A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-08-02 / 23. szám
Feledhetetlen órák Tulajdonképpen nem is beszélhetünk pavilonról, hanem a Galéria hátsó tömbjéről, illetve ennek földszintjéről,, i amelynek bejárata a „Képek Házának" belső udvaráról nyílik a francia képzőművészet prágai kincseskamrájába. A tárlathelyiségek ablakai pedig Prága legszebb kertjére nyílnak, ahol egy régi nyárról álmodozó platán lombsátra alatt E. A. Bour- j déllé „Ijázó Heraklésza" lőtte ki, nyiván érkezésem pillanatában, nyílvesszőjét. Heraklész arcán a feszültség már ugyan felengedett, izmai azonban még nem ernyedtek el . . . Egy pillanatnyi örökkévalóságnak vagyok váratlan szemtanúja és önkéntelenül ' is a Nagy Ijazó nyílvesszőjének útját kémlelem . . . Európa kulturális történeté- ! ben mindig voltak bizonyos időszakok, amikor az emberiség művészi hajlamai és tehetsége igen intenzíven és a rendkívüli tehetségek áradatával jelentkezett. Általában a művészettörténészek ■ zöme azt vallja, hogy az antik görög szobrászat, a gótika, no meg a reneszánsz művészete mellett, a XIX. század francia festészetét kell úgy számontartanunk, mint az emberiség géniuszának csúcsfokú művészeti megnyilatkozását. A romantizmus, a realizmus, az impresszionizmus, majd a posztimpresszionizmus, a fauveizmus és a kubizmus gyorsan változó áramlatainak metemorfózisaiban fellelhetjük a XIX. század és századunk első két évtizedé- ; nek történelmét. Ez a művé- ; szét panoramatikus, de hű tükre a kor társadalmi és politikai elentmondásainak, a kortársi filozófiai irányzatoknak és a tudományok rohamos fejlődésének. A romantizmussal kezdődik ez a lázadás a múlt minden | visszahúzó megnyilvánulása és törekvése ellen, a XIX. század harmincas éveiben. És E. Delacroix-xal kezdődik a sor. Ez a festő, aki „fejében hordta a napot és szívében a viharokat", akit az akadémikusok őrült Rubens-nek csú- ; foltok, kéjeit vérből és tűzből, bíborból és szenvedések közepette elhullott hősök csontjaiból építette fel. Itt látható művei közül a legmegrázóbb és a legkiválóbb a Halott' anya gyermekével című tanulmány, amely annak idején a Chiu szigeti vérfürdőhöz készült ... S máris Honoré Daumier két nagyszerű képét, a Teher és a Család a barikádon című vásznait csodálhatjuk meg. A marseillei üveges fia váratlanul jelent meg a porondon, abban az időben, amikor a klasszicizmus és a romantika hívei még súlyos harcot vívtak egymással. Daumier sehová, egy iskolához sem tartozik. Nem volt elődje, sem őse, sem pedig folytatója. Ám a nagy figuralista mellett észrevétlenül nőtt fel a tájfestők egy igen jelentékeny csoportja, amely a barbizoniak gyűjtőnév alatt vált világszerte ismertté. Ök vonultak ki elsőízben festőállványukkal a természetbe és a' műterem fülledtségét, homályát detronizálva a szabad levegő (plein-air) jelszavát tűzték ki lobogójukra illetve palettájukra. A barbizoni mestereket a „pavilonban" Charles Dubigny, Theodor Rousseau, Constant Troyon, no meg Camil Corot képei reprezentálják, a szó legnemesebb értelmében! J. B. Camille Corot azonban túlnőtte az erdőt, s messzire kimagaslik a barbizoniak közül. Nem hiszem, hogy akad művészet kedvelő, aki ne imádná Corot mester borongás, ezüst ködfátyollal borított, bús nyárvéget idéző tájait, melyeken megszelídülnek és elmosódnak a kemény körvonalba A Parasztház az erdőben és a Fontainebleaui erdő is erről tesznek tanúságot. Festészete tájköltészet és egyben az impresszionizmus szálláscsinálója! Corot után Gustave Courbet három vásznát kell megemlítenem (Erdőben, Hegyi táj és a Tanulmány a Szajna parti kisasszonyokhoz). Delacroix örvénylő képei után az „ornansi paraszt" vásznain ismét a rend és a nyugalom kerül előtérbe, igaz más síkon mint a császárságot dicsőítő akadémikusoknál. És Courbettel bevonul a festészetbe a hétköznapi téma, mégpedig véglegesen és forradalmi módon. A realizmus folytatója, de egyben tagadója is, az impresszionizmus, a XIX. század festészetének tagadhatatlanul legragyogóbb fejezete. Az Auguste Renoir: Szerelmesek (olaj) Paul Cézanne: Jaochim Gasquel portréja (olaj) Honoré Daumier: Csak a barikádon (olaj) I Camille Pissarro: Pontoise (olaj)
