A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-11-01 / 33. szám

AHOL

betegedései, a gyomorbajok pedig o magas életszínvonal által lehetővé vált túltápláltság eredményei. Magyarán szólva, nem egy esetben maga a páciens is oka, hogy itt van.

— Sajnos, esetenként nem könnyű a munkánk, — mondotta a főorvos. — Amikor a hörghurutosok nem hajlandók lemondani a dohányzásról, a túltápláltak egyike-másikónak a legfőbb gondja, hogy a számukra előírt és a kalóriatartalom szempontjából tudományos alapon megszabott étkezést szapulják, bizony nem könnyű a fürdőorvos helyzete.

Persze, ezek csak egyedi esetek. Mert a beutaltak zöme mindent elkövet, hogy gyógyuljon vagy legalábbis jobbultan távozzon a fürdőből.

A gyógykezelésben a legkorszerűbb kezelési módszereket alkalmazzák, minden esetben egyedi elbírálás alapján. A leggyakoribb kezelés az ivókúra, az inhaláció, a kádfürdő és a gyógytorna, de sok esetben a skála sokkal szélesebb, egész sor speciális gyógyterápiát tartalmaz.

A gyógykezelésekkel ugyan nem függ szorosan össze, de nagy gondot fordítanak a felvilágosító előadásokra is. Elsősorban a helyes életmód, az észszerű táplálkozás az a témakör, amelylyel kapcsolatban a fürdő személyzete időről-időre előadásokat tart. Mert nem

IS JÁRT

elég, ha a páciens a fürdőben töltött 21 nap alatt él helyesen, az is fontos, hogy hazatérése után is tudatosítsa egészségi állapotát, s annak megfelelően ossza be idejét és dolgozza ki életrendjét.

Luhačovice azonban nemcsok a gyógykezelteké.

A gyönyörű, festői környezetben fekvő város rendszeres úticélja egyéni és csoportos kirándulóknak, turistáknak s egyre többen üdülnek a város szállodáiban, a modern, szép fekvésű kempingben vagy a közeli környéken, elsősorban a vízduzzasztó mellett.

Persze, ez a kettősség — fürdőváros és üdülőközpont — nem minden vonatkozásban szerencsés párosítás. A gyógykezelteknek csendre, nyugalomra van szükségük, az alkalmi látogatók viszont elsősorban a hómból akarnak „kirúgni”. A városon vezet keresztül például a Trenčín—Gottwaldov—Ostrava távolsági autóút, amely nyári csúcsidőben minden csak nem nyugalmas. A távlati terv: megszüntetni ezt az átmenő forgalmat, s az utat a városon kívülre kell áthelyezni.

Szerencse azonban, hogy az igazi fürdőközpont kiesik ebből a zajos forgalomból, s a fürdő csodás parkjai, karbantartott erdei, sétányai valóban a csend oázisai, ahová, remélhetőleg, nem tör be a testet-lelket nyomorító civilizáció ezernyi zavaró zaja.

Luhačovice egyik legszebb pontja a várostól két kilométernyire levő duzzasztógát, amely 42 hektárnyi területen igazi víziparadicsomot hozott létre. Fürdőzők Mekkája, horgászok Édene, vízisportolók Riviérája ez a vízfelület. Különösen a horgászok vonzanak sok kíváncsit: irigylésre méltó nyugalommal pakolászszák ki a parton a be nem avatott számára ismeretlen rendeltetésű „cuccaikot”, s mit sem törődve a kibicek tanácsaival, megjegyzéseivel, órákon át üldögélnek csendes nyugalommal a parton.

Ennek is megvan a maga jó oldala — jegyzi meg egy kibic, — amíg itt van, nem kell az asszony sopánkodását hallgatni. Ha ez valóban icjoz, az aszszonyok nyelve arrafelé is jól fel lehet vágva.

AGÓCS VILMOS (A szerző felvételei)

A FEKETE SEREG

uhačovice fürdőváros krónikái

I j említik, hogy Mátyás magyar király minden valószínűség szerint itt is járt.

A dolog akkor történt, amikor a két nagy uralkodó: Mátyás magyar és Pogyebrád György cseh király között valami „félreértés" keletkezett, amit Mátyás úgy akart tisztázni, hogy betört Morvaországba, meghódította Brumov és Lukov várait, majd felperzselve Uherský Brod határvárost, a környéken is „tiszteletét” tette.

Bár erről a krónikák nem tesznek említést, biztosra vehető, hogy Mátyás „látogatása" nemigen váltott ki túlságosan nagy örömet a meglótogatottak részéről, hiszen tudjuk, hogy a nagyok nézeteltéréseinek a középkorban is mindig a kisemberek itták meg a levét.

Ebben az esetben is így volt, Mátyás hadai elpusztították a környéket, majd Uherské Hradište városa ellen fordultak, amely mintegy kapuja volt a kulturált és bőven termő Morva-síkságnak. A város alatt azonban már ott sorakoztak Jindrich herceg hadai, amelyek legyőzték a magyar királyt, s szándékának megváltoztatására bírták.

Ennyit mondanak a szűkszavú krónikák.

Arról már nem tesznek említést, hogy a fekete sereg katonái vajon megkóstolták-e Luhačovice községben a számos forrásból felbuzogó pompás gyógyvizeket, s hogy ezekről milyen véleménnyel voltak.

Mert a jelenlegi látogatók — jöjjenek a világ bármely országából, évente 25 ezer beutalt páciens és ennél sokkal több alkalmi turista, kiránduló, üdülővendég kóstolgatja az itteni vizeket — kivétel nélkül dicsérik Luhačovice gyógyvizeit.

— Luhačovice hazánk egyik legnagyobb és legismertebb gyógyfürdője — mondja Zeman doktor, a Vltava-gyógyszerű kezelési módszereket jelentősen meghatványozza a nagyszerű klíma és a rendkívül szép és üdítő környezet. Érthető, hogy nagyon sok vendég hoszszú évek óta rendszeres látogatója a fürdőnek — sok esetben mint fizető vendég is.

A városban jelenleg öt gyógyintézet gondoskodik a beutaltakról és a járó betegekről: az említett Vltava intézeten kívül az előkelő hangzású Palace-szanatórium, a Július Fučík nevét viselő gyógyintézet, a Spoločenský dűm és végül a gyermekszanatórium.

Luhačovicével ismerkedve, az embernek szinte az az érzése támad, hogy ezt a fürdővárost a modern életforma tette naggyá: az itt gyógyítottak leggyakoribb betegsége a felső légutak idült megbetegedése ugyanis a modern nagyvárosi élet. a nagyfokú iparosítás mellékhatása. A cukorbaj, az epe meg-13