A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-12 / 10. szám
TELITALÁLAT KAREL CAPEK ANTIFASISZTA TANMESÉI Midőn a Wehrmacht csapatai elfoglalták hazánk cseh országrészeit, a németek már hiába keresték a cseh írót, hogy elbánjanak vele harcos humanizmusáért és antifasiszta helytállásáért. Karel Capek már nem érte meg az ország feldarabolását és teljes összeomlását. Még az előző év, 1938 karácsonyának második ünnepén meghalt s a fasiszták már csupán világszerte ismert, tekintélyes életművével álltak szemben. Ennek bizonyítéka pl. a kolozsvári, fasisztaellenességéről nevezetes KORUNK c. folyóirat, amely Anton Straka fordításában nyomban közölte K. Capek utolsó tárcáját, amely a LIDOVÉ NOVINY karácsonyi számában jelent meg, valamint Szalatnai Rezső tanulmányainak is beillő nekrológját. „A Cseh politikai és szellemi élet oly sokféle ellentétekből táplálkozó nyüzsgésében nehéz volt Capek strázsahelye, de az a fiatal író fölényes biztonsággal s erkölcsi meggyőződéssel vállalta e helyet haláláig,“ írja Szalatnai. 48 esztendős volt az író, midőn meghalt; akkor távozott az élők sorából, amikor népének s a világnak a legnagyobb szüksége lett volna rá. Annál is inkább, mert már a harmincas évek derekán is szinte elképzelhetetlen volt nélküle a világ haladó gondolkodóinak bármely megmozdulása. Capek részt vett például a budapesti humanista kongresszuson. (Francia nyelvű felszólalását, mint Gál István kiderítette, József Attila fordította magyarra.) Fennmaradt Karel Capek ama felhívásának szövege is, amellyel a világ íróihoz fordult a Pen Club 1973. évi kongresszusán. Capeket a francia írók a Csehszlovák Köztársaság ellen irányuló legnagyobb támadások idején Nobel-díjra ajánlották, a világirodalom klasszikusai közé azonban e kitüntetés nélkül emelkedett. A fehér kór, Az anya és más emberség-érzéstől fűtött alkotások szerzője tudatosan küzdött az embertelenség minden megnyilvánulása ellen. Sokrétű irodalmi munkásságának egyik műfaja, melyet mesterien alkalmazott a fasizmus minden fajta megnyilvánulásának kifigurázására. Négy évtizeddel ezelőtt röpítette világgá háborúellenes kismeséit, az 1933-tól 1937-ig terjedő időszakban jelentek meg. Bemutatásuk ma annál időszerűbb, hogy némely kapitalista országban ismét fasiszta módszereket alkalmaznak a béke, a haladás és a szocializmus hívei ellen. íme, egy csokorra való Karel Capek tanmeséiből: JELENTÉS A lakosság leverését és a város felégetését teljes rend és fegyelem jellemezte. RAGADOZÓK ERKÖLCSE Szabadságot a hangyáknak! Az egész világ a hangyáké. Persze, nem a fekete hangyáké. A KAPITALIZMUS Nem önmagamért teszem, hanem a pénz kedvéért. A MILITARISTA A háború kizárólag belügy. A háború célja, hogy a nemzet tudatosítsa erejét. A ZSARNOK ÉS A BÖLCSELŐK Én viszem végbe a tetteket, önök találnak majd megfelelő indokolást. A NEMES GYŐZŐ Nem vagyok bosszúálló. Miután lelőttem, megbocsájtom neki, hogy védekezet. A HÓHÉR S énrólam senki sem mondja, hogy hős vagyok. JELENTÉS HERÓDES VEZÉRKARÁBÓL Ezredeink ragyogó győzelmet arattak a betlehemi csecsemők felett. POLGÁRHÁBORÚ Hurrá! Egymást írtjuk ki a nemzet nevében. A HATALOMRA TÖRŐ Dőljön akár romba, de legyen az enyém. TELITALÁLAT — — sikerült, felgyújtani egy kórházat. FELHÍVÁS AZ OSTROMLOTTAKHOZ Harcotok hiábavaló. Inkább hagyjátok magatokat lemészárolni. HADIJELENTÉS Légierőnk átütő sikerrel bombázta az ellenséges erőket. Életét vesztette egy katona, hetven nő és száz gyermek. BIZONYÍTÉK Hogy bebizonyítsuk, mennyire igyekszünk megegyezésre jutni a szomszédos országgal, megkezdjük városainak bombázását. HADITUDÓSiTÁS Az ellenség gálád módon lőtt repülőinkre, amelyek békésen szórták bombáikat a városára. A GANGSZTER Ha védekezne, uram, kénytelen lennék viselkedését barátságtalannak minősíteni. E tanmesék keletkezésének korszaka a kapitalizmus világválságának s a német fasizmus hatalomrajutásónak korszakával azonos, a cseh író saját, sokat próbált népének tapasztalataival, de a polgárháborús Spanyolországot megjárt írótársainak ismereteivel gyarapítja itthoni és külföldi megfigyeléseit. Tanító meséknek számítanak-e irodalomelméleti szempontból a nagy humunista kismeséi? A legelterjedtebb tanmesék, amelyeket iskolában olvasott verses vagy prózai példákból ismerünk, általában hosszabbak a fent közélteknél. Capek kismeséi inkább aforizmárc emlékeztető, tömör szerkezetű, csattanós kijelentések, amelyek egy, legfeljebb két mondatból állnak s kifejező címükkel együtt alkotnak kerek egészet. Alkotójuk nem törődik a klasszikus követelménnyel, hogy a tanító mesében állatokat vagy hitregei alakokat illik szerepeltetni, tudatosan adja az erkölcstelenséget vagy emberellenes tevékenységet jellemző és kifejező jellegzetes emberi szavakat figurák szájába, vagy kitalált jegyzékek, jelentések, újsághirdetések szövegeként tálalja olvasóinak. A tanítómese általában kiagyalt, rövid történet; Capek kismeséinek nagyon is igaz az alapja, de az erkölcsi és gyakorlati tanulsága is. Kora társadalmi igényének, kortársai létfontosságú érdekeinek megfelelően művelte ki tehetsége és művészete szerint ezt a műfajt. Karel Capek műveit világszerte ötvennél több nyelvre tolmácsolták s hovatovább az általános műveltséghez tartozik megismerkedni életművével, ennek pedig szerves részét képezik az imént ismertetett tanmesék is. SZÁNTÓ GYÖRGY CSONTOS VILMOS VIRÁG-BALLADA Rózsának születtél, Szem gyönyöre lettél, Legény ha rád nézett: Szemébe nevettél. Te voltál a legszebb, Minden férfi szemnek, — Tudtad, s úgy akartad: Nem virágzói egynek. Illatoztál száznak, Akik rád kívántak. Akik elneveztek Csábító virágnak. varga ERZSÉBET SZAPPHO UTOLSÓ ÉNEKE — Tavasz sugarában Pompáztál, s a nyárban Kiégtél — s elvesztél Az útmenti sárban . .. víz szüret jár, lám, a fa gyönge ága meghajol már, terhe a földre húzza; várd ki szépen, biztosan eljövend az almaszedő is víg szüret jár, hull a gyümölcs a fáról, még ma kell hogy jöjjön a szép Agallisz holnapig már én se tudok maradni alma az ágon. 11
