A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-11-22 / 35. szám

CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításc A CSEMADOK SZEPSI VÁROSI SZERVEZETE SOKOLDALÚ KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGET FEJT KI. EZÉRT DÖNTÖTTÜNK ÚGY, HOGY A FECSKÉK KÖZÖSEN CSINÁLNÁK NYARAT CIMO KEREKASZTAL­­BESZÉLGETÉS SOROZATUNKBAN A CSEMADOK SZEPSI VÁROSI SZERVEZETÉNEK A KULTURÁLIS MUNKÁJÁT IS BEMUTATJUK. A LEGILLETÉKESEBBEK VÁLASZOLNAK KÉRDÉSEINKRE, S BESZÁMOLNAK TAPASZTALATAIKRÓL, EREDMÉNYEIKRŐL ÉS GONDJAIKRÓL. Válasz (Szombathy László pedagógus, az énekkar karnagya): Néhány lelkes tag kezdeményezésére az énekkar 1965 decemberében alakult A kezdeti ne­hézséget aránylag gyorsan leküzdöttük, aztán kórusunk létszáma az elvárások­nak megfelelően növekedett. Az indulás első heteiben ahányon voltunk, annyi­féleképpen gondoltuk a dolgokat. Ké­sőbb azonban egyre egységesebb lett a társaság. Tíz évvel ezelőtt például egyesek nemtetszésüket fejezték ki a mozgalmi dalokkal kapcsolatban. Ma mór nincsenek ilyen jellegű nehézsé­geink. Az elmúlt tíz esztendő alatt a kórus .megtanult“ internacionalista mó­don gondolkodni. Egyforma lelkesedés­sel száll énekeseink ajkáról a magyar, a szlovák, az ukrán, a német vagy a lengyel dal. Az énekkari fegyelem elég jó. Itt elsősorban a próbákon való rész­vételre, a fellépéseken való fegyelmezett megjelenésre gondolok. A szepsi ma­gyar pedagógusoktól természetesen na­gyobb támogatást várnánk. Mert hiszen osztálya elfelejtkezett, nem küldött senkit az ünnepségünkre. Hogy mit jelent a mi énekkarunk Dél-Szlovákia kórusmozgal­mában, erre a kérdésükre Viczay elvtórs jobban tudna felelni. Nagyobb áttekin­tése van az énekkarokról, az éneklő csoportokról, mint nekem. Ennek ellené­re megpróbálok válaszolni.. Indulásunk idején Kelet-Szlovákiában csak Rozs­nyón énekelt a kórus magyarul. Meg­alakulásunk után két évre indult a CSE­MADOK nagykaposi énekkara. Kassán négy-öt éve van kórus. Énekkarról Buzi­­tán is csak két esztendeje tudunk. A tornaújfalusi, jánoki, bodolói, szesz­­tai, alsólánci éneklő csoportok működé­sünk óta alakultak. Nem állíttom, hogy a közös énekléshez csupán mi adtunk ösztönzést, mert hiszen a Magyar Tele­vízió kóruspódiumánól egyetlen énekkar sem lehet ösztönzőbb; de hogy amit a tévében lót az ember, meg is lehet va­lósítani, arra mi voltunk a példa. Szerkesztőség; Az irodalmi színpad halálról, amelyet most tanulnak be, Az irodalmi színpad fejlődése szempontjá­ból nem kedvező, hogy a tagok a diá­kok soraiból verbuválódnak s így évről évre cserélődnek. Nem alakult ki állan­dó jellegű csoport. Egy-egy műsorunkat kétszer, esetleg háromszor visszük kö­zönség elé. Mivel az előadások száma kevés, ebből már következtetni is lehet arra, hogy ezek a műsorok nem kelte­nek nagyobb érdeklődést. Egyetlen meg­hívást kaptunk mósunnan, de a szerep­lésből nem lett semmi. A műsorok a fia­talok számára készülnek. A Vallomás az ifjúságról az ifjúsághoz szól, az ifjú­ság problémáival foglalkozik. A műso­rokhoz általában kemény beat vagy rock zenét használunk, és klasszikus műveket is igénybe veszünk modern feldolgozásban. így is vonzóbbá akar­juk tenni ezt a műfajt. Könnyen érthető, kevésbé bonyolult versekből állítjuk össze műsorunkat; egyesek, sajnos, gúnyt űznek belőle. Jó lenne, ha a jö­vőben több meghívást kapnánk a szom-A FECSKÉK KÖZÖSEN CSINA Szerkesztőség: Szepsi kisváros. A CSE­MADOK helyi szervezetének 590 tagja van. A lélekszámhoz viszonyítva elége­dettek-e a tagtoborzás eddigi eredmé­nyeivel, s mit .tesznek még a további eredmények eléréséért? Válasz (Zsolner Katalin könyvtáros, a helyi szervezet titkára): A legutóbbi népszámlálás adatai szerint városunk 5500 lakosa közül 2103 magyar nemze­tiségű. A CSEMADOK taglétszáma 1970-ben 340 volt. A CSEMADOK meg­alakulásának huszonötödik évfordulója alkalmából helyi szervezetünk is bekap­csolódott a tagtoborzásba. A szívós és következetes munka eredményeként 187 új tagot szereztünk. Tagtoborzási mun­kánkat tehát elégedettek vagyunk. Je­lenleg városunk lakosságának a száma 5951. Helyi szervezetünk taglétszáma 576. Tagságunk kor szerinti