A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-05 / 9. szám

Következő számunk tartalmából:

HÉTKÖZNAPOK

JÉGZAJLÁS V.

MEGTALÁLT

ÉLETEK

A SZABADSÁGHARC LENGYEL HŐSEI

"N

Címlapunkon Kontár Gyula, a 24. oldalon Prandl Sándor

felvételei

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 328-64. Grafikai

szerkesztő. Král Péterné. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46.

!A munkaerők fejlesztése és területi elhelyezése, a gazdaság területi el-I rendezése, csakúgy, mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész gazdasági fejlesztése a párt gazdaság- és szociálpolitikájának alapvető célkitűzé seiből indul ki. A területfejlesztési politikában ez azt jelenti, hogy országos méretekben kell törekedni a természeti és gazdasági erőforrások kihasználására, következetesen tiszteletben tartva, hogy milyen területi feltételekkel rendelkezünk a meghatározó fontosságú forrásoknak az újratermelési folyamatba való bekapcsolására, biztosítani kell a munkaerők és a szociális folyamatok hatékony területi elhelyezkedését minden körzetben és az egész népgazdasági komplexumban.

Az ilyen tervszerű fejlesztésre fordít a párt és a kormány állandó figyelmet az egész gazdaság keretében és természetesen Dél-Szlovákia területének keretében is. Megnyilvánul ez hazánkban nemcsak a gazdaságnak, hanem a szociális viszonyoknak, tehát a nemzetiségi kapcsolatoknak is harmonikus fejlődésében. Lakosságunk valamennyi rétegének művelődési fejlődését, tekintet nélkül a nemzetiségi hovatartozásra, az anyagi alapban bekövetkező változásokkal együtt a szociális szerkezetben mutatkozó átalakulások kísérik,

I amelyek abban nyilvánulnak meg, hogy növekszik a munkások részesedése társadalmunkban. Míg 1960-ban Szlovákia aktív lakosságának a munkások 44,9 százalékát, 1973-ban már 49,7 száza; lékát tették ki.

Közvetlen következménye ez annak, hogy a mezőgazdaságban is egyre nagyobb teret hódít a tudományos-műszaki forradalom, amely igen gyorsan eltávolítja a mezőgazdaság kisparaszti rendszerének utolsó maradványait. Talán a legszembetűnőbb ez Szlovákia déli részén, ahol intenzíven kihasználják a természeti feltételeket arra, hogy ez a terület teljesítse a csehszlovák mezőgazdaság legprogresszívabb részének feladatát.

A mezőgazdasági termelés ipari jellegére támaszkodó és ebből kinövő szakosítás és kooperáció nemcsak nem hagyományos növény- és állatfajta-nemesítő, növénytermesztési, állattenyésztési és más technológiai eljárásokat követel meg, de egyszersmind új, szakképzett dolgozókat is szül a mezőgazdaságban.

A fejlett mezőgazdasági nagyüzemi termeléshez törvényszerűen kapcsolódik az élelmiszertermelés és a fogyasztási cikkek termelése. Ez fokozott igényeket támaszt munkaerőknek ezen ipari termelés számára való biztosításával szemben is úgy, hogy megteremtődjék az

I összhang és kielégítést nyerjenek a terület és az egész csehszlovák gazda- I ság keretében.

Ka elemezzük a viszonyt a jelenlegi munkaerőforrások és -szükségletek között, azt látjuk, hogy a munkaerőforrások fejlődésének meghatározó tényezője lesz a munkaképes lakosság gazdasági aktivitásának magas foka mellett a következő időszakban a produktív korban levő lakosság számának növekedése. A munkaerőforrásoknak az 1976—1985-ös években várható tartós csökkenése a produktív korban levő lakosság száma növekedésének csökkenéséből ered.

Gazdasági szerkezetünk gerince továbbra is az ipar és ennek keretében a kohó- és gépipar, ahogy ezt a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kong-A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÍS TÁVLATAI DÉLSZLOVÁKIÁBAN

írta: Krocsány Dezső,

az SZSZK munkaügyi és népjóléti minisztere

resszusa meghatározta és ahogy e feladatot a CSKP és az SZLKP központi bizottságainak októberi plenáris ülése lebontotta. így tehát miként az ötödik ötéves terv időszakában, a hatodik ötéves tervidőszakban is a legnagyobb lesz a munkaerő növekedése a társadalmi termelésnek ebben az ágazatában — több mint 65 ezer fő. A gép- és kohóiparban 1980-ig 33 ezerrel növekszik a munkaerők száma.

