A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-05 / 9. szám
A CSEMADOK dunaszerdahelyi járási konferenciájának munkaelnöksége (Fister M. felvétele) Fokozott a kti vit á s s a I A CSEMADOK Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási konferenciáján a CSEMADOK Központi Bizottságát Lőrincz Gyula, a CSEMADOK KB elnöke, a járási párt- és állami szerveket Nyári István, a járási pártbizottság ideológiai titkára, Hodosi Dezső, a jnb kulturális osztályának vezetője és Héger Károly, a Járási Népművelési Központ igazgatója képviselték. Fél Miklósnak, a CSEMADOK járási titkárának beszámolója egy mindenképpen sikeresnek mondható időszak tevékenységét összegezte s kitűzte a járás CSEMADOK-tagjaira váró feladatokat. A helyi szervezetek munkatervüket a CSKP XV. kongresszusának és a Központi Bizottság ideológiai kérdésekkel foglalkozó ülésein határozatai alapján állították össze. Terveik következetes végrehajtását rendszeresen ellenőrizték, így most a küldöttek sokrétű tevékenységről adhattak számot. A felszólalók tapasztalataikat és további terveiket ismertették. Lőrincz Gyula felszólalásában konkrétnak, higgadtnak és tárgyilagosnak minősítette a konferencia tanácskozását. örömmel állapította meg, hogy a küldöttek megfontoltan beszéltek eddigi tevékenységükről, mérlegelték eredményeiket, s arra törekszenek, hogy a továbbiakban még jobban végezzék munkájukat. A konferencia résztvevői felháborodottan ítélték el a „charta '77" néven ismert gúnyiratot és szerzőit. Válasszuk: még jobb munkával bizonyítják hűségüket a szocialista rendszer és társadalmunk vezető ereje, a kommunista párt iránt. A dunaszerdahelyi járás CSEMADOK tagjai — mint ahogy ez a konferencián elfogadott határozatból kitűnik — fontos feladatuknak tartják a taglétszám növelését, a Hét terjesztését, a kulturális munka továbbfejlesztését, hogy még nagyobb mértékben elsősegítsék a fejlett szocialista társadalom építését. —fm— Az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb járási konferenciáján vettünk részt január 29-én Nővé Zámkyban (Érsekújvárott). A konferencia színvonalát emelte az is, hogy ott volt — a CSEMADOK KB képviseletében — Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint a járási pártbizottság háromtagú küldöttsége. Őszi Irma titkári beszámolójában nem csupán az elért eredményeket méltatta, hanem a hiányosságokra és a problémákra is rámutatott. A járás helyi szervezetei főként a népművelés és az irodalom népszerűsítése terén végeztek figyelemre méltó munkát: a XXI. járási konferencia óta eltelt két esztendő alatt számtalan előadást, szemináriumot, író-olvasó találkozót, kiállítást rendeztek és több mint 15 000 korona értékű könyvet adtak el. Az éneklő csoportok száma húszra emelkedett (alig van olyan község a járásban, ahol nincs éneklő csoport). A helyi szfervezetek az állami ünnepek, jelentős évfordulók megünnepléséhez is hozzájárultak: 293 alkalommal biztosítottak keretműsort. A legnagyobb hiányosság a tagtoborzásban mutatkozik: a magyar nemzetiségű lakosság számához képest ebben a járásban van a legkevesebb CSEMADOK-tag (a magyar nyelvű lakosságnak mindössze 8,2%-a). örvendetes tény, hogy a konferencia tiszteletére 156 új tag belépési nyilatkozatát hozták magukkal a küldöttek. A vitában számos javaslat, ötlet hangzott el, amelyeket a jövőben minden bizonnyal hasznosítanak majd az érsekújvári járás helyi szervezetei. A konferencia résztvevői felháborodással és egyhangúlag elítélték a „charta 'll" nevű szennyiratot. A konferencián Pásztor Lajos, a CSEMADOK levicei (lévai) járási titkára is részt vett; érdeklődéséről csak dicsérettel szólhatunk, hiszen a járási titkárságok közvetlen, személyi kapcsolata csak hasznos lehet a szervezeti munkában: elősegíti a tapasztalatcserét, hogy a járások kultúrmunkásai kölcsönösen tanuljanak egymástól. KEZDETNEK JÓ A CSEMADOK és a SZISZ holicei (gellei) helyi szervezete januárban figyelemre méltó Petőfiestet