A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-08-02 / 23. szám
Néma csönd, a harag szikrája és a bizalmatlanság megdermeszti az imént még békésnek tűnő társalgást. EGY NAP A BÍRÓSÁGON A bratislavai Kertész utcán áll az Igazságügyi Palota. A fővárosi, a járási és a kerületi bíróság, ügyészségek, az 1-es számú ügyvédi munkaközösség, az állami közjegyzőség és több más fontos igazságügyi intézmény székhelye ez a több emeletes, sárgásbana márvánnyal burkolt „palota". Tulajdonképpen valóságos igazságügyi kombinát ez a három utcára nyíló hatalmas épület. Kaphat itt az ember (az alagsori büfében) szalámiszsemlét, (a földszinti trafikban) különböző okmánybélyegeket és (a tárgyalótermek valamelyikében) tíz évi börtönt is — így hát friss zsemle,, bélyeg, ítélet és zárka egyaránt megtalálható a falai között. Es a különböző konfliktusokba sodródó emberi sorsok olyan sokasága, hogy harmadából megélne talán az egész világirodalom ... Reggel van, alig néhány perccel múlt fél nyolc. A hosszú folyosók most kezdenek benépesülni. A legtöbben a földszinti csarnokban várakoznak. Rendszerint ebben a szürkés félhomály lepte hallban vagy az épület bejárata előtti lépcsőkön találkoznak ügyvédek és klienseik, az egyazon tárgyalásra igyekvő családtagok, a felperes avagy az alperes tanúiként megidézett ismerősök. Aztán lassan megélénkül az élet az épület harmincnál is több bírósági tárgyalóterme körül. A napi tárgyalássorozat megnyitása előtt elsőként a tanácsvezető bíró lép a terembe . .. Karján a jellegzetes lilásfekete talár), hóna alatt pedig a tárgyalásra váró esetek anyagát tartalmazó vaskos iratköteget hozza. Megérkezik közben a két ülnök is, és a jegyzőkönyvvezető kifüggeszti az ajtóra a mára tervezett tárgyalások pontos sorrendjét és időbeosztását. Elég egy futó pillantást vetni az ajtókon függő napi „menetrendekre", hogy az ember megtudja: Dr. V. Ružičková és büntetőtanácsa például tíz bűnügyet tárgyal majd a nap folyamán; Dr. Otília Krajčová és szenátusa tizenkét tulajdonjogi ügyben dönt; Dr. Mária Cechovičová reggel nyolctól déli kettőig tizenhárom esetben mond majd ítéletet a már elvált vagy válni kívánó szülők gyermekeire vonatkozó peres esetekben . . . s így sorolhatnék valamennyi tárgyalási terem napi programját. Fél kilenckor a hosszú-hosszú folyosók végtelen ajtósorai mögött már javában tárgyalnak a bírák. A sárgásbarna, festett bútorok s a zöldesszürke falak néma tanúkként isszák magukba a szünet nélkül permetező szavakat: „ ... perújrafelvétel ... fellebbezés ... vércsoport vizsgálat ... elnapolósi kérelem . . tényállás . . . illetékesség . . . tartásdíj . . . pótnyomozás . . . ittas állapot .. . erőszak ... hatálybalépés . . . vádemelés ..." páratlan napokon tárgyalnak, stafétaszerűen „kézről kézre" adva egymásnak a tárgyalótermeket. A polgári perek — általában — sem előzményeikben, sem következményei kben nem olyan jelentősek, mint a büntető perek. Am a terítékre kerülő okok és indítékok ebben a „kategóriában" is emberi sorsokat, az életet tükrözik. Beleértve olykor a halált is. Mert sírhelyekért is folynak perek. A szomszéd kertjéből átnyúló barackfa ágán termett gyümölcs „tulajdonjogáért" is. És azért is, mert az emeleten lakó család tizenhárom éves fiúgyermeke hetente háromszor már reggel fél hatkor gyakorolni kezdi a hegedűjótékot. Olyan per is van, amelyben az egyik testvér vissza akarja perelni saját házrészét a fivérétől; s olyan Az Igazságügyi Palota Rövid szemlélődés után döbben rá az ember: a bírósági folyosók sokban emlékeztetnek a színházak kulisszák mögötti világára. Szorongó vádlottak, haragvó felperesek, percenként az órájukra pillantó tanúk. Az egyik pádon megbilincselt, kopaszra nyírt fiatalember üldögél őrzője mellett. Az ellene emelt vád: csalás, sikkasztás. Alig néhány lépéssel arrébb a tanúkként megidézett, megkárosított személyek egy csoportja várakozik haragos-kíváncsi pillantásokat vetve a fegyencre. A bírák munkája nehéz és felelősségteljes, a tárgyalásra kerülő perek száma viszonylag sok. Egyesek páros, mások