A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-09-13 / 28. szám
SZIKLAK, VÍZESÉSEK Hozónk bővelkedik a természet páratlan szépségeiben. Ezek számos esetben világméretben is különleges értékeket jelentenek. Mint legbecsesebb természeti szépségünk, a Slovenský raj (Szlovák Paradicsom) amely, sajnos, mind a mai napig csak kevesek által ismert, nem fedezték fel, nem értékelték kellőképpen. És olyan figyelemben sem részesült, amelyet joggal megérdemelne. Páratlan természeti tüneményeivel, különlegességeivel olyan környezetet teremt, amely szinte nélkülözhetetlen a ma embere számára. Hiszen modern korunkban, az élet felgyorsult tempójában elhasznált energiát a természetbe menekülve akarjuk visszanyerni. Korunk, a civlizált világ joggal irigyli a természet szépségeit. Csak rajtunk múlik, senki máson, hogyan tudjuk kihasználni a természet soha ki nem meríthető, szavakkal soha ki nem fejezhető értékeit mind a magunk, mind a társadalom számára, hazai és külföldi turistaforgalmunk hasznára. A Stratená hegyvidéke, amelyet a turisták előszeretettel neveztek el Slovenský rajnak (Szlovák Praradicsomnak), határozottan és kétségbevonhatatlant a természet legértékesebb dísze. A Kráľova hoľa-i (királyhegyi) kristálytömbök és a Gömöriszepesi Érchegység északi vonulatai közé ékelődik. A Kráľova hoľa tetejéről úgy tűnik fel, mint egy nagy felszántott fennsík, amely mérsékelten dől délről észak felé és eléri az 1100 méteres tengerszint feletti magasságot. A mély völgyek és vad medrek több hegycsoportra, karszt-fennsikra tagolják a stratenái hegyvidéket. Eredetileg egységes fennsik volt a vidéknek ez a része, amelyen a folyók — északi részén a Hernád és mellékfolyói, délen a Hlinec — intenzív eróziója számtalan völgyet, mély és keskeny fennsíkot mosott ki, és hegyhátakra tagolta szét a tájat. Szálloda a hnileci duzzasztógátnál A stratenái hegyvidék karsztja kevert. Úgynevezett edusseu tipusú, mert a felszíni, tirászkori dolomit mészkőn és buja növényzeten kívül bővelkedik földalatti kincsekben is. Ezek között a dobsinai jégbarlang világviszonylatban is egyedülálló természetes képződmény I A nedves éghajlat és a humuszban gazdag termőföld a buja növényzet kedvező életfeltételeit teremtette meg. Az egész területet mély tűlevelű, részben lomblevelű és vegyes erdő borítja. A hegyi legelőkön, tisztásokon és irtásokon összefüggő rét található. A hegyeket uraló erdőket főleg lucfenyő, jegenyefenyő és erdei fenyő borítja. Kevesebb a tiszta bükk, a gyertyán, a juhar, a kőris és a tölgy. A bokros növésüek közül megtalálhatók: a kárpáti Slovenský raj (Dedinka Straten) nyírfa, a mogyorófa, a nyárfa, a rezgő nyárfa és a fűz néhány fajtája. A Kárpátok mészkedvelő hegyeinek flórájában túlsúlyban vannak a hegyi és az alpesi elemek, vagyis az olyan szárazságot szerető növények, amelyek a meredekebb lejtőkön is megélnek. Előfordulnak itt endemitek és szubendemitek is. A tavasz hírnökei a Heuffel-sáfrány és a kikirics. Később nyílik az ugyancsak tavaszi kankalin, a gólyahír és a gyöngyvirág. És már a nyarat jelzi a százszorszép, az alpesi isztalag és a hegyi harangrojt. S még később nyílik a havasi gyopár, az alpesi őszirózsa, a gyűszűvirág, a turbánliliom, az ökörfarkkóró, a kárpáti harangvirág, a kövirózsa, stb. Ennek a gyönyörű vidéknek a vadállományát az őz, a szarvas, a vaddisznó, a nyúl, a róka, a nyest, a menyét, a becses hiúz és a barnamedve alkotják. De található ezen a tájon még mókus, ürge és más vad is. Virágzó halgazdaságok is kialakultak főleg a Hnilec, a Hernád és a Veľká Biela Voda mentén, valamint a hnileci völgyzáró gát vizében. Az erdei