Igaz, ezeknek az alapvető népgazdasági prioritásoknak a tiszteletben tartása mellett a Szlovák Szocialista Köztársaság többi népgazdasági és szakmai ágazata számára is tervszerűen biztosítjuk a munkaerőket. A hatodik ötéves terv időszakában is folytatódni fog munkaerők felszabadítása a primer szektorból a feldolgozó ágazatokba és a szolgáltatásokba. Ez a fogyasztási cikkeket előállító és az élelmiszeriparban, a kereskedelemben, a nemzeti bizottságok gazdaságában s a többi termelői és nem termelői szakaszon is elősegíti a tervfeladatok teljesítését.

Szlovákia déli járásainak eddigi jelentős gazdasági fejlődése mellett, a nemzetiségi kérdés lenini internacionalista megoldásának konkrét megnyilvánulásaként, a párt- és állami szervek biztosítják, hogy itt tovább növekedjék főként az ipari termelés. Erről tanúskodik az ipari beruházások fejlesztése is a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), komárnói (komáromi), Nővé Zámky-i (érsekújvári), galántai, Vel'ky Krtís-i (nagykürtösi), Rimavská Sobota-i (rimaszombati), roznavai (rozsnyói), luceneci (losonci), trebisovi (tőketerebesi) és bratislavai járásokban.

Az előző ötéves tervidőszakban e járásokban több igen jelentős iparvállalat építése fejeződött be. Komáromban és Nemesócsán cipőgyár, Kollárovóban (Gútán) motorkerékpárokat előállító üzem létesült, befejeződött Stúrovóban

(Párkányban) a Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár beruházásának második szakasza, megépült Suranyban (Nagysurányban) az autófékeket előállító üzem, Dunajská Stredában (Dunaszerdahelyen) a baromfifeldolgozó kombinát, a Trikota vállalat új üzeme Sal'ában (Vágsellyén), a V. I. Lenin Pamutfeldolgozó Vállalat Levicében (Léván) és néhány további kisebb üzemegység, amelyek lényegesen erősítették Dél-Szlovákia ipari jellegét és munkát találtak bennük képzett férfiak és nők. Ez kedvező visszhangra és elismerésre talál a magyar nemzetiségű állampolgároknak és a többieknek döntő többségénél, akik Dél-Szlovákiában élnek.

A hatodik ötéves terv időszakában a déli járásokban tervezett jelentős akciók közül 11 új kapacitást helyeznek üzembe, amelyek 5504 személynek nyújtanak új munkalehetőséget.

A legfontosabb kiemelt új termelési kapacitások közé tartozik a dunaszerdahelyi és az érsekújvári húsipari kombinát, ahol több mint 1200 személy talál munkaalkalmat. A galántai bútorgyár számára ugyancsak több mint 1000 munkaerőt kell biztosítani, az érsekújvári konzervgyár 380 új dolgozóval számol. A Megmunkálógépek Gyárának galántai üzemében, a fifakovói (füleki) Kovosmalt zománcgyárban, a Libereci Autógyár nagykürtösi üzemében és a szenei Strojstavban mintegy kétezer munkaerőre lesz szükség. A rimaszombati élelmiszeripari üzemekben ennek az ötéves tervnek éveiben 400- zal növekszik a munkahelyek száma, a losonci csempegyárnak 490 dolgozóra lesz szüksége. Az említett kapacitásokhoz hozzá kell számítani a Tesla vállalat érsekújvári és a Slovnaft vállalat vajáni ún. nem kiemelt beruházásait.

Az említett beruházások közül néhányban már megindult a próbaüzemelés, több pedig befejezés előtt van, és munkaerőhiánnyal is számolniuk kell.

Arról van szó, hogy az összes illetékes szervek és szervezetek a nemzeti bizottságok pártfunkcionáriusainak és képviselőinek segítségével maximális erőfeszítéseket fejtsenek ki munkaerőknek idejében való biztosítására az említett kapacitások számára, éspedig nemcsak ezek számának, de képzettségi szerkezetének tekintetében is. Bizonyos rendszer alapján úgy kell kiképezni a szükséges szakmunkásokat, hogy a kapacitás üzembe helyezésének már első napján rendelkezésére álljanak.

Csak így lehet kellő hatékonysággal valamennyi ipari és egyéb kapacitást az egységes csehszlovák gazdaság egész komplexumába. A legfelsőbb párt- és állami szervek egyértelműen kitűzték jövendő fejlődésünknek irányát. Dél-SzlOvákia járásai, hála ipari potenciáljuknak és fejlett mezőgazdaságuknak, erős és igen produktív részei a népgazdaság egészének. Részesedésük a nemzeti jövedelem előállításában és felhasználásában szintén gazdagon elősegíti a nemzetiségi kérdés lenini megoldása elveinek megvalósítását hazánkban nemzeteink és nemzetiségeink javára.

2