A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-11-01 / 33. szám
ELMÉLÁZNI EGY FALEVÉLEN DÉNES GYÖRGY új verseiről Dénes György a hazai magyar irodalom egyik legismertebb, legtöbbet átélt és talán legtermékenyebben alkotó poétája. A felszabadulás után újjászerveződő szellemi élet személyében egy pillérre talált; az évtizedek folyamán nemcsak verseket, könyveket, hanem — mint általában mindegyikünk — publicisztikai termékeket is letett az asztalra. A rádió irodalmi műsorainak szerkesztőjeként hetente kínálja összeállításait a hallgatóknak. Gyermekverseit sokfelé szeretik a legkisebbek, szerzői esteken szívesen látják vendégül az ország községeiben, falvaiban, városaiban. Új kötete a lehető legnagyobb csendben jelent 'meg. A füljegyzet tanúsága szerint „A kötet Dénes Györgynek az utóbbi négy évben született verseit foglalja magában. A költő a betegség szomorúságából, a kétségbeesés kavargó örvényeiből, a gyorsan múló fiatalság és szerelem miatt érzett nosztalgiából a közösségért való harcban látja a kivezető utat: Értük szólj szóm, soha magadért! Hitvallását hatalmasan hömpölygő szabad versekben és kötött négysorosokban fogalmazza egyre újra, bízva a szó megtisztító, megmentő erejében." A „Harminc év” sorozatban jelent meg új kiadásban Németh László televíziós változatból ugyancsak jól ismert utolsó regénye, az „Irgalom". A regény keletkezésének külső körülményeiről és belső kényszeréről így vall az író: „Amikor Osvát Ernő 1925-ben a Nyugat novella-pályázatán az ismeretlenségből kihalászott, ennek a regénynek novellaváltozata volt az első kézirat, melyet átadtam neki. Akkor még Télé-A könyv nyolcszáz példányban jut el az olvasókhoz. Tudom, hogy a példányszám meghatározása milyen bonyolult, mennyi adminisztratív akadályba ütköző manőver-sorozat után válik véglegessé, mégis azt mondom, keveslem ezt a nyolcszáz darabot; meggyőződésem, hogy egy esetleges őszi felolvasó körút során Gömörben, Dénes György szülőföldjén is elfogyna ennyi. Írom és mondom ezt annál inkább, mert a Szemben a mindenséggel — véleményem szerint — a költő talán legjobb kötete. A sárga fedelű kötet költeményeit három ciklusra osztotta a szerző. A Fény és árnyék tizenhét verse: naplójegyzetek a betegségről, de úgy, hogy a görcsök, a fájdalmak, a kínok szorításában válik számára egyre világosabbá, egyre nyilvánvalóbbá: „... amíg a szenvedés kibontja végső formáját a létnek, melyből minden fölös salak kiégett, s töretlen izzik, mint kegyetlen kristály, megigazulva, tengelyéig tisztán.“ Az idő tükrében a befejező ciklus. Szándékosan szólok erről is, akárcsak a Fény és árnyékról, röviden, mert időmet inkább az Indulj haza résznél tölteném; engem az otthoni táj, a szülőföld-sugározta költemények fogtak meg. Az idő tükrében — akárcsak a könyv szinte mindegyik versében — Dénes György, az ötvenedik életévén túllépő költő erőt gyűjt a végső viharra“. A „Falat rögén a földnek“-ben írja: „Mór nem remél bobért, szerelmet, szelíd nyugalmat esd magának, gyámoltalan lett, mint a gyermek, s mint vén paraszt, tétova, fáradt. Csak ámul hamvas mély egén a lázban izzó földgolyónak, aztán elejti csendesen utolsó csillagát a szónak." Az említett két ciklus csupa meditálás, csupa bizonytalanság, csupa nosztalgia. Az „Indulj haza" tartalmazza a megoldást, a borús hangulatokból való kivezető utat. Fájdalom pusztít? Indulj haza. Oda, ahonnan egyszer, „aranyhínáros ifjúságod" idején elindultál. Oda, ahol körülölelnek a