A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-09-13 / 28. szám
CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo] társadalmi tekintélye, szilárdult a szervezeti élet, aztán a válságos évek zavarólag hatottak a munkára. A válságos időszak után, a konszolidáció sikeres esztendeiben nem volt könnyű újra megfelelő szintre emelni a szervezeti életet. A XI. országos közgyűlés határozatai viszont tovább szilárdították a szervezeti életet. E közgyűlés óta megnövekedett Szövetségünk akciáképessége, erősödött a szervezeti élet rendje. A tagság helyesli törekvéseinket, magáévá tette a közgyűlés határozatait, teljesíti az alapszabályzatban előírt kötelességeket. A szervezeti élet fejlődésével párhuzamosan kell látnunk a taglétszám alakulását is. Minél nagyobb tömegbázissal rendelkezik egy társadalmi szervezet, annál nagyobb a tekintélye. Ezért nagyon természetes, hogy minden szervezet tömegbázisa kiszélesítésére törekszik. A taglétszám alakulásával minden közgyűlésünk foglalkozott. Tény, ahogy stabilizálódott a szervezeti élet, úgy növekedett a taglétszám. Ha statisztikai adatokból indulunk ki, megállapíthatjuk, hogy például míg 1962-ben, a Vili. országos közgyűlés időpontjában a CSEMADOK-nak 507 helyi szervezete és 34 900 tagja volt, 1972-ben, a XI. országos közgyűlés időpontjában a helyi szervezetek száma 540 és a taglétszám 62 300 volt. Helyi szervezeteink száma 10 év alatt 33-al gyarapodoti, a taglétszám pedig majdnem megkétszereződött I Említésre méltó továbbá egy olyan adat is, hogy míg a válságos 1969-es esztendőben 53136 tagja volt Szövetségünknek, ma a taglétszám eléri a 65 148-ot. — Ezek valóban biztató eredmények. Mr az oka mégis, hogy a beszámoló bíráló hangú volt? Kiindulva a társadalmi-politikai, gazdasági és kulturális fejlődésből, a tudományos-műszaki forradalom által felvetett problémákból, valamint a CSKP XV. kongresszusán megfogalmazott gondolatokból, amelyek szerint hatékonyan kell növelnünk népünk eszmei, erkölcsi és kulturális színvonalát, a CSEMADOK-ban is olyan munkaformákat kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a fejlődés követelményeinek. Olyan tartalmat kell adni munkánknak, amely összhangban áll mind a szervezeti élet, mind a népművelési és népművészeti munka területén a fejlett szocialista társadalom igényeivel. Az eredmények mellett nem feledkezhetünk meg azoknak a hibáknak a szóvátevéséről sem, amelyek gyengítik a szervezeti életet és a szövetség társadalmi tekintélyét. Bizonyos hibák éppen most mutatkoznak meg, a bonyolultabb munka és az igényesebb követelmény feltételei közepette. Meg kell találnunk a módját a bajok orvoslásának. Előrebocsátom, hogy az említett hibókot semmiképpen sem tüntethetjük fel a CSEMADOK hanyatlásának. Úgy kell rájuk tekinteni, hogy leküzdésük előrehaladásunk egyik fontos tényezője. Egyébként ilyen határozott magatartásra ösztönöz bennünket a CSKP XV. kongresszusának határozata, ebben a magatartásban látjuk a hibák orvoslásának a módját is. A szövetség előtt álló feladatokat kilencven hivatásos dolgozó, valamint tiszteletbeli funkciót vállalók ezrei teljesítik. A munka jelentős részét tehát központi, járási és helyi szerveinkben önkéntes tisztségviselők végzik. Munkánk és figyelmünk a helyi szervezetekre összpontosul, mert ott dől el tevékenységünk sikere, a központi és járási bizottság határozatának a sorsa. Az elért eredményeket is elsősorban a helyi szervezetekben dolgozó kultúrtársaknak köszönhetjük. Nagyra értékeljük ezt, és köszönetét mondunk mindazoknak, akik 540 helyi szervezetünkben aktív kulturális munkát fejtenek ki. Nincs terünk arra, hogy felsoroljuk valamennyi jól működő helyi szervezetünket. Ettől függetlenül megemlítünk közülünk néhányat. Ilyen az újvári, a diószegi a somorjai, a szenei, a peredi, a vágkirólyfai, a dunaszerdahelyi, az