A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-09-27 / 29. szám

men torrerót, és pillanatokkal az állat kimúlása előtt ő is az életével fizetett volna. A szerencsés véletlen menekíte­­tette ki a halál karmaiból. Számunkra és mindazok számára, akik még nem láttak ilyen viadalt, szinte elviselhetetlenül lesújtó élmény volt a véres harc. A pillanatnyi mozdulatlan­ság és dermetség után előkerült a kard a köpeny alól. A fiatal matador kellő pillanatban döfte áldozatába egészen tövig. Minden matador a mellkason keresz­tül igyekszik a szívbe szúrni, az áldoza­tának gyors halált szerezni. Ha nem sikerül a szúrás, az állat rogyadozni kezd, néhány lépést tesz és leesik a földre. Hogy ne kínlódjék tovább, meg­adják neki a kegyelemdöfést. Az elnök egy kézmozdulattal jelzi a bika kimú­lását. Egy-egy bika megölése után a matador trófeával a kezében hajlong a tapsoló tömeg előtt, s amikor a lelke­sedés és a tombolás tetőfokára hág, még a levegőbe is dobálják a mata­dort. És mi? Hogyan viselkedtünk mi? Mellettem ült egy keménykötésű, mag­nós férfi. Fájdalmasan nézett, majd el­takarta könnyes arcát. Mögöttem egy fiatal japán házaspár ült, a hölgy gör­csösen sírt, arcát férje mellére hajtotta. Nekünk, többieknek a nyomasztóan rossz érzés meg a bika véres képe ma­radt meg az emlékezetünkben. Nevet­ségessé váltunk e nagy szenvedélye­ket kavaró sportot ünneplő spanyolok szemében. Mit nyújt például egy fiatal spanyol házaspárnak az, hogy vasárnaponként eljárnak a Corridába, ahol négy óra le­forgása alatt hat gyönyörű bikát tran­­csiroznak szét? A stílusos mozdulatokat és a lobogó köpenyt kedvelik? Vagy a halálszagot szeretik? Vagy arra a pilla­natra várnak, amikor a fajtájukból való, az ember is halálra lesz ítélve? Olyan korban élünk, amikor az orvosok min­dent megtesznek az ember fájdalmai­nak a csökkentéséért... És oz emberek közül hányán hódol­nak mégis a véres sportoknak? Az állatok, amelyek kevésbé tudják kifejezni fájdalmukat, ki vannak téve a mi kegyetlen szórakozásainknak és él­vezeteinknek. Kép: Síró madonna, a bikaviadalok védőszentje a sevillai templomban. Könnyei az emberért vagy az állatért hullnak? Nehéz rá válaszolni. Kép és szöveg: PAVEL HA$KO

Next

/
Thumbnails
Contents