A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-19 / 7. szám
JÁRÁSI KONFERENCIÁK ELŐTT A CSEMADOK járási konferenciáit mindig gondos és körültekintő előkészítés előzi meg. A számvetés már a helyi szervezetek évzáró taggyűlésein elkezdődik, s a mérleg megvonása a járási konferenciákon törénik, azonkívül ott körvonalazódnak majd a legfontosabb tennivalók a CSEMADOK XII. országos közgyűlése előtt. Amolyan előzetesként telefoninterjút készítettünk a CSEMADOK járási bizottságainak elnökeivel, titkáraival és instruktoraival. Hogyan értékelik a helyi szervezetek munkáját és fejlődését a XI. országos közgyűlés óta, kik tették a legtöbbet az eredményekért, s mit várnak a járási konferenciától stb? A válaszok első részét lapunk 6., a többit mostani számunkban közöljük röviden, néhány sorban: RIPCSU RUDOLF, a CSEMADOK trebisovi (tőketerebesi) járási bizottságának titkára: A XI. országos közgyűlés előtt csupán egy énekkar működött járásunkban. Az utóbbi években további kórusok alakultak Bodrogszerdahelyen, Kistárkányban, Borsiban, s megkezdte működését a járás magyar tanítóinak énekkara, amely komoly sikereket ért el. 1975-ben a Kodály-napokon például ezüstkoszorús minősítést kapott. Hosszú lenne felsorolni azoknak a nevét, akik elért eredményeink részesei. De feltétlenül meg kell említenünk Mag Gyula, Palágyi János, Szebellai Lászlóné, Kovács Aladár, Vaszily László, Szabó Béla és Hajdók Géza nevét. Az irodalomnépszerűsítő tevékenységnek szép hagyományai vannak járásunkban. Ezt a Csapiár Lászlóné munkát tovább akarjuk folytatni. Még jobb munkára törekszünk a tanfolyamok és a különböző témájú előadások szervezésében. A járási konferenciától azt várom, hogy helyi szervezeteink az eddiginél is aktívabban váltják valóra célkitűzéseinket. JURENKA BÉLA, a CSEMADOK bratislavai városi és járási bizottságának titkára: A CSEMADOK XI. országos közgyűlése óta a bratislavai helyi szervezetek munkája rendszeres és folyamatos. Megszilárdult a szervezeti élet Ligetfalun (Petrzalka) és Vereknyén (Vrakuna). Ezeken a helyeken, ahol nemzedéki problémákat kellett megoldani, rendbejöttek a dolgok. A tömegbázis kiépítésének folyamata megindult, és ez kedvezően hat helyi szervezeteink életére. Azok közül, akik az elért eredményekért sokat tettek, Csapiár Lászlónénak, a CSEMADOK rusovcei (oroszvári) helyi szervezete elnökének a nevét említem meg: ezt a tízévig hallgató szervezetet nagyon aktív közösséggé kovácsolta össze. A városi konferenicától azt várom, hogy az aktivisták hálózatát végre sikerül kiépítenünk. Abban is bízom, hogy néhány passzív járási bizottsági tagunk helyére olyanok kerülnek, akik teljesíteni fogják igényes feladatainkat. A CSEMADOK XI. országos közgyűlése óta eltelt öt esztendőben megerősödtek a bratislavai járásban a helyi szervezetek. Ennek elérése nem volt könnyű, hiszen sajátos problémákkal kell naponta megküzdenünk. Eredménynek könyvelhetjük el, hogy helyi szervezeteink megtalálták a problémák megoldásához vezető utat, s átgondolt, rendszeres tevékenységet folytatnak. Számos kiváló kultúrmunkósunk közül Ásványi László mérnököt, a CSEMADOK szenei (Senec) helyi szervezetének elnökét említem meg, aki a legjobb helyi szervezetet építette ki járásunkban. Elképzelésem szerint a járási konferencia után még jobb lesz a kapcsolatunk a községek párt- és állami szerveivel és a jnb illetékes osztályával. Az eddiginél is ereményesebb tagtoborzást és a még gyenge helyi szervezetek megerősödését is várom a járási konferenciától. DVORCSAK JANOS, a CSEMADOK kosicei (kassai) városi bizottságának titkára: A CSEMADOK XI. országos közgyűlése óta városunk