izsai, az ipolysági, a bussai, a rogyolci, a gimesi, a rimaszombati, a csoltói, a nagyidai, a szepsi, a királyhelmeci és sok más helyi szervezetünk. Helyi szervezeteink többségében igényes munkamódszereket alkalmaznak és a vezetőség megfelelő kapcsolatot tud tartani a tagsággal, képes mozgósítani és megnyerni a tagságot. Sikerül őket bevonni a problémák megoldásába, a feladatok teljesítésébe. A gyakran hangoztatott lenini munkastílusnak tulajdonképpen ez a lényege. Amíg a CSEMADOK szervei és szervezetei, illetve o tisztségviselők nem vezetik be az olyan munkaformákat és módszereket, amelyekkel valóban megnyerhetjük a tagságot a konkrét kulturális munkára, nem leszünk képesek eleget tenni oz igényegesebb követelményeknek sem. Annak megértése, hogy további eredményes munkánk a még színvonalasabb tevékenységtől függ, alapvetően fontos a jelenlegi problémák megoldását és a jövő sikereit illetően. Szervező munkánkban jobban figyelembe kell venni az egyes járási bizottságok és helyi szervezetek különböző feltételeit a feladatok teljesítése szempontjából. Különleges figyelemben kell részesíteni a városokban, a nagy és összevont községekben működő helyi szervezeteket. A helyesebb munkamegosztásra kell törekedniük a járási bizottságok és az elnökségek tagjainak, hatékony támogatást kell nyújtaniuk a segítséget igénylő helyi szervezeteknek. passzív. Létezik, de nem fejt ki különösebb tevékenységet. Sajnos, az ilyen helyi szervezetek ártanak szövetségünk társadalmi tekintélyének. Vannak olyan helyi szervezeteink, amelyekben az évzáró taggyűlésen kívül egyetlen tagsági gyűlést sem hívnak össze. Nem állítom, hogy ezek az összejövetelek a tevékenység egyedüli formái. A tapasztolatok azt mutatják, hogy az aktív munkát végző helyi szervezetekben összejön a tagság, mert hiszen van miről beszélni. Azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy tisztségviselő kultúrtársaink egy része nincs kellőképpen felkészülve a feladatok teljesítésére, nincs bátorsága következetesen harcolni a problémák sikeres megoldásáért, bürokratikuson kezeli és sokszor figyelembe sem veszi a tagság szükségleteit. Magától értetődően nem nézhetjük tétlenül passzív helyi szervezetinket. Ezt különösen most kell tudatosítanunk, az évzáró taggyűlések előtt, amelyek már csak azért is jelentősek lesznek, mert ekkor kezdődnek a tulajdonképpeni előkészületek a CSEMADOK XII. országos közgyűlésére. — Miben látja a szervezeti élei továbbfejlesztésének lehetőségeit? Központi bizottság legutóbbi hatórozota nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a szervezti élet továbbszilárdítósa érdekében növelni kell a CSEMADOK társadalmi tekintélyű taglétszámát olyan mértékben, hogy az a XII. országos közgyűlésig elérje a hetven ezret. Akitivizólni kell a központi és járási ellenérző bizottságok munkáját, a központi és járási választmány tagjait, hatékonyabban kell segíteni a helyi szervezeteket. Mind központi, mind járási szinten nagyobb gondot kell fordítani a helyi szervezetekben elhangzott ötletek és jovaslatok felhasználására. A jövőre nézve újra ki kellene alakítanunk a tisztségviselők továbbképzésének rendszerét. Ez kétségtelenül pozitívan hatna szövetségünk egész tevékenységére. A szervezti élet eredményeinek és hiányosságainak őszinte mérlegelése lehetővé teszi, hogy alaposabban készüljünk fel az előttünk álló feladatok sikeres teljesítésére. Meggyőződésünk, hogy a CSEMADOK KB IX. plénumülésének következtetései kellő visszhangra találnak tisztségviselőink és tagságunk körében, és mindent megtesznek azért, hogy tovább emeljék a kulturális munka színvonalát. — Melyek a szervezeti élet fő problémái és hibái? Helyi szervezeteinknek körülbelül 25 CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés százaléka- népművészet KONTÁR GYULA felvételei levelek - tudosításol