hegyek, ahol vadkapor terem a réteken, s ahol ismered jól a fákat. Dénes a világ egyik legszebb részén, a pelsőci fennsík sajátosan szép helyein élte le gyermekkorát. Most, amikor úgy érzi, elillan ideje, közeledik a „végső vihar", emlékeit próbálja felvonultatni a csapatosan érkező idő-pusztító seregek ellen: „Fogadj vissza emlékezés, tűnt idő, mutasd a fák között a búvá kedves ösvényt, vén dombok szelíd hajlatát ... s kerteket, a cseresznye-virág szirom-havát ... a vadszilvafák repeső hitét, mikor sörényes égre pillog satnyo ág, s zöld esők csiklandjók az agyagos mezőt... Tartsd meg, emlékezés, a tünékeny időt!" Az Otszéli fák-ban írja: Az alkonyóra egyre közeleg. makhosz volt a címe, s egy fiatalember a főhőse.” ... „A derekát 62—63 telén írtam meg, de akkor is adós maradtam mintegy 100—120 oldallal. Ennek a kisajtolásában aztán a vérezni kezdő hipertónia szerepelt múzsa gyanánt. így az „Irgalom”, (a négy regény-nőszobor közül Medici-kápolnám leghajnalibb alakja) egész írói pályámat átöleli, a fényre jutás kóprázó keresgélésétől, a fénytől megválás búcsúszaváig.” A Medicina Könyvkiadónál jelent meg Tadeusz Rozniatowski könyve, „A férfi negyven felett”. Talán különösnek hangzik ennek a könyvnek a címe — írja bevezetőjében a szerző. — Miért választottam kiindulópontul éppen a negyvenedik évet? Nos, azért, mert ez a kor sok szempontból különösen jelentős. A férfi negyvenéves korában éri el teljesítőképességének legmagasabb fokát; munkájának termelékenysége, szellemi alkotóképessége nagy. Fizikuma már nem oly erős, mint húszéves korában, mégis jobDéus György Szemben a ünöaaséggal ■stick s az útszéli Iák el-elbóbiskolnak, úgy tetszik, egymáshoz áthajolnak, melengetőbben, mint az emberek. Az Indulj haza költeményei elgondolkoztatóak. Lám, Dénes György immár egy életmű-teljességű vers-piramist épített fel szemünk láttára a szülőföld anyagaiból. Lehet-e közéletibb egy költő? A szülőföld: nemcsak a szilvafók, az ösvények, a kövirózsák és a kis folyó. A szülőföld az első kimondott szó is, az ösvényeket naponta taposó emberek, a szilvafákat gondozó névtelenek is. A szülőföld — ki tudja, hányadszor kényszerül leírni az ember — a minden. A szalmaszál, amelyen keresztül a világ türkiz színeit magunkba szippantjuk, s a szalmaszál, amely a „végső vihar" felé sodródóaknak, az idő hullámaiban fulladóknak utolsó menedékük. Dénes egész életműve bizonyítja: sohasem tudott költői eszközeiben elszakadni a valóságtól, irt egy sereg verset, amelyek az aktualitás hevében születtek, s amelyek nem tartoznak reprezentatív költeményei közé. Ezeken rég túljutott már, „kiégett minden fölös salakot" soraiból, ezt a Szemben a mindenséggel legjobb versei bizonyítják. Azzal azonban nem vádolhatja senki — hogy engedett volna az álmodernkedés csábításainak, ami az ő nyelvén annyit jelent valószínűleg: mindig a népnek igyekezett szólni, tehát sohasem felejtette, milyen vidék szülötte. Az irodalom, s ezen belül a költészet szinte korban megállja a helyét, az élet dolgaiban. Testileg-lelkileg kiegyensúlyozott, mert hosszú évek során összegyűjtött tapasztalataira támaszkodhat. Új kiadásban jelent meg O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások című neves gyűjteménye. A szerző mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő könyve az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Hatalmas vállalkozás Ránki György testes monográfiája, a „Második világháború”. Új kiadásban kapható a