A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-09-13 / 28. szám

CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo] társadalmi tekintélye, szilárdult a szervezeti élet, az­tán a válságos évek zavarólag hatottak a munkára. A válságos időszak után, a konszolidáció sikeres esztendeiben nem volt könnyű újra megfelelő szint­re emelni a szervezeti életet. A XI. országos közgyű­lés határozatai viszont tovább szilárdították a szer­vezeti életet. E közgyűlés óta megnövekedett Szö­vetségünk akciáképessége, erősödött a szervezeti é­­let rendje. A tagság helyesli törekvéseinket, magá­évá tette a közgyűlés határozatait, teljesíti az alap­­szabályzatban előírt kötelességeket. A szervezeti élet fejlődésével párhuzamosan kell látnunk a taglétszám alakulását is. Minél nagyobb tömegbázissal rendelkezik egy társadalmi szervezet, annál nagyobb a tekintélye. Ezért nagyon természe­tes, hogy minden szervezet tömegbázisa kiszélesíté­sére törekszik. A taglétszám alakulásával minden közgyűlésünk foglalkozott. Tény, ahogy stabilizáló­dott a szervezeti élet, úgy növekedett a taglétszám. Ha statisztikai adatokból indulunk ki, megállapíthat­juk, hogy például míg 1962-ben, a Vili. országos közgyűlés időpontjában a CSEMADOK-nak 507 he­lyi szervezete és 34 900 tagja volt, 1972-ben, a XI. országos közgyűlés időpontjában a helyi szervezetek száma 540 és a taglétszám 62 300 volt. Helyi szer­vezeteink száma 10 év alatt 33-al gyarapodoti, a taglétszám pedig majdnem megkétszereződött I Említésre méltó továbbá egy olyan adat is, hogy míg a válságos 1969-es esztendőben 53136 tagja volt Szövetségünknek, ma a taglétszám eléri a 65 148-ot. — Ezek valóban biztató eredmények. Mr az oka mégis, hogy a beszámoló bíráló hangú volt? Kiindulva a társadalmi-politikai, gazdasági és kul­turális fejlődésből, a tudományos-műszaki forrada­lom által felvetett problémákból, valamint a CSKP XV. kongresszusán megfogalmazott gondolatokból, amelyek szerint hatékonyan kell növelnünk népünk eszmei, erkölcsi és kulturális színvonalát, a CSEMA­­DOK-ban is olyan munkaformákat kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a fejlődés követelményeinek. Olyan tartalmat kell adni munkánknak, amely össz­hangban áll mind a szervezeti élet, mind a nép­művelési és népművészeti munka területén a fejlett szocialista társadalom igényeivel. Az eredmények mellett nem feledkezhetünk meg azoknak a hibák­nak a szóvátevéséről sem, amelyek gyengítik a szer­vezeti életet és a szövetség társadalmi tekintélyét. Bizonyos hibák éppen most mutatkoznak meg, a bonyolultabb munka és az igényesebb követelmény feltételei közepette. Meg kell találnunk a módját a bajok orvoslásának. Előrebocsátom, hogy az említett hibókot semmi­képpen sem tüntethetjük fel a CSEMADOK hanyat­lásának. Úgy kell rájuk tekinteni, hogy leküzdésük előrehaladásunk egyik fontos tényezője. Egyébként ilyen határozott magatartásra ösztönöz bennünket a CSKP XV. kongresszusának határozata, ebben a ma­gatartásban látjuk a hibák orvoslásának a módját is. A szövetség előtt álló feladatokat kilencven hi­vatásos dolgozó, valamint tiszteletbeli funkciót vál­lalók ezrei teljesítik. A munka jelentős részét tehát központi, járási és helyi szerveinkben önkéntes tisztségviselők végzik. Munkánk és figyelmünk a he­lyi szervezetekre összpontosul, mert ott dől el te­vékenységünk sikere, a központi és járási bizottság határozatának a sorsa. Az elért eredményeket is el­sősorban a helyi szervezetekben dolgozó kultúrtár­­saknak köszönhetjük. Nagyra értékeljük ezt, és kö­szönetét mondunk mindazoknak, akik 540 helyi szer­vezetünkben aktív kulturális munkát fejtenek ki. Nincs terünk arra, hogy felsoroljuk valamennyi jól működő helyi szervezetünket. Ettől függetlenül meg­említünk közülünk néhányat. Ilyen az újvári, a dió­szegi a somorjai, a szenei, a peredi, a vágkirólyfai, a dunaszerdahelyi, az