is, amelyben egy idős anya egykori lakásának egyetlen szobáját akarja megszerezni bírósági döntéssel, mert saját lánya különböző fondorlatos cselekkel egyszerűen elmebetegnek nyilvánította őt és kitette onnan. Folyik per azért is, hogy az apa a nyári vakációban két hétre elvihesse magával nyaralni o gyermekét, akit válásuk óta az anya nevel és jó szóval nem hajlandó eleget tenni volt férje kérésének. De szép számban vannak munkajogi perek is. Egy munkás például komoly üzemi mulasztás révén balesetet szenvedett és most kártérítést szeretne. Az üzem azonban körömszakadtáig küzd ez ellen — az igényelt kártérítés többszörösét költve a perre. Elég, hogy valaki egyetlen kurta délelőttöt töltsön a bíróság épületében, és könnyűszerrel megismeri a különböző perek főszereplőit: pereskeknek egymással családtagok, egykori vagy papíron még házastársaknak számító felek egymás ellen, gyerekért, autóért, bútorért, egy lemezjátszóért, olykor egyetlen feketekávéskészletért. . . Pereskednek egymással közúti baleset során összekoccant gépkocsik tulajdonosai, kölcsönös kereskedelmi kapcsolatban álló személyek vagy az örökösök még a mindörökre megboldogulttal is: ügyes ügyvédi tanácsokkal per útján támadják az illető végrendeletét. A jobbra nyíló földszinti (bontóperes) folyosón meglepetéssel állapíthatja meg az alkalmi szemlélődő, hogy sok a békésen _és meghitten társalgó válóperes házaspár, öreg jogásztapasztalat: általában a válni akaró fél „főzi,, a másikat, hogy leszerelje az ellehkezését a tárgyalás előtt. Ilyen beszélgetéstöredékeket hallani: „Te csak mondd azt, hogy elhidegültünk egymástól, föl van dúlva a házasságunk s közös megegyezéssel akarunk válni. Minek kiteregetni a szennyest. . . Ha betartod, holnap visszaköltözöm a szüléimhez." „És ha mondom, te meg átrázol?..." A tárgyalások nyilvánosak. A nagyobb port fölverő ügyeknek néha olyan közönségük is van, mint egy-egy színielőadásnak. Persze, nem minden nap van ilyen per. Ma azonban déli tizenkét óra előtt egyre többen gyülekeznek az egyes számú tárgyalóterem előtt. Amikor kinyitják az ajtaját, az emberek sietve keresnek helyet a padsorok között. Rövidesen kinyílik a terem hátsó ajtaja. Belép a tanácsvezető bíró és a két ülnök. Mindenki feláll. A tárgyalást a szenátus elnöke nyitja meg s egyben a tényállást is ismerteti: K. Éva fejszével megölte a mostohaanyját... ... Éva édesanyja halála után sokáig kettesben élt az édesapjával. 16 éves volt, amikor mostohát kapott. Apja a nagyobb kereset érdekében távolsági járatokon lett gépkocsivezető, s így sokat volt távol otthonról. Ha odahaza tartózkodott, szabad idejének zömét második feleségének társaságában töltötte. Éva féltékeny lett, úgy érezte, az ő szeretetére nincs többé szükség. A fiatal feleség, ha férje nem volt otthon, egyre jobban únta a magányt.' Míg Éva apja az országutakat rótta, az asszony rászokott az italra. Részegen mindig veszekedést provokált a lánnyal, így volt ez azon a balszerencsés tavaszi napon is. Durván rárivallt Évára, aki nem hagyta magát. Verekedni kezdtek. Az ittas nő arcul ütötte a lányt, aki felkapta a tűzhely alatt heverő baltát és ... A tényállás ismertetése után K. Éva tesz vallomást, majd az ügyész, később az ügyvéd kér szót. A pert két órai tárgyalás után a tanácsvezető bíró elnapolja: bírósági szakértők bevonását tartja szükségesnek. Évát ismét elvezetik és a közönség zajongva, élénk társalgás közben elhagyja a termet. Három óra körül elcsendesednek a tárgyalótermekben kattogó írógépek, lassan kiürülnek a folyosók; fél négy után csönd borul az épületre. KONTÁR GYULA felvételei Tulajdonképpen ennyi történt egy nap alatt a bíróságon. Azaz, hogy pontosabban ennyi: a tárgyalótermekben összesen 290 polgárjogi esetet és bűnpert tárgyaltak, a trafikban kereken ötezer koronáért vásároltak árut, az iktatót 140 személy kereste fel perindítási vagy perújrafelvételi kérelemmel, az ügyészség 24, többségükben közlekedési baleset következtében szükségessé vált esetben indított bűnvádi eljárást. És ez csupán egyetlen nap mérlege!
