A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-12-20 / 38. szám

A vörös színű Mars bolygó hosszú ideig csak annyiban volt érdekes a csillagászok szamara, hogy a Földhöz legközelebb levő bolygonak vélték. 1879-ben aztan Schiaparelli olasz csillagasz egy fantasztikusnak tűnő bejelentesse! bolygatta meg a világ közvéleményét: 24 centiméter átmérőjű távcsöve segítségével csatornákat fedezett fel a vörös bolygón. Izgalmas egészen századunk hatvanas éveiig tartó vita kerekedett arról, van-e élet Marson, s ha igen, milyen fejlett élőlények találhatók ott? Kezdetben sokan úgy vélték, hogy Schiaparelli csatornái értelmes élőlényed alkotásai, s rendeltetésük az, hogy o Marson található kis mennyiségű vizet összegyüjtsék. Bebizonyosodott, hogy a csatornák valóban értelmes lények alkotásai, csakhogy ezek a lények nem a Marson, hanem a Földön élnek o csatornák ugyanis az emberi fantázia szüleményei. Amit Schiaparelli látott, az valójában a Mais felületén sávokat képező kráterláncok és hosszú hasadékok csatornákra emlékeztető rendszere volt.

Ha a csatornákról ki is derült, hogy nem értelmes lények kezemunkájo nyomán keletkeztek, azért továbbra is nyitott kérdés maradt: van-e akár alacsony szinten is élet a bolygón? A :ölcröl szemlélve a Marson sötétebb es világosabb foltok figyelhetők meg, s a

sarkokat pedig mintha fehér „hósipka11 borítaná. A sötét foltoknak az a furcsa tulajdonságuk van, hogy évszakonként (mármint a Mar- felszínén megfigyelhető évszakváltozások során) megváltozik a színük és a kiterjedésük. Ebből arra következtettek, hogy a sötét foltok tulajdonképpen a Marson található növényekkel hozhatók kapcsolatba. Az amerikai Mariner rakéták annyi, mint amennyi a felvételek alapéltől a Földre továbbított Mars-felvéte- jón várható volt. A Mars jelentős rétek azonban alapjaiban megingatták szét sivatagok borítják, de a kráterekazokat az elképzeléseket, amelyek ad- kel borított részeken is megfigyelhető

dig a vörös bolygóról kialakultak. A az erózió, amely a sivatagok kialakulegnagyobb meglepetés az volt, hogy lásáért felelős. A Mars felületén nagya Marson krátereket fedeztek fel. Ké- erejű viharok tombolnak, s ezek nyosöbb kiderült: a bolygón ugyan sok mán kiterjedt homokfelhők keletkeznek,

kráter figyelhető meg, de korántsem amelyek megnehezítik a földi megfigyelök munkáját. A sötét foltokról megállapították (a Mariner-felvételek elemzése során), hogy valójában ki- 4— terjedt hegységek, s mivel a kiemelje kedö csúcsok mögött árnyék keletke-4 zik, ez az árnyék mint sötét folt jelentkezik a földi megfigyelő számára. Azt 1 már korábban is tudták, hogy a Mars-M| - ’ nak légköré van, ennek összetételét

I azonban nem ismerték pontosan. Spek■ troszkopikus módszerekkel kimutatták a

k, széndioxid (CO;), az ammónia (NHJ,

< 111 I a metán (CH;) és az argon (Ar) je-1K I lenlétét. Feltételeztek továbbá, hogy je.jT 1 IW I lentös mennyiségű nitrogén is találha' r I tó o Mars légkörében, ezt azonban

II : nem sikerült bizonyítani. 1958-ban ar-I ról is beszámoltak, hogy a színképe. lemzés során szerves anyagok jelen-H f k létét igazoló sávokra bukkantak a színmm képben, de utólag ez is tévedésnek bizonyult. Annak a kérdésnek az eldön- L léséhez, hogy vajon van-e élet a Mar•ff*’’ . i son. »9er» fontos lett volna kimutatni

■ilwNSsSl az oxigént nem találtak, vízgőzt pedig

csak igen kis mennyiségben (0,01—0,1