párt- és állami szervei megfelelő anyagi támogatásban részesítik szervezeteinket; ezek munkájuk elismeréséül megkapták a vnb el-Asványi László ismerő oklevelét és plakettjét. Az utóbbi években tagságunk aktivizálódott, a városi bizottsághoz tartozó szervezetek énekkarokat, irodalmi színpadokat és amatőr művészeti csoportokat alakítottak. Ezek a csoportok már részt vettek különböző országos rendezvényeken is Frydek—Místekben, Poprádon, Bardejovban, valamint Balassagyarmaton és Székesfehérvárott. Városunk területén a CSEMADOK-nak olyan alapító tagjai járultak hozzá eredményeink eléréséhez és a már említett amatőr művészeti csoportok szakmai fejlődéséhez, mint Schultz György, Simkó Gyula, Kurucz László, Kollár Péter mérnök, Ritzko Béla és még sokan mások. A városi konferenciától azt várom, hogy hozzájárul a kulturális tevékenység további kibontakoztatásához. Abban is bízom, hogy a CSEMADOK XII. országos közgyűlése termékenyítőén hat további munkánkra. EREDMÉNYEK ÉS GONDOK A komáromi járás CSEMADOK helyi szervezetei jól felkészültek az évzáró taggyűlésekre. Az előkészítő munkára aktivistákat készítettek fel. A járási elnökség tavaly decemberi ülésén örömmel állapítottuk meg, hogy a járás negyven helyi szervezete közül harminchat időben meg tartotta évzáró taggyűlését. Azokban a községekben, ahol a helyi szervezet vezetősége egész esztendőben rendszeresen ülésezett, ott az évzáró taggyűléssel sem volt probléma. Több helyi szervezetben évek óta rendszeres munka folyik. A legtöbb évzáró taggyűlésen a községi párt- és állami szervek vezetői is megjelentek és elismerően nyilatkoztak a CSEMADOK-tagok munkájáról. Néhány helyi szervezet kivételével mindenütt volt kulturális műsor. Hetényben (Chotín) és Naszvadon (Nesvady) könyvárusítással egybekötött könyvkiállítást rendeztek és körülbelül négyezer korona értékű könyvet adtak el. Az ávzáró taggyűléseken fontos napirendi pontként szerepelt további CSEMADOK-tagok toborzása és Hét-előfizetők szerzése. Csicsón hatan rendelték meg a lapot. Az évzáró taggyűlés jó alkalom az egész évi munka értékélésére. A tagtoborzás állandó feladat volt, s járásunkban még az év első felében elértük és túl is léptük a „bűvös” hétezer taglétszámot. A CSEMADOK járási bizottsága tagsági bélyegeket 87 285 korona értékben bocsájtott a helyi szervezetek rendelkezésére, amelyeknek többsége még az év elején százszázalékosan rendezte a tagsági díjakat. Akadnak azonban olyan helyi szervezetek is, amelyek még novemberben sem fizették be a tagsági díjakat. Mondanom sem kellene, hogy ez nem kis gondot okozott. Az új vezetőségi tagoknak mindent el kell követniük, hogy a helyi szervezetek már év elején fizessék be a tagsági díjakat. További gond az író-olvasó találkozók szervezése. Tavaly öt ilyen rendezvényre került sor járásunkban. Őszintén szólva tíz ilyen találkozót is kevésnek tartunk. A helyi szervezetek vezetői azzal érvelnek, hogy nagyon nehéz, szinte lehetetlen írók, költők könyveit beszerezni. Ettől függetlenül törekednünk kell nagyobb eredményekre. A megtartott író-olvasó találkozókon körülbelül négyszázan vettek részt. A CSEMADOK-tagok megismerhették Lovicsek Béla, Duba Gyula, Csontos Vilmos, Bábi Tibor, L. Gály Olga és Szabó Béla irodalmi munkásságát. Csak helyeselni lehet, hogy a legtöbb helyen a CSEMADOK helyi szervezete közösen rendezte meg a találkozókat a helyi népkönyvtárral. Sikeresen folytak le járásunkban a vetélkedők is. Itt a Fábry-vetélkedőre és „A néppel tűzön-vízen át” című országos versenyre gondolok. Versenyzőink jól szerepeltek és az országos döntőbe is bejutottak. „A néppel tűzön-vízen át” c. vetélkedő