A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-05 / 9. szám
ÉRTÉKES VERSENY VOLT Pártunk XV. kongresszusa magasan kiemelte a tömegpolitikai agitációs és propagációs munka jelentőségét az elért kitűnő eredmények és az új, mindig igényesebb feladatok propagálásánál a széles néptömegek között. A Nővé Zámky-i (Érsekújvári) Járási Könyvtár a választások előtti időszakban érdekes versenyt írt ki a könyvtár kölcsönzési részlegei és fiókkönyvtárai között a tömegpolitikai munka, a szemléltető agitáció és propagáció terén. A cél az volt, hogy minél jobb eredmény elérésére ösztönözze a részlegek kollektíváit. A várt eredmény nem maradt el. Az egyes részlegek és fiókkönyvtárak színvonalas jó munkát végeztek. Elkészítettek 109 faliújságot, 8 plagátot, 39 kiállítást. Megrendezésre került még a beszélgetés az olvasókkal és 3 előadás. „Mit tudunk a választásokról?" címmel a járási újságban kétfordulós verseny jelent meg. Az értékelésnél a versenybizottság a mennyiségre és főleg az ötletességre fektetett nagy hangsúlyt. Ennek alapján az első helyen Szilágyi Márta és Lehotkai Márta, a második helyen Blezsák Judit és Fábián Ágnes, a harmadik helyen pedig Fabová Katarina és Ivanová Jarmila végzett. F. A. Gyakran találkozunk a lapokban nyereményakcióval egybekötött könyvhirdetéssel. Egy bizonyos összeg értékű könyvhöz sorsjegyet kap a megrendelő, amellyel értékes díjakat nyerhet. Mivel egyre gyakoribbak ezek a hirdetések, azt kell gondolnunk, hogy sikeres akcióról van szó. Egy ízben a kosicei (kassai) magyar könyvüzletben kocsirakományra való könyvhalmazt láttam. Kicsit eltűnődtem, hogy merrefelé mennek ezek a csomagok? Szám szerint sok vagy kevés? A nemzetiségi irodalom kellő mértékben kiveszi a részét ezekből az akciókból? Milyen elgondolás szerint válogatják össze a felkínált könyvjegyzéket? Tudatosítják-e a megrendelők, hogy az efféle szerencsejáték nem kidobott pénz? Hiszen tulajdonképpen a sorsjegyért nem fizet, a könyveknek viszont megvan az értékük. Jó lenne nyomába eredni egy-egy csomagnak, mi lesz a sorsa, ha rendeltetési helyére érkezett. A címzett minek örül jobban, a könyveknek vagy a sorsjegynek? Jó lenne remélni, hogy ezek az akciók egyre több hívet szereznek az olvasásnak. Hiszen ha már megvan az a könyv, a család valamelyik tagja bizonyára kézbe veszi. Belelapoz, majd egyre fokozódó érdeklődéssel merül el az olvasásban. Az olvasó ember körül elsüllyed a világ, nem érzékel semmit. Messze tájakon jár, ahová a könyv írója vezeti. Egzotikus vidéken barangol, világvárosok nyüzsgő utcáin, tengereken, szigeteken — és ki sem mozdult otthonról. Az olvasás a legkényelmesebb módja annak, hogy megismerjük a világot. Az olvasó ember minden alkalommal úgy teszi le a kezéből a könyvet, mint aki kirándulásról érkezett haza, élményekkel gazdagon és felfrissülve. Az olvasó ember a könyvek lapjain megismerkedhet emberi sorsokkal. Olykor rá kell jönnie, hogy nem az ő személyes tragédiája a legnagyobb a világon. Nagy emberek gyötrelmes életútja például szolgálhat számára, hogyan kell küzdeni, és ha úgy adódik, erős lélekkel elviselni a sorsot. Az olvasó embernek összehasonlítási alapja van, számvetést készíthet a maga és környezete életéről. Megértővé válik a mások problémáival szemben és könynyebben megtalálja a kiutat a saját bajaiból. Az olvasó ember számára gyógyszer a könyv, többet ér minden drága tablettánál vagy injekciónál. Lám, könyveket vettünk, sorsjegyet kaptunk hozzá. Autót szerettünk volna nyerni, nem sikerült. De sebaj, hiszen Párizsban jártunk, Zola volt a kalauzunk. Kárpótlásnak ez sem utolsó! GYŐRI SAROLTA A FELEMELKEDÉS ÚTJÁN Az impozáns csárda nevét a Csallóköz határain túl is ismerik, azt azonban már kevesebben tudják, hogy a Kondoros csárda a Csallóköz egyik legrégibb települése mellett húzódik meg. Holice na Ostrove (Gelle) községről az első feljegyzések még 1200 körül készültek. A sokak által ismert csárda a Kondoros dűlőben épült, így nem alaptalanul kapta a nevét. A községnek már a régmúlt időkben vásárjoga volt, erről a „nagy hársfa" mellett emelt szobor is tanúskodik. A nyolc kis település közigazgatásilag egy községet alkot. A lakosság többsége a jól működő helybeli egységes földművesszövetkezetben vagy a gép- és traktorállomáson dolgozik. A felszabadulás előtti időkben ez a község a legszegényebb települések közé tartozott, a házak többsége vályogból, tetőzetük pedig zsindelyből készült. A falu 1945 húsvétvasárnapján szabadult fel, amikor minden ellenállás nélkül bevonultak a szovjet katonák. Az elmaradott, szétszórt településeken élő lakosság számára megnyílt az út a felemelkedéshez. A szorgos munkájukról híres gelleiek hamarosan megalakították a közös gazdaságot, hozzákezdtek a község fejlesztéséhez. 