izsai, az ipolysági, a bussai, a rogyolci, a gimesi, a rimaszombati, a csoltói, a nagyidai, a szepsi, a királyhelmeci és sok más helyi szervezetünk. Helyi szervezeteink többségében igé­nyes munkamódszereket alkalmaznak és a vezetőség megfelelő kapcsolatot tud tartani a tagsággal, ké­pes mozgósítani és megnyerni a tagságot. Sikerül őket bevonni a problémák megoldásába, a felada­tok teljesítésébe. A gyakran hangoztatott lenini mun­kastílusnak tulajdonképpen ez a lényege. Amíg a CSEMADOK szervei és szervezetei, illetve o tiszt­ségviselők nem vezetik be az olyan munkaformákat és módszereket, amelyekkel valóban megnyerhetjük a tagságot a konkrét kulturális munkára, nem le­szünk képesek eleget tenni oz igényegesebb köve­telményeknek sem. Annak megértése, hogy további eredményes munkánk a még színvonalasabb tevé­kenységtől függ, alapvetően fontos a jelenlegi prob­lémák megoldását és a jövő sikereit illetően. Szervező munkánkban jobban figyelembe kell ven­ni az egyes járási bizottságok és helyi szervezetek különböző feltételeit a feladatok teljesítése szem­pontjából. Különleges figyelemben kell részesíteni a városokban, a nagy és összevont községekben mű­ködő helyi szervezeteket. A helyesebb munkameg­osztásra kell törekedniük a járási bizottságok és az elnökségek tagjainak, hatékony támogatást kell nyújtaniuk a segítséget igénylő helyi szervezeteknek. passzív. Létezik, de nem fejt ki különösebb tevé­kenységet. Sajnos, az ilyen helyi szervezetek árta­nak szövetségünk társadalmi tekintélyének. Vannak olyan helyi szervezeteink, amelyekben az évzáró tag­gyűlésen kívül egyetlen tagsági gyűlést sem hívnak össze. Nem állítom, hogy ezek az összejövetelek a tevékenység egyedüli formái. A tapasztolatok azt mutatják, hogy az aktív munkát végző helyi szerve­zetekben összejön a tagság, mert hiszen van miről beszélni. Azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy tiszt­ségviselő kultúrtársaink egy része nincs kellőképpen felkészülve a feladatok teljesítésére, nincs bátorsá­ga következetesen harcolni a problémák sikeres megoldásáért, bürokratikuson kezeli és sokszor fi­gyelembe sem veszi a tagság szükségleteit. Magá­tól értetődően nem nézhetjük tétlenül passzív helyi szervezetinket. Ezt különösen most kell tudatosíta­nunk, az évzáró taggyűlések előtt, amelyek már csak azért is jelentősek lesznek, mert ekkor kezdődnek a tulajdonképpeni előkészületek a CSEMADOK XII. országos közgyűlésére. — Miben látja a szervezeti élei továbbfejleszté­sének lehetőségeit? Központi bizottság legutóbbi hatórozota nyoma­tékosan hangsúlyozza, hogy a szervezti élet to­­vábbszilárdítósa érdekében növelni kell a CSEMA­DOK társadalmi tekintélyű taglétszámát olyan mértékben, hogy az a XII. országos közgyűlésig el­érje a hetven ezret. Akitivizólni kell a központi és járási ellenérző bizottságok munkáját, a központi és járási választmány tagjait, hatékonyabban kell segíteni a helyi szervezeteket. Mind központi, mind járási szinten nagyobb gondot kell fordítani a he­lyi szervezetekben elhangzott ötletek és jovaslatok felhasználására. A jövőre nézve újra ki kellene alakítanunk a tisztségviselők továbbképzésének rendszerét. Ez kétségtelenül pozitívan hatna szövet­ségünk egész tevékenységére. A szervezti élet eredményeinek és hiányosságai­nak őszinte mérlegelése lehetővé teszi, hogy ala­posabban készüljünk fel az előttünk álló feladatok sikeres teljesítésére. Meggyőződésünk, hogy a CSE­MADOK KB IX. plénumülésének következtetései kel­lő visszhangra találnak tisztségviselőink és tagsá­gunk körében, és mindent megtesznek azért, hogy tovább emeljék a kulturális munka színvonalát. — Melyek a szervezeti élet fő problémái és hibái? Helyi szervezeteinknek körülbelül 25 CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés százaléka- népművészet KONTÁR GYULA felvételei levelek - tudosításol

Next

/
Thumbnails
Contents