döntőjében például első helyezést ért el Kiss Gyula, a komáromi mezőgazdasági technikum tanulója. Jó jel, hogy helyi szervezeteinkben nemcsak a fiatalok, de az idősebbek is szívesen beneveznek versenyekbe. Az évzáró taggyűlések megtartása után már a CSEMADOK járási konferenciájára készülünk. Az irányelveket minden helyi szervezet időben megkapta. KURUCZ LUJZA A CSEMADOK Júr nad Hronom-i (garamgyörgyi) helyi szervezete a legjobbak közé tartozik a levicei (lévai) járásban. Táncoló lányaik és éneklő asszonyaik gyakran lépnek színpadra. A Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalverseny nagytúri (Veiké Túrovce) járási elődöntőjébe bejutott a menyecskekórus; az egyéni versenyzők közül Füri Gyula és Vámos Valéria szerepeltek. Az ipolyviski járási döntőn a menyecskekórus már elérte, hogy jó szereplésért meghívást kapott a zselizi (2eliezivce) Országos Népművészeti Fesztiválra Füri Gyula meg bejutott a füleki (Filakovo) országos elődöntőbe, ahol szintén nagy közönségsikert aratott. A Daloló Ipolyvölgye járási népművészeti seregszemlén ugyancsak eredményesen szerepeltek a garamgyörgyiek. A gömbaszögi Országos Dal- és Táncünnepély után a Szlovák Televízió műsorban láthatták viszont lányaikat, akik a Szőttes tagjaival együtt táncolták a Tavaszi táncokat. Nemcsak a táncnak, a színjátszásnak és kabaréműsornak is hagyománya van Garamgyörgyön. Idei munkatervük is sokrétű. Bemutatják Lovicsek Béla: Baj van a szerelemmel c. darabját, batyubált rendeznek, s előadást tartanak Jókai életéről és Az ifjúság feladatai a CKP XV. kongresszusa címmel. Ábel Gábor A losonci (Lucenec) járás CSEMADOK helyi szervezetei november 7. és december 20. között tartották meg évzáró taggyűlésüket. A fülekiek a Kovosmalt, n. v. üzemi klubjában jöttek össze, ahol a helyi szervezet tevékenységéről Kómár Tibor tartott részletes beszámolót. Megállapította, hogy a tavalyi év minden tekintetben sikeres volt. A CSEMADOK tagjai eredményesen szolgálták a kultúra ügyét. A színjátszó csoport tagjai 13-szor játszották Füleken és Losoncon a Gül-baba c. RÖVIDEN operettet. Geri Zoltán, a vnb képviselője nagyra értékelte a helyi szervezet munkáját. ☆ Csák István, a CSEMADOK járási bizottságának titkára szintén jól látta el feladatkörét. A jnb a népnevelők napja alkalmából Szabó Gyula elismerő oklevéllel tüntette ki. Csák Istvántól tudtam meg, hogy az évzáró taggyűlések valamennyi helyi szervezetben eredményesen zárultak. Értékes kötelezettségvállalások születtek a CSEMADOK XII. országos közgyűlésének tiszteletére. A járási bizottság teljesítette tavalyi munkatervébe foglalt faladatait. Például a tervezettnél több író-olvasó találkozót, irodalmi színpadot szervezett, illetve alakított. Az író-olvasó találkozókkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a szlovákiai magyar írók könyveiből 564 darabot adtak el. Eredményesen zárult a CSKP megalakulása 55. évfordulójának tiszteletére rendezett „Tavaszi szél vizet áraszt” c. országos népdalverseny járási erőpróbája is. Itt jegyzem meg, hogy a CSEMADOK járási bizottsága tavaly 13 nagyobb versenyt rendezett a járásban. Sólyom László A CSEMADOK háji (áji) helyi szervezetének színjátszó csoportja most Oscar Wilde: A kísértét házhoz jön c. szatíráját tanulja be. Az igényes darabot Kulcsár Olga rendezi, aki nem lett hűtlen a tánccsoport tagjaihoz sem. Koreográfiát ír és ruhát varr a táncosoknak. Barátnőjével, Kocsis Katalinnal, aki a színdarabban a súgó szerepét vállalta. A csoport megfelelő szakmai tanácsot kap a CSEMADOK koáice (kassai) járási bizottságától. A színjátszókat Boda Ferenc segíti munkájukban. Tamás Katalin
