A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-09-13 / 28. szám

SZIKLAK, VÍZESÉSEK Hozónk bővelkedik a természet páratlan szépsé­geiben. Ezek számos esetben világméretben is kü­lönleges értékeket jelentenek. Mint legbecsesebb természeti szépségünk, a Slovenský raj (Szlovák Pa­radicsom) amely, sajnos, mind a mai napig csak kevesek által ismert, nem fedezték fel, nem érté­kelték kellőképpen. És olyan figyelemben sem ré­szesült, amelyet joggal megérdemelne. Páratlan természeti tüneményeivel, különlegességeivel olyan környezetet teremt, amely szinte nélkülözhetetlen a ma embere számára. Hiszen modern korunkban, az élet felgyorsult tempójában elhasznált energiát a természetbe menekülve akarjuk visszanyerni. Korunk, a civlizált világ joggal irigyli a természet szépségeit. Csak rajtunk múlik, senki máson, ho­gyan tudjuk kihasználni a természet soha ki nem meríthető, szavakkal soha ki nem fejezhető érté­keit mind a magunk, mind a társadalom számára, hazai és külföldi turistaforgalmunk hasznára. A Stratená hegyvidéke, amelyet a turisták elő­szeretettel neveztek el Slovenský rajnak (Szlovák Praradicsomnak), határozottan és kétségbevonhatat­lant a természet legértékesebb dísze. A Kráľova hoľa-i (királyhegyi) kristálytömbök és a Gömöri­­szepesi Érchegység északi vonulatai közé ékelődik. A Kráľova hoľa tetejéről úgy tűnik fel, mint egy nagy felszántott fennsík, amely mérsékelten dől dél­ről észak felé és eléri az 1100 méteres tengerszint feletti magasságot. A mély völgyek és vad medrek több hegycsoport­ra, karszt-fennsikra tagolják a stratenái hegyvidé­ket. Eredetileg egységes fennsik volt a vidéknek ez a része, amelyen a folyók — északi részén a Her­­nád és mellékfolyói, délen a Hlinec — intenzív eróziója számtalan völgyet, mély és keskeny fenn­síkot mosott ki, és hegyhátakra tagolta szét a tájat. Szálloda a hnileci duzzasztógátnál A stratenái hegyvidék karsztja kevert. Úgynevezett edusseu tipusú, mert a felszíni, tirászkori dolomit mészkőn és buja növényzeten kívül bővelkedik föld­alatti kincsekben is. Ezek között a dobsinai jégbar­lang világviszonylatban is egyedülálló természetes képződmény I A nedves éghajlat és a humuszban gazdag ter­mőföld a buja növényzet kedvező életfeltételeit te­remtette meg. Az egész területet mély tűlevelű, rész­ben lomblevelű és vegyes erdő borítja. A hegyi legelőkön, tisztásokon és irtásokon összefüggő rét található. A hegyeket uraló erdőket főleg lucfenyő, jegenyefenyő és erdei fenyő borítja. Kevesebb a tiszta bükk, a gyertyán, a juhar, a kőris és a tölgy. A bokros növésüek közül megtalálhatók: a kárpáti Slovenský raj (Dedinka Straten) nyírfa, a mogyorófa, a nyárfa, a rezgő nyárfa és a fűz néhány fajtája. A Kárpátok mészkedvelő hegyeinek flórájában túlsúlyban vannak a hegyi és az alpesi elemek, vagyis az olyan szárazságot szerető növények, a­­melyek a meredekebb lejtőkön is megélnek. Elő­fordulnak itt endemitek és szubendemitek is. A ta­vasz hírnökei a Heuffel-sáfrány és a kikirics. Ké­sőbb nyílik az ugyancsak tavaszi kankalin, a gó­lyahír és a gyöngyvirág. És már a nyarat jelzi a százszorszép, az alpesi isztalag és a hegyi harang­rojt. S még később nyílik a havasi gyopár, az al­pesi őszirózsa, a gyűszűvirág, a turbánliliom, az ökörfarkkóró, a kárpáti harangvirág, a kövirózsa, stb. Ennek a gyönyörű vidéknek a vadállományát az őz, a szarvas, a vaddisznó, a nyúl, a róka, a nyest, a menyét, a becses hiúz és a barnamedve alkot­ják. De található ezen a tájon még mókus, ürge és más vad is. Virágzó halgazdaságok is kialakul­tak főleg a Hnilec, a Hernád és a Veľká Biela Voda mentén, valamint a hnileci völgyzáró gát vi­zében. Az erdei területek és