A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-07-19 / 22. szám

árusokot is kitiltották a fürdőszigetről.) Vázlatosan így jellemezhetjük o pőstyé­­ni módszert. Világviszonylatban is ezt tartják a leghatásosabbnak, elsősorban sérülés-kezeléseknél (operációk, bal­esetek után) és parareumatikus bántal­­mak esetében. Pőstyén már régóta világhírű, nap­jainkban mégis rohamosan nő az ér­deklődés iránta. Néhány éve kezdtük az épületek, szanatóriumok korszerűsí­tését, új fürdőházak építését. Nemrég nyílt meg a Balnea Palace és a Bal­nea Splendid, pillanatnyilag világvi­szonylatban is a két legjobban felsze­relt reumatikus gyógyintézet. A sziget északi részén, a mindeddig kihaszná­latlan forrásoknál új, 850 ágyas komp­lexum építése folyik. Ha elkészül, egy­­idóben kétszer annyian vehetnek részt fürdő-gyógykezelésben, mint a hatva­nas évek végén. Üj otthont szeretnénk adni gyermekrehabilitációs intézetünk­ritott iszap gyágyhatása elenyésző, alighanem felhagyunk ezzel az üzlet­tel .. . TERVEK ÉS EREDMÉNYEK Ritkán szegődik mellém a szerencse, ezúttal azonban hűségesen kísér. A Reumatológiai Kutatóintézetben „ott­hon” találom 2itňam doktort, ami va­lóban csak a szerencsének köszönhető, hiszen mint a reumatikus betegségek egyik világhírű szaktekintélye rengete­get utazik. Most is csak nemrég jött haza egy hosszabb nyugat-európai és tengerentúli tanulmányútról; ezen az ottani egyetemek meghívott előadója­ként vett részt. — Intézetünk 1953-ban alakult — kezdi Žitňon doktor. Elsődleges felada­tunk mindmáig feltárni a reumatikus betegségek okait, keletkezésük mecha­nizmusát, hogy kidolgozhassuk a leg­hatásosabb gyógyszeres terápiákat és em lelkesedem a híres-neves dolgokért. Bárkiről vagy bár­miről legyen is szó, kétke­dést k^lt bennem a hírnév. Tapasztalataim sugallják ezt. A hírverés, híresztelés szin­te kivétel nélkül túlzó, ha fenntartás nélkül elfogadjuk, rendszerint csalódás a vége, semmi sem olyan jó és semmi sem annyira rossz, mint amilyennek mondják. A piešťanyi (pöstyéni) termálforráso­kat évszázadok óta csodaként emlege­tik. A legrégibb írásos emlék — I. Kál­mán 1113-ból származó levele — ugyan nem tesz említést a „pescani" gyógy­vizekről, de számos történész szerint már a rómaiak is ismerték, kedvelték a Vág mentén felbukkanó meleg, néha 65 fokot is elérő forrásokat. Érdekes­ségként említhetjük, hogy sokáig, (a Vág medrének a múlt században vég­zett szabályozásáig) „vándor-forrósok" voltak ezek, a folyó szintjétől függően változtatták helyüket. Georg Wernher — koránok ismert és népszerű természettudása „Tudósítás Magyarország csodatevő vizeiről" cí­mű. 1505-ben latin nyelven írt „köny­vében" hosszasan lelkendezik, gyanú­san agyondicsérve a pöstyéni vizet. Csak sejtem: ez a túlzó óradozós va­lamiként szorosan összefügg az akkori­ban elkészült első fürdőházak építésé­vel. Ma ezt reklámnak nevezzük, s to­lón napjainkban sem születik hatáso­sabb hirdetés, mint a „főtt tikmony” bűzű vizek akkori reklámja volt. Máig sincs szűnőben, sőt növekszik az ak­koriban -megindult idegenforgalom. (Ez persze azt is bizonyítja, nem vol­tak csupán légből kapottak Wernher állításai.) Hőgutával fenyegető június. Már a város perifériáján szembeötlik a ren­geteg kerékpár. A gépkocsikat néhány éve. kitiltották a város központjából. A folyó déli partjára, a fürdőszigetre vezető híd forgalmát bármelyik világ­város korzója megirigyelhetné — ha ugyan ez irigylésre méltó, javában tart a szezon. A