1960 óta egy hnb irányítja a hatás- I körébe tartozó nyolc település fejlesztését, lakosainak ügyes-bajos dolgait, j A hnb élén immár 17 éve megszakítás í nélkül Szabó János elvtárs áll. Itt született, így jól ismeri az embereket, ( problémákat. Amikor a község fejlesztéséről, a képviselőtestület munkájáról érdeklődtem, készségesen válaszolt: — A községfejlesztési feladatokat a választási program alapján valósítjuk meg. Az első ötéves tervidőszakban je- • lentős fejlődést értünk el a községhez tartozó településeken a szolgáltatások fejlesztése és a kultúrált életkörülmények biztosítása terén. Teljes mértékben portalanítottuk az utcákat és a bekötőutakat. A fiatalok részére ifjúsági parkot létesítettünk, körülkerítettük a labdarúgópályát és új öltözőt, zuhanyozót stb. építettünk. A Kondoros csárda mellett elkészült az autocamping, s a körülötte levő területet leaszfaltoztuk. Településeink mindegyikében van vegyesbolt, így a lakosság helyben vásárolhatja meg a legszükségesebb dolgokat; összesen 13 bolt áll a vásárlóközönség rendelkezésére. A képviselőtestület irányításával a lakosság jó eredményeket ér el a társadalmi munkában. Erre alapoztuk az új választási programot is a lakosság igényeinek megfelelően. A legjelentősebb akció a kultúrhóz építése — társadalmi munkában tovább csinosítjuk a községet, fákat, díszcserjéket ültetünk a közterületeken, bővítjük az óvoda befogadóképességét. örvendetes, hogy a társadalmi munkából aktívan kiveszik részüket a CSEMADOK helyi szervezetének tagjai: szocialista kötelezettségvállalást tettek a választási program megvalósítására. Községünk lakói hagyományosan tisztelik és ápolják a kultúrát. Erről tanúskodik az is, hogy 1936-ban Ógellén a lakosság saját erejéből felépítette a kultúrházat, ami abban az időben ritkaságszámba menő cselekedet volt. A községnek jól felszerelt könyvtára van; a szolgáltatóházban működik, örvendetes, hogy a lakosság körében egyre nagyobb az érdeklődés a szépirodalom és az ismeretterjesztő könyvek iránt. Ilyenkor, télvíz idején hetente nyolcvan-száz könyvet kölcsönöznek ki. Az elért eredmények mellett vannak megoldatlan problémák is. A közel kétezer lélekszámú községnek égetően szüksége lenne korszerű orvosi rendelőintézetre. Az egészségügyi szolgáltatások nem elégítik ki az igényeket, hiszen mindössze egy körzeti orvosunk és egy fogorvosunk van, aki a traktorállomás épületében rendel. További probléma, hogy az iskolának nincs tornaterme, ez azonban a mostani megbízatási időszakban megoldódik. Eredmények és problémák egyaránt akadnak ebben a régen fejlődő községben. Annyi azonban bizonyos, hogy a falu új arculatának kialakulása is jelzi a mélyreható változásokat. SVINGER ISTVÁN TEVÉKENY LÁNYOK, ASSZONYOK A Nőszövetség hrhovi (tornagörgői) helyi szervezete a közelmúltban tíz új taggal bővült. Az így felfrissült — most már 55 tagot számláló csoportnak, amint azt elnökétől Agyagos Zsuzsannától, az óvoda igazgatónőjétől megtudtam, felélénkült a tevékenysége: nemrég betanulták — más tömegszervezetek tagjainak bevonásával — Bródy Sándor Tanítónő című háromfelvonásos színművét s nemcsak otthon adták elő edáig kétszer, de meglátogattak vele szomszédos községeket is, köztük Körtvélyest és Ájt. Külön említést érdemel a címszereplő: Rajczi Lajosné, de a többi szereplők Lengyel Ferenc, Rajczi Lajos, Agyagos Gyula, Horváth Lajos, Kpaczi István, Demeter István, Veres Gyula, Hamesz Rózsa, Retsi Ágnes is ugyancsak kitett magáért. Mind a huszonhárom szereplő fáradságot nem ismerve igen sok szabad idejét áldozta arra, hogy néhány szépestét szerezzen a község s a környék lakóinak, nemkülönben Agyagos Zsuzsanna aki vállalta ennek a nem éppen könnyű, igényes darabnak a betanítását. A Nőszövetség helyi szervezete most, fellelkesedve a sikereken, újabb darab színpadra állítását tervezi. Ebben azonban nem merül ki a tevékenységük a kilenctagú női éneklő csoportjuk szintén igen aktív, szép sikereket ér el, s most további három taggal szeretnék bővíteni. FIRTKO ISTVÁNNÉ ÚJ EGÉSZSÉGÜGYI LÉTESÍTMÉNY Nemrég készült el — csaknem tízmillió korona beruházási költséggel — a rozsnyói kórház új pavilonja, s már be is költöztek a betegek. Itt kapott helyet ugyanis a kórház nőgyógyászati, szülészeti és belgyógyászati osztálya, addig is, amíg fel nem épült a járási népegészségügyi intézet új kórháza. A járás idei első újszülöttje — a szovjet szülők bébije — már az új épületben látta meg a napvilágot. TÓTH ROZALIA 3 MINDENKI NYER
