A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-05 / 9. szám

A CSEMADOK dunaszerdahelyi járási konferenciájának munkaelnöksége (Fister M. felvétele) Fokozott a kti vit á s s a I A CSEMADOK Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási konferenciá­ján a CSEMADOK Központi Bizottsá­gát Lőrincz Gyula, a CSEMADOK KB elnöke, a járási párt- és állami szer­veket Nyári István, a járási pártbizott­ság ideológiai titkára, Hodosi Dezső, a jnb kulturális osztályának vezetője és Héger Károly, a Járási Népműve­lési Központ igazgatója képviselték. Fél Miklósnak, a CSEMADOK járási titkárának beszámolója egy minden­képpen sikeresnek mondható időszak tevékenységét összegezte s kitűzte a járás CSEMADOK-tagjaira váró felada­tokat. A helyi szervezetek munkatervüket a CSKP XV. kongresszusának és a Köz­ponti Bizottság ideológiai kérdésekkel foglalkozó ülésein határozatai alapján állították össze. Terveik következetes végrehajtását rendszeresen ellenőrizték, így most a küldöttek sokrétű tevékeny­ségről adhattak számot. A felszólalók tapasztalataikat és további terveiket ismertették. Lőrincz Gyula felszólalásában konk­rétnak, higgadtnak és tárgyilagosnak minősítette a konferencia tanácskozá­sát. örömmel állapította meg, hogy a küldöttek megfontoltan beszéltek eddi­gi tevékenységükről, mérlegelték ered­ményeiket, s arra törekszenek, hogy a továbbiakban még jobban végezzék munkájukat. A konferencia résztvevői felháboro­dottan ítélték el a „charta '77" néven is­mert gúnyiratot és szerzőit. Válasszuk: még jobb munkával bizonyítják hűsé­güket a szocialista rendszer és tár­sadalmunk vezető ereje, a kommunis­ta párt iránt. A dunaszerdahelyi járás CSEMADOK tagjai — mint ahogy ez a konferen­cián elfogadott határozatból kitűnik — fontos feladatuknak tartják a taglét­szám növelését, a Hét terjesztését, a kulturális munka továbbfejlesztését, hogy még nagyobb mértékben elsőse­gítsék a fejlett szocialista társadalom építését. —fm— Az utóbbi évek egyik legszínvonala­sabb járási konferenciáján vettünk részt január 29-én Nővé Zámkyban (Érsekúj­­várott). A konferencia színvonalát emel­te az is, hogy ott volt — a CSEMA­DOK KB képviseletében — Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti minisz­ter, valamint a járási pártbizottság háromtagú küldöttsége. Őszi Irma tit­kári beszámolójában nem csupán az elért eredményeket méltatta, hanem a hiányosságokra és a problémákra is rámutatott. A járás helyi szervezetei főként a népművelés és az irodalom népszerű­sítése terén végeztek figyelemre méltó munkát: a XXI. járási konferencia óta eltelt két esztendő alatt számtalan elő­adást, szemináriumot, író-olvasó talál­kozót, kiállítást rendeztek és több mint 15 000 korona értékű könyvet adtak el. Az éneklő csoportok száma húszra emelkedett (alig van olyan község a járásban, ahol nincs éneklő csoport). A helyi szfervezetek az állami ünnepek, jelentős évfordulók megünnepléséhez is hozzájárultak: 293 alkalommal bizto­sítottak keretműsort. A legnagyobb hiányosság a tagtoborzásban mutatko­zik: a magyar nemzetiségű lakosság számához képest ebben a járásban van a legkevesebb CSEMADOK-tag (a magyar nyelvű lakosságnak mind­össze 8,2%-a). örvendetes tény, hogy a konferencia tiszteletére 156 új tag belépési nyilatkozatát hozták maguk­kal a küldöttek. A vitában számos javaslat, ötlet hangzott el, amelyeket a jövőben min­den bizonnyal hasznosítanak majd az érsekújvári járás helyi szervezetei. A konferencia résztvevői felháborodással és egyhangúlag elítélték a „charta 'll" nevű szennyiratot. A konferencián Pásztor Lajos, a CSEMADOK levicei (lévai) járási tit­kára is részt vett; érdeklődéséről csak dicsérettel szólhatunk, hiszen a járási titkárságok közvetlen, személyi kapcso­lata csak hasznos lehet a szervezeti munkában: elősegíti a tapasztalatcse­rét, hogy a járások kultúrmunkásai köl­csönösen tanuljanak egymástól. KEZDETNEK JÓ A CSEMADOK és a SZISZ ho­­licei (gellei) helyi szervezete ja­nuárban figyelemre méltó Petőfi­­estet rendezett. A