A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-09-13 / 28. szám
CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo A CSEMADOK KB IX. plénumülése a szervezeti élet időszerű kérdéseivel foglalkozott. Megtárgyalta és jóváhagyta az erről szóló beszámolót, amelyet dr. György István, a központi bizottság titkára terjesztett elő. Megkértük György Istvánt, hogy tájékoztassa röviden olvasóinkat is a szervezet időszerű kérdéseiről. Két évvel ezelőtt, a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulóján Lőricz Gyula, a központi bizottság elnöke az ünnepi ülésen kijelentette, hogy a CSEMADOK a maga területén és munkájában mindig tudatosította azokat a társadalmi változásokat, amelyek Dél-Szlovákiában a felszabadulás után men— Mi a szervezeti élet jelentősége a CSEMADOK munkájában és mi a törekvésük lényege, hogy a CSEMADOK-nak egyre több tagja legyen? Minden kulturális szervezetnek, így szövetségünknek is alapvető része a szervezeti élet. Alapvető feltétele az eredményes munkának. A szervezeti élet BIRALOAN, IGÉNYESEBBEN tek végbe, és igyekezett is érvényt szerezni mindazoknak az igényeknek, amelyeket ezek a társadalmi változások kívántak. Senki sem vonja kétségbe a CSEMADOK-nak azt az érdemét, amelyet megszületése pillanatától a csehszlovákiai magyarság művelődési igényeinek kielégítésével és tolmácsolásával vívott ki. Az adott lehetőségekkel élve, a legfelsőbb párt- és államhatalmi szervekhez benyújtott számtalan javaslatával elősegítette a csehszlovákiai magyar dolgozók problémáinak a megoldását, beleértve a nemzeitségi kérdés marxista-leninista alapon történő rendezését is. A negyedszázados eredményes tevékenység jó érzéssel tölthet el valamennyiünket. Az ünnepi taggyűléseken való tömeges résztvétel is azt igazolta, hogy a CSEMADOK tagsága és a csehszlovákiai magyar dolgozók általában tisztában vannak a CSEMADOK jelentőségével és igénylik tevékenységét. jelentőségét csak akkor érthetjük meg igazán, ha azt a szövetség fejlődésével összefüggésben nézzük. A szervezeti élet különböző jellegű volt. Mikor megalakult a CSEMADOK, legfontosabb feladatának a tömegalapokkal rendelkező szervezetté válást tekintette. Ahogy megalakultak a helyi szervezetek, a szervezeti életre egyre inkább a fegyelmezettség volt jellemző. Kezdetben az a nézet érvényesült, hogy a helyi szervezetek taggyűlésein ne csak kulturális kérdésekkel foglalkozzanak, hanem falufejlesztési és közigazgatási problémákkal is. Nagy jelentőségű volt a szervezeti élet továbbfejlesztése szempontjából az 1962-ben megtartott Vili. országos közgyűlés, amely átfogóan elemezte a szervezeti élet időszerű kérdéseit és megjelölte azokat a feladatokat, amelyek a helyi szervezeti élet irányításának tökéletesítéséhez vezettek. Leküzdötte azt a helytelen nézetet, ami menet közben alakult ki, vagyis, hogy a színjátszó és táncegyütteseken keresztül aktivizáljuk a tagságot Ez oda vezetett volna, hogy a szervezet elveszti tömegszervezeti jellegét. Ez a közgyűlés jobban odaigazította a társadalmi szükségletekhez a CSEMADOK munkáját. A Szövetségben megindult a magasabb szintű irodalmi nevelés és a népművelési munka, és gyökeres fordulat következett be például az országos rendezvények stabilizálását illetően is. Az 1966-ban megtartott IX. országos közgyűlésen már az irányító munka lényeges javulásáról adtak számot. A szervezeti élet továbbszilárdítása érdekében központi iskolázásokat szerveztek. Ezek az intézkedések eredményesnek bizonyultak, fokozatosan fellendült a tevékenység a CSEMADOK szerveiben és szervezeteiben. A CSEMADOK-ot ekkor mindig a legaktívabb társadalmi szervezetek között említették. Erősödött a Szövetség SE? CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósításé 10