rendezett. A szereplők izgalommal, de ugyanakkor nagy lelkesedéssel készültek a műsor bemutatására, és örültek, hogy végre Gellén is történik valami. A falu eddig nagyon csendes volt. A fiatalok közül sokan otthon tölik a hét végét, könyvet olvasnak, vagy televíziót néznek. Most végre közösségi munkára is jó alkalom kínálkozik, ugyanis a CSEMADOK helyi szervezetének élére új, tevékeny elnök került Molnár Ottó személyében. Megválasztása után azonnal munkához látott, és a fáradozása erdményes volt. Aránylag rövid idő alatt sikerült megszerveznie a műsort. Sokat segítettek Molnár Ottó elnöknek és a fiataloknak Sidó Ferencné, Rajzók Adrianna tanítónők, valamint Szegedi József az általános iskola igazgatóhelyettese. Lelkesen irányították a próbákat, hasznos tanácsokkal látták el a fiatalokat, munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak az előadás sikeréhez. Elfogult lennék, ha kijelenteném, hogy a műsor hibátlan volt. De első próbálkozásnak — a tapsból ítélve — megfelelt. A cél a kultúra terjesztése, a lakosság életének színesebbé tétele. Kívánom, hogy a CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezetének élete továbbra sem legyen eseménytelen. A kultúrát szerető gellei közönség szeretné, ha a szép, emlékezetes Petőfi-estet hasonló kulturális műsorok követnék. SOÓKY ERIKA te, hogy Ady egyetlen megtartó üzenete: embernek lenni az embertelenségben. A vox humana gondolatát is tőle kölcsönözték. Ady költészete hatott jó értelemben a sarlósokra, Győri Dezső lírájára, amelyben a Duna menti népek megbékélését és összefogását hirdette, s Ady testvéri kéznyújtása a szlovákok s a kelet- és közép-európai népek felé sem maradt viszhangtalan. Hviezdoslav, Krlezsa és mások lelkesen reagáltak a nagy költő Magyar jakobinusok dala c. ismert versére. Él s egyre jobban él Ady a szomszédos népek irodalmában. 1957-ig 17 szlovák költő fordított Ady-verseket, s jóvoltukból a szlovák olvasótábor körülbelül 250 költeményét ismerhette meg. Czine ekkor a közönség soraiban ülő Emil B. Lukácra mutatott, akinek szintén nagy érdemei vannak abban, hogy Ady versei utat találtak a szlovákok szívéhez. Ady a magyarság követe és költője volt, de lírájában ott feszülnek az egész Dunatáj gondjai. Új hangot és új szemléletet vitt a költészetbe. Megtalálta az új igéket, és össze tudta fogni az újat keresők seregét. Lelkében tisztán égett a felszabadulás örök fénye. Nagy költő volt. Átélte népe és Európa minden nagy problémáját. Ö fogalmazta meg legtökéletesebben a XX. század emberének életérzését, változást akaró szándékát, fejezte be előadását Czine Mihály. A nagyszerű Ady-est ünnepi hangulatát olyan nagy művészek teremtették meg, mint Kohút Magda színésznő, érdemes művész és Béres Ferenc Lisztdíjas népdalénekes. Kohút Magda szívhez szólóan, mély átéléssel szavalt Ady-verseket. Béres Ferenc lelket felrázón énekelt népdalokat és megzenésített Ady-verseket. Zongorán kísért Csörgő Gabriella, a bratislavai konzervatórium növendéke. A felejthetetlen emlékestet Emil B. Lukác költő zárta be. A Szlovákiai írók Elnökségének és választmányának nevében szlovákul üdvözölte a közönséget, majd magyarul beszélt arról, hogy többet kellene foglalkozni szlavistáknak és hungarológusoknak Ady költészetének Közép-Európára gyakorolt hatásával. Külön színfoltja volt az ünnepségnek, ahogy Emil B. Lukác Adyverseket szavalt magyarul. Ady-költemények néhány saját fordításával is megismertette a hallgatóságot. Csak az elismerés és a dicséret hangján szólhatunk az óvárosi szervezet szép Ady-estjéről, amely mintegy bevezetője tájainkon az Ady-centenárium ünnepségsorozatának. Itt jegyezzük meg, hogy a Podunajské Biskupice-i (pozsonypüspöki) magyar tannyelvű általános iskola szülői munkaközössége és a CSEMADOK helyi szervezete szintén gazdag kulturális műsor keretében emlékezett meg Ady Endre születésének 100. évfordulójáról. MACS JÓZSEF Kohút Magda mely átéléssel szavalt Ady-verseket 7