összetétele kielégítő. Ami valamennyiünk számára örvendetes, hogy sok az aktív fiatal szervezetünkben. A jövőben, vagyis a továbbiakban a lehetőségekhez mérten növeljük majd tagságunk létszámát. Szerkesztőség: A CSEMADOK szepsi énekkara milyen hatással van a tag­ságra, a szervezeti életre, a város kultu­rális életére stb.? Mit jelent Dél- Szlovákia kórusmozgalmában? Szombathy Lászióné, Vajkó Ferencné, Szpolecsnyík Gáborné, Hakl László és Kovács László tanítókon kívül még so­kan mások is tudnak szépen énekelni, sajnos, az énekkart nem látogatják. Kó­rusunk az elmúlt tíz évben szünet nélkül dolgozott. Szeptembertől június végéig járunk össze próbákra és vállalunk fel­lépéseket a nyilvánosság előtt. Ének­karunk az utóbbi négy évben megerő­södött. A jobb helyzet kialakulásához jelentősen hozzájárult az az ötvenezer korona, amelyet a járási nemzeti bizott­ság művelődésügyi osztálya utalt ki számukra. A kiutalt pénzből egyen­ruhát varrattunk. A városi művelődési ház rendszeresen szerepelteti ének­karunkat. Állami ünnepek kulturális műsora ritkán folyik le nélkülünk. Kóru­sunk 81-szer lépett föl megalakulása óta. Énekkari tagjaink esküvőjén, teme­tésén vagy hozzátartozóik esküvőjén, temetésén szintén fellépünk. Nagysze­rűen együttműködünk a vnb polgári ügyeket intéző testületével. Eddigi sze­repléseink közül a galántai (Kodály­­napok) tartjuk a legrangosabbnak. 1972-ben Galántáról bronzkoszorúval tértünk haza. Tavaly szintén bronzkoszo­rúsak lettünk, de Galántóra nem jutot­tunk el. Rosszul esett valamennyiünk számára, hogy indulásunk- tizedik év­fordulóiáról a CSEMADOK KB illetékes nem a könnyű tömegsiker elérésének eszköze. Mi a szepsiek véleménye erről? Beszéljenek munkájukról, elért eredmé­nyeikről otthon, a környéken és másutt, s arról is, hogy milyenek a továbbfej­lődéssel kapcsolatos elképzeléseik? Válasz (Répás Teréz nevelőnő, az iro­dalmi színpad vezetője): Az irodalmi színpad 1973 őszén alakult. Azzal a céllal, hogy bemutatja a csehszlovákiai magyar költők műveit, tarkítja és válto­zatosabbá teszi a diákok számára ren­dezett irodalmi esteket. Első két műso­runk nem is került nagyobb nyilvános­ság elé; a CSEMADOK évzáró tag­gyűlésen valamint a CSEMADOK meg­alakulásának 25. évfordulójára rende­zett ünnepségen mutattuk be. 1974—75- ben már versenyre is benevezett az iro­dalmi színpad. A járási verseny győzte­seként eljutott az irodalmi színpadok országos seregszemléjére, fellépett a XII. Jókai-napokon, 1975 őszén pedig a rétéi döntőn harmadik helyezést ért el. 1976 tavaszán nem nevezett be ver­senyre, de a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok gálaestjén már új összeállítással szerepelt. Aa. eddig be­mutatott irodalmi színpadi műsorok; Szélkiáltó (1973). Kiáltás I, (1974), Kiál­tás II. (1975), Vallomás az ifjúságról (1976), s Történet a szerelemről és a szédos községekből. A Járási Népműve­lési Központ és a CSEMADOK KB anya­gi támogatásban részesítette az irodal­mi színpadot. Az összeget hasznos dol­gokra fordítjuk. A jövőben a Történet a szerelemről és a halálról című össze­állítást szeretnénk bemutatni. Ez lesz az első prózai műsorunk. Szeretném, ha sikerülne ez az újabb kezdeményezé­sünk. Ami a rendezést illeti, igyekszem a tőlem telhető legjobbat nyújtani. Szerkesztőség: A közönség szívesen fogadja a színjátszó csoport munkáját. Úgy gondoljuk, hogy a szepsieknek van miről számot adniuk. Van-e elképzelé­sük a színjátszó csoport további munká­jával? Válasz (Ternei István villanyszerelő, a színjátszó csoport vezetője): A szín­játszásnak városunkban hagyománya van. A helyi szervezet színjátszó cso­portja 1952-ben alakult. Azóta 21 szín­darabot mutatott be helyben és a szom­szédos községekben. Három alkalom­mal nevezett be a színjátszó csoportok járási seregszemléjére, amelyre a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokon került sor. Kétszer jutott el a Jókai­­napokra s egyszer a nagysurányi össz­­szlovákiai versenyre. Különféle kulturá­lis szervezetek számos oklevéllel jutal­mazták munkánkat. Itt szeretném meg-CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításc 10

Next

/
Thumbnails
Contents