A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-10-04 / 30. szám
Alois Švehlik a második ezredfordulón. Misánk immár leinőit A tízéves Mišo sojót készítményé repülő szerkezetével egy szakadék közelében áll. Nekifut és ugrik. Rövid repülés után a szakadékba zuhan gépével. Misának szerencséje van, hogy a kétezredik évben él. A csodálatos hatású gyógyító sugarak egykettőre talpra állítják a kisfiút, mielőtt még édesanyja hazatérne az űrben lévő kutatóállomásról. Miša be akarja bizonyítani, hogy a gépe igenis tud repülni. Szülei olyasvalamire szánják el magukat, ami eddig még senkinek nem sikerült: kapcsolatot akarnak teremteni idegen bolygók lakóival. És hogy kicsoda Odisszeusz? Egy kandúr! Nem ám egy közönséges, egerekre vadászó kandúr, amilyet láthatunk akárhányat. Neki sikerült az, ami eddig egyetlen földi lénynek sem sikerült! Foglyul ejti egy rejtélyes gömb és elviszi valahová az űrbe, egy ismeretlen bolygóra, melyen von szerves élet, van fejlett civilizáció, s ez kapcsolatot akar teremteni az emberekkel... Képzelődés? Gyerekes ólom? Utópia? — Én inkább egy saját elképzelésű science fiction kísérletnek nevezném, — mondja Ludvik Róza, a film rendezője. A filmben két világ hatja át egymást, a jelenlegi világunk és ennek víziója, a második ezredforduló éveiben. A film realizálása ezért elég sok nehézségbe ütközött. Több éjszakai jelenet és trükk teszi még változatosabbá az amúgy sem mindennapi témát. — Az éjszakai jeleneteket valóban éjszaka forgattuk, nem pedig nappal — különféle optikai szűrők segítségével. Filmpperatőrünk, Josef Pávka sikeresen oldotta meg feladatát. Az emberek és a kozmikus test találkozása szintén éjszaka zajlik le. A sötétség lehetővé tette a trükkfelvételek beillesztését, valamint a színek hatásosabb alkalmazását is. A filmtrükkök megoldásának problémájo Jifi Simunek operatőr vállára nehezedett, mivel díszlettervezőnk, Vladimír Dvoíák menetközben megbetegedett. Egyre-másra új és váratlan problémákat kellett megoldania. Lehet, sőt valószínű, hogy a nézők ebből nem sejtenek meg semmit, de ez így is helyes. Filmjüknek a zenéje is érdekes. Az esküvői zene melódiája fülbemászó, s nagyon jó az utána felhangzó elektronikus zene is. — Zdeňek Líška zenéje. Amikor az esküvői hangulatot festi alá, a jelen zenei fegyvertárából merít. Az elektronikus zene viszont a jövő vízióját kíséri és az idegen civilizáció követével való találkozás hangulati aláfestője. Eddig ön kizárólag a televíziónak rendezett. Tudtommal ez az első egész estét betöltő filmje, mely témájában és felfogásában is különbözik eddigi rendezvényeitől, hiszen a jövőben játszódik le — A film alapgondolata mindjárt megtetszett, amikor Óta Hofman, a szövegkönyvíró beszélt róla. Ott voltam a születésénél, az ötlettől egészen a szövegkönyv befejezéséig. Ez a film elgondolkoztatja az embereket. Amíg mi kapcsolatot keresünk ismeretlen bolygók értelmes lényeivel, közben ők ugyanezt teAlois Švehlik és Jaroslav Maréi szik. Helytelen lenne, ha azt mondanánk, hogy teljesen eredeti ez az ötlet. Sok tudományos jóslat von •már úgy a filmgyártásban, mint az irodalomban, s ezek többsége eléggé pesszimista kicsengésű. Ügy állítja be a jövőt, hogy a felfedezések és a találmányok esetleg kedvezőtlen hatással lesznek a civilizációnkra, s annak fejlődésére. De a gyermekeink miért legyenek borúlátóak? Az ő jövőjüket illetően iparkodunk derűlátók lenni. Az alapvető emberi érzések nagyjából egyformák a múltban, jelenben és a jövőben egyaránt, csupán a valőr, az érzések esztétikai értéke változhat. S a tudás? A mostani tizenkétévesek jóval többet tudnak a