televízióban nagy sikert aratott Henry Jamesregény, az „Egy hölgy arcképe”. A Rákóczi-évfordulóra több érdekes kiadvány is napvilágot látott. így Köpeczi Bélo—R. Várkonyi Ágnes hatalmas monográfiája, a „II. Rákóczi Ferenc". E jelentős tudományos vállalkozás még az ötvenes évek második felében íródott, s a jubileum alkalmából új, bővített és átdolgozott kiadásban jelentették meg a szerzők. látlan lehetőségeket kínál valamennyi alkotónak az önkifejezésre. Dénes realista tudott maradni, és ez különösen • értékes fegyvertény mostanában, amikor — mint Jancsó Miklós világhírű filmrendező interjújában olvasom — „A világ változott meg. Csak a magam szakmáját figyelem és azt látom, hogy a mozinézőket itthon is, külföldön is, újra a realizmus vonzza. A közönség szenvedélyesen érdeklődik az apró emberi, pszichológiai jelenségek iránt. Az egész világon újfajta realizmus születik. Mintha az emberek ebben fedeznék fel a társadalmi igazság kutatásának a lehetőségét.“ A Dénes-kötet jópár verse, köztük például az Ars poetica, szinte kínálja a mottónak való sorokat. Én mégis a Szépen felelni négy sorát választanám jellemzőül. Ebben, azt hiszem, minden benne van: Bölcső fölött dúdolni hosszan, kis lángot óvni meghatottan, mosolyogni — ha törten, vénen, elmélázni egy falevélen. Ebből a négy sorból megtudjuk a megoldást, kilestük a titkot. A művész titkát is, a Gömörben-született halandóét is. Mit tehet az ember, ha itt él. velünk, közöttünk? Óvhatja — szebb feladata úgysem lehet — a „kis lángot" és elmélázhat — különb gyönyörűségre úgysem lelhet — egy falevélen. xxx Mint már írtam, a Szemben a mindenséggel a lehető legnagyobb csendben jelent meg. Alig vettük észre, Kogy itt van, hogy a látomásokból verseskönyv lett, tapintható, forgatható. Sajnos nincsenek kritikusaink, nincsenek szakembereink, akik érdemben foglalkoznának egy-egy ilyen könyvvel, akik bele tudnák illeszteni az új kötet legjobb verseit a dénesi életműbe. Akad-e vajon Dénes György szülőhazájában, a pelsőci fennsík helységeiben valaki, aki az Indulj haza ciklusból kis irodalmi színpadi műsort készít? Aki felfedezi, hogy ezek a költemények haza szólnak, hogy szeretettel vannak megírva és szépen? Akad-e valaki, oki megérzi, hogy nem elegendő papírra vetni gondolatainkat, álmainkat, hanem azokat új életre kell kelteni és eljuttatni minden címzetthez? Befejezésül álljon itt a Szemben a mindenséggel egyik legszebb költeménye: a Betakart az ég. Sodró idő, de messze már a rét, mely hűvös ágyat bontott a régi nyárban, s míg elhevertem gyönge harmatában, lehajolt hozzám és betakart az ég. BATTA GYÖRGY Ugyancsak az ötvenes években íródott Laczkó Géza vaskos, kétkötetes történelmi regénye, a „Rákóczi". Az évforduló alkalmából most újra olvashatjuk ezt az egyik legjelentősebb magyar történelmi regényt. Az „így élt” sorozat legújabb kötete, az „így élt II. Rákóczi Ferenc” pedig Vámos Magda munkája, melyet Száva István „A nagyságos fejedelem" című életrajzi regénye alapján írt. Filmen is nagy sikert aratott Szép Ernő regényének, a „Lila akác"-nok újabb adaptációja. A századelő nagysikerű regényét most az Olcsó Könyvtárban érhetjük el újra. Ugyancsak Olcsó Könyvtár-kiadvány „A haldokló orosz”, Mikszáth Kálmán országgyűlési karcolatainak a kötete. Két további Mikszáth-mű, „A beszélő köntös”, és a „Gavallérok", pedig a„ Iskolások Könyvtárában kaphatók. Ugyancsak e sorozat kiadványa a * „Bánk bán”, Katona József történelmi drámája. —esi— 20
