A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-07-05 / 20. szám
ľSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások Vers — próza — anyanyelv A Jókai-napok már hagyományosan gazdag és sokrétű műsorának egyik részét a vers- és prózamondók országos döntője képezi. Így történt ez most is Komáromban, a Szakszervezetek Házában, ahol 21. alkalommal rendezték meg nemzetiségi kultúránk e rangos vetélkedőjét. Kiegyensúlyozott mezőny, átlagos színvonal, egy-egy kiemelkedő' versenyző. Kár, hogy a IV. kategóriából (talán az érettségi vizsgák miatt) ketten is hiányoztak, dicséretes viszont, hogy a felnőttek versenyében az utóbbi évek óta most szerepeltek először a legtöbben. A vers és a próza korszerű tolmácsolásának a mű és az előadó egymásratalálásónak igényét éreztük néhány versenyzőnél. Ugyanakkor még mindig hallottunk éneklő, fellengzős stílusban, fátyolos hangon, hibás hangsúllyal előadott verseket és prózát. Szinte minden évben szóvátesszük: nem a költemény, illetve az elbeszélés hossza a döntő, mert ez nem „maratoni elmefuttató-verseny"; nem abban kell versengeni, hogy ki tud emlékezetből hoszszabb szöveget elmondani, hanem abban, milyen előadói készséggel, eszközökkel közelíti meg a tolmácsoló a művet * «Mset untig elég 3—5 perc, küJÖMken okkor, ha nem elég dinamikus a szövegrész és a végefelé már érezzük az előadó fáradságát is. A művek kiválasztása témájában egyre gazdagabb és változatosabb, kevesebb volt az azonos, ismétlődő költemény, a hazai magyar irodalom előretörése azonban csak a prózában volt arányosan érezhető. A szövegrészeket lehetőleg úgy kellene megválogatni, hogy több legyen bennük a cselekmény, kevesebb az üresjárat, az öncélúság és hogy végig lekösse a közönség figyelmét. Az idei Jókai-napokon először rendezték meg a helyes kiejtési verseny országos döntőjét. A színvonal eléggé középszerű volt melyet az is bizonyít, hogy a bíráló bizottság egyik kategóriában sem ítélte oda az első díjat. Az előadott, felolvasott szöveget nem mindig értelmezték, értették meg helyesen. A hangsúly tudatos alkalmazásával is baj volt, hol túlzottan, hol meg egyáltalán nem hangsúlyoztak. Beszédhibák is gyakran előfordultak. Az anyanyelv tökéletesebb elsajátítása terén tehát még van bőven tennivaló. Irodalmi színpadok, kisszínpadi formák A témaválasztás lehetőségeinek szinte kiapadhatatlan tárházát láthattuk a két estét betöltő seregszemlén. Hangsúlyozom: seregszemlén — és nem versenyen, mint ahogy egyesek értelmezték vagy értelmezni szerették volna. A díjak változatos, a kívülállónak szokatlan JÓKAI-NAPOK A CSEMADOK KB küldöttsége megkoszorúzta a Hősök emlékművé' Díjkiosztás A bratislavai FORRÁS Irodalmi Színpad A CSEMADOK košicei (kassai) h. sz. és a Városi Művelődési Ház Irodalmi Színpada Prandl Sándor felvételei meghatározása is ezt a törekvést igyekezett aláhúzni. A fellépés sorrendjében ejtsünk tehát néhány szót az együttesek műsoráról. Föld, ember idő — ezt a címet viselte a CSEMADOK ipolyhídvégi helyi szervezete Madách Imre Irodalmi Színpadának összeállítása. A fiatal együttes legfőbb erőssége, hogy a hazai magyar költészetre épít és ezt a törekvést tudatosan, fokról fokra fejleszti tovább. A zenét, az éneket és a szöveget ötvözik egységes mondanivalóvá. Fő erősségük most is az ének volt és a kifejező, egyszerűségében is sokat mondó színpadkép. A mű korszerű tolmácsolásában kell még tovább lépniük, és a szöveg hangerejét kell az ének színvonalára emelniük; A bratislavai Forrás Irodalmi Színpad Jajszó nélkül című műsora szinte az előző előadást egészítette ki, modern városi környezetbe helyezve, beat-zenével aláfestve a cselekményt. Aktuális, CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo 10