technikáról és a tudomány vívmányairól, mint amennyit mi tudtunk az ő korukban. Az ő gyerekeik pedig náluk is többet tudnak majd. De hót akkor miért ijesztgetnénk gyermekeinket egy baljós jövő víziójával? Célunk az, hogy inkább kiprovokóljuk a kíváncsiságukat, érdeklődésüket, bővítsük ismereteiket! Hogy bátorítsuk őket, nincs mitől tartaniuk, ha helyén lesz az eszük! Filmünk betekintést enged a jövőbe. A film elkészítése nem volt könnyű. Szerencsére minden egyes munkatársunk megtett minden tőle telhetőt, tudása legjavát adta, s azt hiszem, én is megtettem mindent, ami erőmből, tudósomból telt. Sohasem könnyű, ha az ember valami újat akor! De hát így volt és így is lesz ez mindig. Legjobban az újonnan szerzett tapasztalatoknak örülök. Ha lesz még alkalmam tapasztalataimat hasznosítani, remélem, még sok szép élménnyel gazdagíthatom gyermekeink életét. Nagyon szeretnék még sok-sok ifjúsági filmet rendezni. Ha majd gyermekeink felnőnek és helyünkre állnak, gondoljanak ránk vissza hálával és elismeréssel! Hiszen a gyermekkor nem vész el, nem merül feledésbe, velünk marod a sírig, akár szép volt, akár keserű. ZDENEK MATEJČEK Alena Červená felvételei KÖLTŐ, FOR Laco Novomeský 1904. december 27-én született Budapesten. Néhány esztendeje, Louis Aragon versben köszöntötte mint Majakovszkij, Csarenc, Éluard, Tzara és Julian Tuwin társát, arról a tájról, ahol Nezval álmodott, amerre Apollinaire is megfordult, fs ahol a mártír Robert Desnos-t utolérte a vég. Közép-európai költő és gondolkozó volt, aki már első kötetének nyitó költeményében, melyet nyilván összegező fontossága miatt az ifjú költő Vers-nek címez, Kassák Mesteremberek-jéhez hasonlítható gesztussal öleli magához, kis nemzet fiaként, a felszabadulni akaró földkerekséget: „A földön voltak gyöngék és erősek, / New York házai a felhőkbe nőttek, I gyönyörű hidjaival összeöltve / Párizs is nevetett, I az Elefántcsont Parton / néger fiú néger lányt szeretet, / és Moszkvában egy asszony / boldogabb boldogságról álmodott...“ (Rónay György fordítása.) Az sem lehet véletlen, hogy példaképe, egyenes őse az a szlovák poéta, Janko Krát, aki szembeszállt a magyar 1848 ellen Bécs segítségére szövetkező szlovák értelmiséggel, aki a Pilvaxban Petőfivel társalkodóit, Táncsiccsal barátkozott, s akinek életébe beleérzi látomásszerűen odaálmondja Villon kóborlásait, de Sade márki fantáziáját, az orosz Gribojedov merész életét és tragikus haláfát és kedves költőjének, Nezvalnak strófáit. A leiszabadulás előtt írott versei egyszerre vallanak különös, homályos vágyakról, a városba érkezett, elárvult fiúról, akit édesanyja elveszített, a költőről, L, NOVOMESKÝ versei: Az ember Vas léptekkel vonul a történelmen át, s térdre kényszerít minden népet. (írja egy új, mozgalmas dráma vázlatát az ejővendő nemzedéknek.) Birodalmakat épít, a trónokat úgy lasztija szemétre, mint ócska edényeket, s acélkézzel, büszkén emelt fővel borítja új formákba a kontinenseket. És földön kúszik és halál félelme fojtja, ha ég rikácsol, pokol háborog. Ki tudja, mikor görcsbe görnyed térdrerogyva, menekült-e, vagy támadott? S amint fekszik, bogáncsok közt, roncsolt fejével, ahol a golyó kioltotta életét, a csenevész bokorágak szánó tenyérrel lefogják merev két szemét. RÓNAY GYÖRGY fordítása Költészet Ö, a furcsa élet sokfélét sző-fon a világba és nem sújt rá az ember átka. Belőle füzért köt a költő, mindig új szépséget teremtő. Weöres Sándor fordítása Odisszeusz és a csillagok című ifjúsági film nyerte el az idei filmfesztiválon a csehszlovák FILM EZÜST SÍP DIJÁT. SZÖVEGKÖNYVÉT IRTA ÓTA HOFMAN, RENDEZTE LUDVIK RA2A.
