A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-12-27 / 39. szám

Új, immár hatodik kiadásban látott napvilágot a Madách és a budapesti Szépirodali Könyvkiadó gon­dozásában Dallos Sándor nagysikerű, kétkötetes Mun­­kócsy-életrajza, az „Aranyecset és „A nap szerelmes e“. Munkácsy Mihály, a legnagyobb nagyar festő regé­nyes életrajzának első része, „A nap szerelme­se". Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontag­ságai összegeződnek e kötetben, bemutatva a század­végi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros for­gatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas, hogy ecsetjével meghódítsa a világot, a sikert, a szerelmet, a művé­szetet. Pályája töretlenül ivei felfelé, mégis, már eb­ben a kötetben is fölsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétlenek. Hite, energiája, szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tra­gédiák is művészete kiteljesedésének eszközei. Az „Aranyecset", a Munkácsy-életrajz második kö­tete, amelyben az író a nagy piktor párizsi éveit mu­tatja be; a siker, a beérkezés korszakát, örömeit és gyötrelmeit s a betegség okozta művészi és emberi ha­nyatlást. örök lobogó?, folytonos ihletettség Munkácsy jellemzője. Sodró egyéniség, aki meghódítja ecsetjével a valóságot, lendületével környezetét, s lobogásával az asszonyokat; éléte végig megtartja a szegények kö­zül jött önérzetét, öntudatát, még akkor is, amikor elragadja a pénzkeresés szenvedélye, amikor nagyúri házak portréfestője lesz. A most új kiadásban megjelent, kétkötetes Munkácsy életrajza első ízben 1957-ben jelent meg. Ez a két re­gény egyszersmind Dallos Sándor legnépszerűbb és legjelentősebb alkotása. Az Iskolások Könyvtára sorozatban a múltszázadi magyar verses elbeszélő irodalom három legjelentő­sebb alkotása kapott helyet. Nevezetesen Petőfi Sándor két elbeszélő költeménye, „Az apostol" és A helység kalapácsa", valamint Fazekas Mi­hály „L ú d a s Maty i" ja. Ismét kapható Passuth László történelmi regénye, a „Bíborbanszütetett". Ez a Passuth regény is nagy távlatokat átfogó törté­nelmi tabló, mely a bizánci császárság hanyatlását, bekerítettségét, szükségszerű széthullását s a 12. szá­zad történelmének izgalmas színjátékát, az Európában és Ázsiában szerveződő „barbár" hatalmak megerő­södését, friss lendületű küzdelmeit és hódításait mu­tatja be. A regény főhőse Komnenosz Mánuel — a magyar László király unokája —, akinek sorsát és életét a tör­ténelmi események, a bizánci hatalom megnövelésé­nek, megerősítésének szándéka és a lovagi világ utáni nosztalgia egyaránt formálja, alakítja. Mánuel egy­részt nyugat és kelet hatalmi ellentéteit akarja fel­oldani, a. minden tekintetben kettészakadt római im­­périumot szeretné egyesíteni, mégpedig úgy, hogy fel­tétlenül Bizáncé legyen a vezető szerep, másrészt a bi­zánci életformától és mereven álszent erkölcsi világ­tól idegen lovagi eszmények és törvények vonzásába kerül, ő maga is a bizánci szokásokat megtagadva ke­resi a boldogulás lehetőségeit magánéletében. 1943-ban, „A b í b o r b a s z ü I e t e 11" első megje­lenésekor Szerb Antal írta, hogy Passuth László a sok­rétű ismeretanyagot kormegelevenítő fantáziával lelke­sítette át, szerencsésen egyesítette a tudást és a kép­zeletet, a szorgalmat és az ihletet. A most megjelent kiadvány immár negyedik kiadása a példátlan sikerű Passuth László sorozat egyik leg­népszerűbb kötetének. „ü Időzött szerelmesek" címmel jelent meg az Olcsó Könyvtár legújabb kiadványaként Héliodórosz regénye. Az ókori író emlegette „igazi és szín-Görögország, ahol az emberiség kivirágzott“, forrásvidéke egész mai irodalmunknak. A görögöknél minden külső hatás nél­kül, alkotó szellemük teremtményeként, már a történeti idők hajnalán sorra megszületnek a különböző lírai és prózai műfajok. Megszületik a regény, a prózai epika is, s a klasszi­kus ókor egyik legkedveltebb, legolvasottabb műfaja lesz. Tipikus szerkezete és motívumkincse: szerelem — elválás, megpróbáltatások, egyesülés — törvényszerűen jellemzi valamennyi művet. Héliodórosz az i. sz. III. századában élt kiváló író, a görög regény e szigorúan megszabott és megszokott keretében is egyénit és újat alkotott. Könyvében egymást érik a meghökkentő, lélegzetel­állító események, a csodálatos és váratlan fordulatok. A regényt Szepessy Tibor kiváló fordításában olvas­hatjuk magyarul. —c*l— EGYSZERŰ VÁZLAT (Tőzsér Árpádnak) ,,a tavirózsáknak nem érdemük hogy a halak fölé nőttek" — emlékszem így mondtad egyszer anyák szülnek szerelmük után mi értük lettünk ők értünk maradnak mindnyájan egyformák vagyunk gyökerével él a fa s a gyökér a fáért van Rima Bodrog Ipoly is eggyélesznek valahol ELTÉVEDT GYERMEK forogsz magad alá hordott zátonyokon gondtalanságod terhe a gondod kiszáradt folyók fölé hajolsz hetykén árva pásztora beomló partOKnak bújsz magányos füzek bizonytalan árnyékába lágy lélegzetek hamis visszhangja riaszt CSÄKY KÁROLY versei: KONOZSI ISTVÁN felvétele DÖBBENET mozdulatlanság korába estem mogorván ül fölöttem a csönd hiába kiáltok hangom visszhangját se hallom lesek barlangok sötét világába várom hogy felpattanjon egy ősi hangsor a mélyből helyette denevérek csapódnak arcomba vállamra szállt egy fekete madár borzos tollával árnyékolja lelkem károg árvaságomon 19

Next

/
Thumbnails
Contents