A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-09-06 / 27. szám
„Egyedülálló, lenyűgöző. Nagyon örülök, hogy ellátogattam ide. A kiállított gyűjtemény szinte lázba hozott, nagyszerű munkájukat órák hosszat csodáltam . . . PhMr. J. B. Berlin" Eit a néhány elismerő sort az egykori híres Vörös patika különböző nyelveken teleirt vaskos vendégkönyvéből ragadtam ki. A Mihálykapu melletti több száz éves épület helyiségeiben gondos és körültekintő munkával 1960-ban patikamúzeumot létesítettek. A gyógyszerkészitéshez szükséges igen-igen régi kellékekkel, sebészeti műszerekkel ismerkedhet itt meg a látogató. FUVÉSZEK ÉS PATIKARIUSOK A Vörös rák patikát, most patikamúzeumnak otthont adó házat, nem tudjuk biztosan mikor építették. Az azonban biztos, hogy ez volt Bratislava egyik legrégibb gyógyszertára. És az is biztos — a városi adókönyv elsárgult lapjain olvasható a bejegyzés , hogy már 1310-ben működött patikus. Prandinus Mátyásnak nevezték, 1310-ben a Halpiacon 72 font dénáron vett házat. A Gyógyszerészeti Múzeum gazdag okirattárából tudtuk meg azt is, hogy a város falai között messzi vidéken ismert fűvészek a patikusok elődei éltek, akik orvosságaikat gyógynövényekből készítették, s ezeket olykor távoli országokból szerezték be. A leghíresebb pozsonyi fűvész Crewter István volt, aki 1434-ben 4 solidus évi adót fizetett. A füvészek a Duna menti erdőkből, a Kis-Kárpátok növénydús rétjeiről gyűjtötték be gyógynövényeiket. CSODATEVŐ BALZSAMOK AZ ÉLET VIZE A középkori patikákban legtöbbnyire gyógyfüvekböl készült orvosságokat: szelek, szédülés elleni gyógyszereket, füszeresitett alkoholos folyadékokat és titkos szereket: mindenféle kenőcsöket, balzsamokat és az aqua vitát árusították. Ez a csodaszer volt az „élet vize". De nemcsak gyógyszereket, titkos szereket, hanem nyalánkságokat, úgynevezett konfekteket, mécseket, gyertyát és fáklyát is árultak a patikáriusok, sőt még különböző marcipánfigurákat is. Legjobb vevőiket újévkori ilyenekkel lepték meg. A város harmincadkönyve tanúsítja, hogy a patikusok már a középkorban (az első bejegyzés 1457- ből származik Olaszországból hozattak gyógyszereket. A gyógyszerbehozatal azonban a későbbi években lényegesen csökkent, mert az élelmes olasz házaló kereskedők a javasasszonyok segítségével maguk árusították medicináikat. Nemcsak a házaló gyógyszerárusítók, de idegen országokból jött kuruzslók si belekontárkodtak a patikusok munkájába. Különböző gyógyító és éltető „aranyporokat" is árusítottak, amelyek a kor babonás felfogása szerint a legsúlyosabb betegségeket is kigyógyították. A város patikusai az idegen gyógyszerüzérek, kuruzslók ellen „hadjáratot" indítottak. Panaszukkal előbb írásban a városi tanácshoz fordultak, s miután ez nem segített, maguk űzték ki őket felbérelt emberekkel a városból. SZAKMAI VILLONGÁSOK A patikusok a kuruzslókra, az őket segítő javasasszonyokra, az orvosok pedig a patikusokra haragudtak, akik munkájukba belekontárkodtak, jó pénzért nemcsak orvosságot, de az arra rászorulóknak orvosi tanácsokat is adtak. A Prímás-palota falán elhelyezett Paracelsus-emléktábla Rézből készült inhalátor 1600-ig a gyógyszerkészítés engedélyhez kötött, céhszerüleg nem kötelezett ipar volt, semmilyen törvény vagy rendelet nem szabályozta. A pozsonyi gyógyszerkészitök munkáját első ízben az 1599-ben kiadott rendelet szabályozta. Munkájukat a városi fizikus a mellé beosztott orvosokkal és városi tanácsosokkal ellenőrizte. A patikusok több mint száz évig utoljára 1711-ben számtalanszor írásban tiltakoztak a rendelet ellen, de eredménytelenül. A városi tanács rendelete után a gyógyszerkészitök és elsősorban a könyves orvosok között Így nevezték azokat az orvosokat, akik egyetemen, könyvből tanulták az orvostudományt még jobban elmérgesedett a viszony. vostudásról, Paracelsusról az orvostudomány és gyógyszerkészítés egyik legjelentősebb úttörőjéről, aki már a XVII. században a gyógyszerkészítés terén a vegyi kutatásra fektette a fö súlyt. A svájci tudós, az orvosi kémia megalapítója e városban több szakelőadást tartott munkájáról. Az egykori gyógyszerészeti felszerelések és kellékek, edények megtekintése is érdekes élmény. Régi olasz fajansz és a 16 17. századból származó habán kerámia edényekkel, ónból rézből készült remekművű alkotásokkal ismerkedhet meg a látogató. ŐSKORI SEBÉSZETI „MŰSZER" A legrégibb idők gyógyszerkészitéséhez szükséges kellékek és felszerelések mellett ritka látvány egy a gyógyszerkészítés ÚTTÖRŐI eredeti „gyógykezelési" módszerhez alkalmazott őskori sebészeti „Műszer". Ez nem más, mint egy hegyesre csiszolt éles kő, amelynek egítségével az őskori kuruzsló megékelte a beteg koponyáját, hogy abból kiűzze a „rossz szellemet", a betegség okozóját. A köpenge mellett láthatók a „meggyógyítottak" koponyái is. A tizennyolcadik század végefelé alapjaiban megváltozott a gyógyszerkészítés módszere. Az igazi fejlődés azonban a századforduló elején indult meg. Üjabb és újabb nagy hatású gyógyszerek kikísérletezésén biológusok, kémikusok ezrei fáradoznak világszerte. A csehszlovák gyógyszerkémiának és gyógyszeriparnak világviszonylatban is igen jó neve van. Gyógyszerkészítményeink külföldön is keresettek. FEDERMAYER ISTVÁN Prandl Sándor felvételei Feljegyzések bizonyítják, hogy a középkori gyógyszerkészitök társadalmilag nem részesültek megbecsülésben. Az orvosok tudatlan ma rcipánkészi töknek, kuruzslóknak nevezték őket, de a céhekbe tömörült iparosok is lenézték, kigúnyolták megvetették a patikusokat, a fogadókban, vendéglőkben még asztalukhoz sem engedték őket. A Gyógyszerészeti Múzeumban a középkori alkimisták munkájával is megismerkedhet a látogató. Bizonyára sokan meglepődnek azon, hogy az alkimisták nemcsak az arany gyártásán törték fejüket, nemcsak a titokzatos bölcsek köve után kuttattak, hanem gyógyszerek készítésével is foglalkoztak. Tulajdonképpen ök voltak a korszerű gyógyszerkészités úttörői. A múzeumban érdekes emléket őriznek a Pozsonyban járt svájci or-
