A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-09-27 / 29. szám

erre sor is kerülhetett. Néhány ezer kilométerrel a hátunk mögött egy napon Madridban találtuk magunkat. Októberben, gyönyörű vasárnapi napon. Egykét nap eltelte után csak véletlenül kerültünk délelőtt a TOROS-térre. Izgalom fogott el bennünket. Elhatalmasodott lelkűnkben a kíváncsiság vágya. Talán jobban akartuk látni a bikaviadalt, mint maguk a madridiak. Megérkeztünk tehát e nagy sportesemény színhelyére. Most már az volt a gondunk, hogyan jussunk be a bikaviadalra, hogyan szerezzünk jegyeket! Kétségek között hányódva, bizonytalanságban éltünk. Úgy éreztük magunkat, mint a gyerekek. Nagy gondunk közepette értünk a CORRIDA egyik bejáratához és a pénztárhoz. Szerencsére még rendes áron kaptunk jegyeket. Mikor ezen a gondunkon túl voltunk, brozsurákat és plakátokat vettünk, megtekintettük az istállókat, a viadalt szolgáló térségeket stb. Hogyan éreztük megunkat? Gyötört bennünket a kíváncsiság. Még semmit nem láttunk, de már azon töprengtünk, vajon mi lehet a megragadó ezekben a véres ütközetekben?

Az arénák többségét múzeummal is kiegészítik. Ezekben különféle köpenyek, kardok, kopják, dísztárgyak és fényképek elevenítik fel a bikaviadalok legzgolmasabb mozzanatait. A jól felszerelt arénáknak saját kórházuk is von, sőt még oltáruk is, omelynél a nagy parádé előtt és után a tiszteletet és hálát ki lehet fejezni. Ez a lehetőség örömmel tölti -el a matadort. Sevillában van egy templom, amelyet a bikaviádolok céljaira szenteltek fel, amelynek gyémántokkal ékes köpenyű „Bikaviadalok madonnája“ is van. Az alkotás Modorok menete éppen beér az arénába. A küzdőtéren kört alkotnak az elnöki páhollyal szemben. A látvány festőién szép. Fölülmúl bármilyen hollyowodi parádés kivitelezést. E tiszteletadás után az aréna fokozatosan kiürül, s az ünnepélyt éltető, üdvözlő lármát, zsivolyt egyszerre néma csend váltja fel. Aztán hirtelen megszakad a szinte misztikus csend. A corridóra nehéz retesze felemelkedik és a nyíláson hullámzó fekete izomtömeg tör ki: az erre a célra tenyésztett biko. Patái hatalmas porfelhőt kavarnak, ebbe süvít bele a tömeg hangja. A szép testű állat büszkén, harcosan kezdi szereplését. Berobog az arénába, emelt fővel száguld körbe, majd a barikádoknál megáll, elszántan néz a tömegre, mintha ez a nemes állat máris az ellenfelét hivná harcba.

Ekkor jelenik meg a matador. Figyelmesen követi a bika minden lépését. Meghúzódik a háttérben, amíg a berontó lovas piccador felbőszíti és véresre sebesíti a bikát. A piccador a halállal játszik. Lova, a gazdáját hűségesen szolgáló jószág rendszerint első áldozata a dühödt bikának. Igaz, mindkét oldalát vastag takarókkal borították be, de ez oz óvintézkedés korántsem elegendő a támadó bika éles szarvaival "Szemben. Már csak azért sem, mert bekötötték a ló szemét, nem menekülhet a biko elől. A piccador beleszúrja ugyan kopjájót a bika nyakszirtjébe, de az nem nyugszik addig, amíg a lovat földre nem dönti vagy bele nem szúr a szarvaival. Ha a ló és lovasa elesnek, további piccadorok futnak be a segtíségükre, de a bikát csak elválasztó függönnyel lehet elcsalni az áldozatától. Semmilyen más fegyver, megoldás nem