szereplők izga­lommal, de ugyanakkor nagy lelkesedéssel készültek a műsor bemutatására, és örültek, hogy végre Gellén is történik valami. A falu eddig nagyon csendes volt. A fiatalok közül sokan ott­hon tölik a hét végét, könyvet olvasnak, vagy televíziót néznek. Most végre közösségi munkára is jó alkalom kínálkozik, ugyanis a CSEMADOK helyi szervezeté­nek élére új, tevékeny elnök ke­rült Molnár Ottó személyében. Megválasztása után azonnal munkához látott, és a fáradozása erdményes volt. Aránylag rövid idő alatt sikerült megszerveznie a műsort. Sokat segítettek Mol­nár Ottó elnöknek és a fiatalok­nak Sidó Ferencné, Rajzók Ad­­rianna tanítónők, valamint Sze­gedi József az általános iskola igazgatóhelyettese. Lelkesen irá­nyították a próbákat, hasznos tanácsokkal látták el a fiatalo­kat, munkájukkal jelentős mér­tékben hozzájárultak az előadás sikeréhez. Elfogult lennék, ha kijelente­ném, hogy a műsor hibátlan volt. De első próbálkozásnak — a tapsból ítélve — megfelelt. A cél a kultúra terjesztése, a la­kosság életének színesebbé té­tele. Kívánom, hogy a CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezetének élete továbbra sem legyen ese­ménytelen. A kultúrát szerető gellei közönség szeretné, ha a szép, emlékezetes Petőfi-estet ha­sonló kulturális műsorok követ­nék. SOÓKY ERIKA te, hogy Ady egyetlen megtartó üze­nete: embernek lenni az embertelen­ségben. A vox humana gondolatát is tőle kölcsönözték. Ady költészete ha­tott jó értelemben a sarlósokra, Győri Dezső lírájára, amelyben a Duna men­ti népek megbékélését és összefogását hirdette, s Ady testvéri kéznyújtása a szlovákok s a kelet- és közép-európai népek felé sem maradt viszhangtalan. Hviezdoslav, Krlezsa és mások lelkesen reagáltak a nagy költő Magyar jako­binusok dala c. ismert versére. Él s egyre jobban él Ady a szomszédos né­pek irodalmában. 1957-ig 17 szlovák költő fordított Ady-verseket, s jóvoltuk­ból a szlovák olvasótábor körülbelül 250 költeményét ismerhette meg. Czine ekkor a közönség soraiban ülő Emil B. Lukácra mutatott, akinek szintén nagy érdemei vannak abban, hogy Ady ver­sei utat találtak a szlovákok szívéhez. Ady a magyarság követe és költője volt, de lírájában ott feszülnek az egész Dunatáj gondjai. Új hangot és új szemléletet vitt a költészetbe. Meg­találta az új igéket, és össze tudta fog­ni az újat keresők seregét. Lelkében tisztán égett a felszabadulás örök fé­nye. Nagy költő volt. Átélte népe és Európa minden nagy problémáját. Ö fogalmazta meg legtökéletesebben a XX. század emberének életérzését, vál­tozást akaró szándékát, fejezte be elő­adását Czine Mihály. A nagyszerű Ady-est ünnepi hangu­latát olyan nagy művészek teremtették meg, mint Kohút Magda színésznő, ér­demes művész és Béres Ferenc Liszt­díjas népdalénekes. Kohút Magda szívhez szólóan, mély átéléssel szavalt Ady-verseket. Béres Ferenc lelket fel­­rázón énekelt népdalokat és megzené­sített Ady-verseket. Zongorán kísért Csörgő Gabriella, a bratislavai konzer­vatórium növendéke. A felejthetetlen emlékestet Emil B. Lukác költő zárta be. A Szlovákiai írók Elnökségének és választmányának ne­vében szlovákul üdvözölte a közönsé­get, majd magyarul beszélt arról, hogy többet kellene foglalkozni szlavisták­nak és hungarológusoknak Ady költé­szetének Közép-Európára gyakorolt hatásával. Külön színfoltja volt az ün­nepségnek, ahogy Emil B. Lukác Ady­­verseket szavalt magyarul. Ady-költe­­mények néhány saját fordításával is megismertette a hallgatóságot. Csak az elismerés és a dicséret hangján szólhatunk az óvárosi szerve­zet szép Ady-estjéről, amely mintegy bevezetője tájainkon az Ady-centená­­rium ünnepségsorozatának. Itt jegyez­zük meg, hogy a Podunajské Biskupi­­ce-i (pozsonypüspöki) magyar tannyel­vű általános iskola szülői munkaközös­sége és a CSEMADOK helyi szerveze­te szintén gazdag kulturális műsor ke­retében emlékezett meg Ady Endre szü­letésének 100. évfordulójáról. MACS JÓZSEF Kohút Magda mely átéléssel szavalt Ady-verseket 7

Next

/
Thumbnails
Contents