irtások gyümölcsökben is bővelkednek: málnában, szederben, áfonyában, vö­rös áfonyában és szamócában, valamint az ehető gombák számtalan fajtájában, amelyek közül tinó­mból terem a legtöbb. A virágos réteken a rovarok számos fajtája, él. Megtalálható ezen a vidéken a törvény által szi­gorúan védett piros szemű apolló lepke is. Ha a Kráľova hoľa nagy kiterjedésű fennsíkjáról elindulunk a Hnilec mentén, a láthatáron csábító­an kirajzolódó Slovenský raj hegyei felé, először a csendes, erdőkben gazdag és nyugtató Pustá pole, a Vernár és a csodálatos Cuntava üdvözöl bennün­ket. Aztán az állandóan szélesedő völgyben — a­­melyet az Ondrejiska és a Javorina masszív vonu­latai fognak közre — eljutunk a kirándulók igen kedvelt és keresett helyéig, a dobsinai jégbarlang­ig-A virágzó rétek szőnyegétől és a hegyek egye­dülálló zöld ruhájától elbűvölve és a nap tűző su­garától ellankadva lépünk be a földalatti karszt csodálatos világába, ahol kimondhatatlanul gyö­nyörű, jégbe zárt mesevilág tárul elénk. Nem mindennapi élményekkel gazdagodva köze­ledünk tovább a Szlovák Paradicsom csodálatosan szép látnivalóihoz. S fel sem ocsúdunk jóformán, a vadregényes Stratená völgye táncol a szemünk elé. A természetnek ez a mesteri munkája a Sziklaka­punál végződik, ahol — a Lipovec és Pelec masz­­sziv fennsíkjai között — a sajátságos straténái te­lepülés bújik meg. | A dedinkyi település hatalmas katlanjában a hni­leci völgyzáró gát víztükre csillog. Kékeszöld, já­tékos, hűs hullámaiban és a parton mindenki meg­találja az aktív pihenés és felfrissülés lehetőségeit. Közben ha gyönyörködni akarunk a vidékben, a hegygerincek csodálatos látványában, felmászunk a Mlinky felettt trónoló Kukkla hegy „széles hátá­ra* vagy a hnileci völgyzáró gát fölött elterülő Ge­­rava-fennsikra. A Lipovec, a Gerava és a Glac karszt-fennsikját keresztül-kasul szelő kirándulóösvények a Szlovák Paradicsom északi részébe vezetnek. Itt a sötétzöld erdők, a hegyi patakok mély és szűk völgyeinek a valóságos paradicsomával találkozunk. A vizek vad folyása időtlen időktől a völgyek felé siet, habzó vízeséseket és lépcsőket képezve szokatlan utakat, járatokat vájt ki. A lenyűgözően szép Lipoveci Fennsíkon, a Hav­­ran-szikla tetején a szürke távolságok idillikus ké­peiben gyönyörködhetünk. Ha szerencsések leszünk, ritka tanúi lehetünk a hegy lábánál levő forrás időnkénti fel-feltörésének. A Glac-fennsík alatt jár­va ne feledkezzünk el a Medve csepköbarlang megtekintéséről sem. És most még a Szlovák Paradicsom füves, erdős középső részéről észak-nyugati irányba induljunk el, a vad szorosok, a virágokban gazdag Kis és Nagy Sokol, a Róth-szakadék, a Piecok, a Zadnej diery és a Suchá Bela felé. Sok örömben, szép élmények­ben lesz részünk. A sziklák között gyönyörűbbnél gyönyörűbb vizezésekre bukkanunk. A megerőltető gyaloglás kellemes fáradságával és a vízesések felüdítő zúgásával a fülünkben érünk az idillikus Kláštorisko környékére, a Szlovák Para­dicsom legszebb helyére, a romantikus és felejthe­tetlen Hernád-szoroshoz. A hnileci duzzasztógát A Szlovák Paradicsom nemcsak nyáron, télen is meglepi a kirándulót csodálatos szépségeivel. Ott járva értjük meg igazán, hogy a nép miért nevezte el ezt a tájat Paradicsomnak, s miért ma­rad meg olyan tartósan a kirándulók emlékezetében. Ez a Paradicsom nem az a Paradicsom, amelyet a bibliából ismert meg az emberiség. Ez a Paradicsom a fenségesen szép természet Paradicsoma, amelyről a múlt század világviszony­latban is kiemelkedően nagy költője, Petőfi Sándor úgy énekelt: óh, természet, óh, dicső természet, Mely nyelv merne versenyezni véled ... LADISLAV DENES

Next

/
Thumbnails
Contents