búvóhely van. Ezek nagyon szűkek, hogy a bika ne tudjon az elrejtőzőhöz férkőzni a szarvaival. Amit a piccador nem tudott elérni, elérik a banderillerák. Egészen közel csalják a bikát a rejtekhelyhez, s mikor az egy pillanatra veszít az éberségéből, beledöfik nyakába a kopját, amely úgy készül, hogy nem esik ki az állat testéből. A bika tombolni kezd dühében és erősen vérzik. Nyolc ilyen rövid kopját szúrnak bele. Közben a matador megjelenik a tágas küzdópályán, és megkezdi baletthoz hasonló táncát a köpennyel és a rejtett korddal. Nem könnyű ez a küzdelem, ez a'tánc . . . Ha nem úgy csinálja, vagyis ha nem játszik elég merészen és elszánton a bika szarvaiban megbúvó halállal, a nézőknek nem tetszik a játéka, egyszerre kifütyülik, s az ordítás és az üvöltés hangosabb és drámaibb minden futbollmérkőzésétől. A matador úgy igyekszik legyengíteni a bikát, hogy a sebébe csövet szúr, amelyet ha kihúz, oz állat erősen vérzik, az ereje fogy; de ez a gyilkosságnak még csupán a bevezető része ...

A harcban a matadoron kívül még más is részt vesz. A matador és segítői minden cselekedetének, fordulósának, lépésének és mozdulatának szabályra és szabályos szakkifejezése van. Ezeket mind be kell tartani, ha helyt akarnak állni a bikaviadal-művészet élvonalában. Hat-nyolc kard bedöfése után a bika egyre nehezebben lélegzik, a száján keresztül vérzik és kilóg a nyelve. Néhány pillanatig a matador feszült figyelemmel várja, hogy felfedezne még valamit áldozata ideges ellenszenvéből. Mert már kész megölni. Az állat lógó nyelvvel és felfúvódott hassal áll, vele

rj)

c_j

mrmmm

Ha munkaszüneti napon északról délre vagy keletről nyugatra utaznak Spanyolországba, az izgalom érdekes légkörével találkoznak. Mind a fiataloknál, mind a felnőtteknél észrevehető valamiféle szenvedélyes lángolás, türelmetlenség. Mintha nagyon várnák a délutánt, látni akarnának valamit. Olyasmi van a levegőben, mint nálunk egy-egy nagyobb sportesemény vagy ünnepség előtt. Ha a szokások elsőbbségi sorrendjét akarjuk megállapítani Spanyolországban, akkor ezeket a bikaviadalokkal, az ünnepélyes nemzeti táncokKal kellene kezdeni, és csak azután kellene a futballal folytatni. A nagy bikaviadalok vasárnap a délutáni órákban zajlanak külön erre a célra épített arénákban és majdnem minden nagyobb városban. Nemzeti ünnepnapon bármely kisvárosban'rendeztek bikaviadalt. Eltorlaszolják az utcákat, és aztán a fiatalok hencegnek a bátorságukkal, próbára teszik erejüket és ügyességüket, hogy lesz-e belőlük torreádor valaha. Egyesek olyan kockázatoson vesznek részt ebben a „játékban", hogy mentőautó szállítja el a sebesülteket. Ennek ellenére, a bikaviadal a spanyolok egyik legkedveltebb és leglátogatottobb sportszóra kozáso.

x

Világjáró utazásaim során találkoztam egy mexikói torreádorral, örültem az ismeretségnek, és elhatároztam, hogy ha egyszer majd eljutok Spanyolországba, akkor mogam is végignézek egy bikaviadalt. Néhány hónappal később

noletnek, a legnagyobb spanyol művésznek a műve.

Mit mondhatunk magáról az eseményről?

Az elnök pontosan délután négykor ül be a páholyába. A matadorok, torreádorok, torrerók. banderillerek, piccasegít. Eközben a lovat, amely tulajdonképpen a bikától kapta a sebet vagy a halálos döfést, igyekeznek a korláthoz húzni.

Most lépnek be a torrerók (banderillerek). A korlát előtt és körül néhány méter távolságban körülbelül hat-nyolc

szemben a matador feszülő mellkassal, egészen közel a bika szarvaihoz. Ha elmulasztja a kellő pillanatot vagy nem találja el a támadás idejét, az történik, ami ezen a viadalon is. A bika maradék erejét összeszedve szarvaira szúrta volna fel a 25 éves Julio Vega- Maris-