hídfőnél Pőstyén világszerte ismert szimbóluma, a mankóját törő férfialak uišmAín Az itt sétálgató betegek meg-megátt­­nak, nézegetik. Szemlátomást bizalom­mal, reménnyel tölti el őket a hideg bronzszobor. — Nem túlzás ez? — fordulok kí­sérőm felé. — Valóban van, aki man­kóval érkezik s anélkül megy el? — Évente négy-öt ilyen betegünk van — bólint Jón Korista, a Csehszlovák Gyógyfürdő Vállalat szlovákiai igazga­tósága propagációs osztályának veze­tője. — Szóval -mégiscsak igaz, csoda-víz, csoda-iszap, csoda-levegő? — Ugyan, szó sincs csodáról. Rizá- N rólag a komplex gyógymódnak köszön­hetjük jó eredményeinket. Ebben vi­szont főszerepet játszik a magas kén­tartalmú, egyebek mellett radioaktív víz és iszap is. Fürdő, iszappakolás, elektro- és környezetterápia, rehabili­tációs gyógytorna. (A környezetterápiá­hoz tartozik a teljes nyugalom, ennek érdekében még az újság- és fagylalt­nek is. Veleszületett mozgásszervi hi­bák, reumatikus gyulladások utókeze­lése folyik itt. Jelenleg évente 26—27 ezer beteget tudunk fogadni, ha egy kúra átlagosan 3—4 hétig tart. A gyógyintézetek mögött szerényen húzódik meg egy alacsony, földszintes épület, jócskán elüt a többitől. Először kazónháznak nézem, aztán nem értem, milyen üzem működhet itt. Kísérőmmel belépünk. Mintha finn szaunába nyit­nánk, olyan nagy a hőség, a pára. Itt dolgozzák fel s csomagolják ugyanis a pöstyéni iszapot, amelyet a világ szá­mos országába exportálnak. Egyébként már a XVIII. század elején, bécsi orvosok körében keresett cikk a pőstényi iszap. Állítólag az akkoriban itt többször is megforduló Beethoven ötlete volt az iszap elszállítása. — Nem tudjuk még pontosan, hogy mi lesz az üzem sorsa, — tájékoztat kísérőm —, de annyi biztos: itt marad­hat. Nem is nagyon kifizetődő. A szá­fürdőgyágykezelési eljárásokat. Ez ter­mészetesen sokrétű feladat, időigényes munka. Bár kezdettől fogva büszkeség­re jogosító eredményeket értünk el, két évtizedes munkánk eredménye igazán csak most érik be. Egyes izületi bán­­talmakat gyakran késői stádiumában is sikerrel kezelünk, de az is igaz, hogy — sajnos — számtalan reumatikus be­tegség nem gyógyítható. Nagy súlyt he­lyezünk a megelőzésre is, hisz a leg­több ízületi gyulladásos betegség örö­kölhető. Feltérképeztük az egész or­szágot. Sejtettük, de csak így bizonyo­sodott be. hogy számos tájegységnek megvan a maga tipikus reumatikus be­tegsége. Érdekes a parareumatikus bántalmak egy fajtája, amely Szered környékén (és csak itt) fordul elő, örö­kölhető és kínzó fájdalmakkal jár. Egye­lőre arra sincs magyarázat, hogy miért csaknem kizárólag az itt élő ma­gyar nemzetiségűek betegsége ez. E felfedezés kapcsán építettük ki sok­rétű tudományos kapcsolatainkat a bu­dapesti Országos Reuma- és Fürdő­­rétű tudományos kapcsolatainkat a Bu­­igazgatóság kutatóival. Ez persze csak egy a megoldásra vá­ró problémák közül. Intézetünkben a kutatómunka mellett néhány éve már szakképzés is folyik — Csehszlovákiá­ban egyedül itt nyernek reuma-szakor­vosi képesítést orvosaink. Intézetünk világviszonylatban is elő­kelő helyet foglal el. Elismeréssel szól­tak munkánkról tavaly Helsinkiben is, a Reumatológia Világkongresszuson. De nem érjük be az eddigi sikerek­kel, eredményekkel. Újabb terveink vannak. Az idelátogató betegeken egy­re hatásosabban tudunk segíteni, de kár lenne, csalódással járna, ha cso­dát keresnének itt. . . (pálházy) Felvételek: E. Absolon (4) és R. Palkech (1) Í9

Next

/
Thumbnails
Contents