területek és irtások gyümölcsökben is bővelkednek: málnában, szederben, áfonyában, vörös áfonyában és szamócában, valamint az ehető gombák számtalan fajtájában, amelyek közül tinómból terem a legtöbb. A virágos réteken a rovarok számos fajtája, él. Megtalálható ezen a vidéken a törvény által szigorúan védett piros szemű apolló lepke is. Ha a Kráľova hoľa nagy kiterjedésű fennsíkjáról elindulunk a Hnilec mentén, a láthatáron csábítóan kirajzolódó Slovenský raj hegyei felé, először a csendes, erdőkben gazdag és nyugtató Pustá pole, a Vernár és a csodálatos Cuntava üdvözöl bennünket. Aztán az állandóan szélesedő völgyben — amelyet az Ondrejiska és a Javorina masszív vonulatai fognak közre — eljutunk a kirándulók igen kedvelt és keresett helyéig, a dobsinai jégbarlangig-A virágzó rétek szőnyegétől és a hegyek egyedülálló zöld ruhájától elbűvölve és a nap tűző sugarától ellankadva lépünk be a földalatti karszt csodálatos világába, ahol kimondhatatlanul gyönyörű, jégbe zárt mesevilág tárul elénk. Nem mindennapi élményekkel gazdagodva közeledünk tovább a Szlovák Paradicsom csodálatosan szép látnivalóihoz. S fel sem ocsúdunk jóformán, a vadregényes Stratená völgye táncol a szemünk elé. A természetnek ez a mesteri munkája a Sziklakapunál végződik, ahol — a Lipovec és Pelec maszsziv fennsíkjai között — a sajátságos straténái település bújik meg. | A dedinkyi település hatalmas katlanjában a hnileci völgyzáró gát víztükre csillog. Kékeszöld, játékos, hűs hullámaiban és a parton mindenki megtalálja az aktív pihenés és felfrissülés lehetőségeit. Közben ha gyönyörködni akarunk a vidékben, a hegygerincek csodálatos látványában, felmászunk a Mlinky felettt trónoló Kukkla hegy „széles hátára* vagy a hnileci völgyzáró gát fölött elterülő Gerava-fennsikra. A Lipovec, a Gerava és a Glac karszt-fennsikját keresztül-kasul szelő kirándulóösvények a Szlovák Paradicsom északi részébe vezetnek. Itt a sötétzöld erdők, a hegyi patakok mély és szűk völgyeinek a valóságos paradicsomával találkozunk. A vizek vad folyása időtlen időktől a völgyek felé siet, habzó vízeséseket és lépcsőket képezve szokatlan utakat, járatokat vájt ki. A lenyűgözően szép Lipoveci Fennsíkon, a Havran-szikla tetején a szürke távolságok idillikus képeiben gyönyörködhetünk. Ha szerencsések leszünk, ritka tanúi lehetünk a hegy lábánál levő forrás időnkénti fel-feltörésének. A Glac-fennsík alatt járva ne feledkezzünk el a Medve csepköbarlang megtekintéséről sem. És most még a Szlovák Paradicsom füves, erdős középső részéről észak-nyugati irányba induljunk el, a vad szorosok, a virágokban gazdag Kis és Nagy Sokol, a Róth-szakadék, a Piecok, a Zadnej diery és a Suchá Bela felé. Sok örömben, szép élményekben lesz részünk. A sziklák között gyönyörűbbnél gyönyörűbb vizezésekre bukkanunk. A megerőltető gyaloglás kellemes fáradságával és a vízesések felüdítő zúgásával a fülünkben érünk az idillikus Kláštorisko környékére, a Szlovák Paradicsom legszebb helyére, a romantikus és felejthetetlen Hernád-szoroshoz. A hnileci duzzasztógát A Szlovák Paradicsom nemcsak nyáron, télen is meglepi a kirándulót csodálatos szépségeivel. Ott járva értjük meg igazán, hogy a nép miért nevezte el ezt a tájat Paradicsomnak, s miért marad meg olyan tartósan a kirándulók emlékezetében. Ez a Paradicsom nem az a Paradicsom, amelyet a bibliából ismert meg az emberiség. Ez a Paradicsom a fenségesen szép természet Paradicsoma, amelyről a múlt század világviszonylatban is kiemelkedően nagy költője, Petőfi Sándor úgy énekelt: óh, természet, óh, dicső természet, Mely nyelv merne versenyezni véled ... LADISLAV DENES
