A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-20 / 3. szám
• • • — Ezt ne írd meg . .. — Ugyan miért? — Mert a „rendes“ munkaidőm délutántól este kilencig tart, vagy — ha éjszakai műszakban dolgozom — estétől reggelig. — S túlórázni talán tilos nálatok? — Nem . .. Szóval, nyugodtan megírhatom, hogy Répás Terikét nem nehéz megtalálnia annak, aki őt keresi, hiszen szinte állandóan munkahelyén, a Moldava nad Bodvou-i (szepsi) Mezőgazdasági Szakközépiskola diákotthonában tartózkodik a „gyerekei" között. Ezerkilencszázhetvenháromban fejezte be tanulmányait a lučeneci (losonci) pedagógiai iskolában, s azóta itt dolgozik: nemcsak nevel, már 1973 decemberében egy irodalmi színpadot is megalakított, amely azóta is sikerrel tevékenykedik. Sikerrel? Igen, s ezt elég könynyen bebizonyíthatom: Répás Tériké irodalmi színpada ott volt Recában (Rétén) is, az irodalmi színpadok versenyének országos döntőjében. Igaz, a döntőn csak harmadik lett a szepsi csoport, de el kell ismernünk, hogy a döntőbejutás sem volt éppen kis eredmény. Főként ha azt TÉRIKÉ is figyelembe vesszük, hogy a szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában — mint Tériké felvilágosított — azelőtt sohasem létezett irodalmi színpad. Nem, nem „forradalmat” csinált az iskolában a törékeny, látszólag gyönge lány, csak éppen aktivizálta a diákokat, felébresztette tenniakarásukat. S a „gyerekek” szeretik nevelőjüket, megbíznak benne. — Bizonyára egyéni problémáikkal is gyakran felkeresnek . . . — Hát igen. Én vagyok a „lelki klinika" — mosolyodik el Tériké, aztán — midőn neveltjeivel kapcsolatban ismét a „gyerekek" kifejezést használom, kiigazít: — Azért nagyon haragszanak, ha gyerekeknek szólítom őket. Hiszen középiskolásokról van szó, s vannak köztük „felépítményisek” is, akik már másodszor érettségiznek majd. Egyéni problémáik is egészen felnőttesek: szerelmek, csalódások... A „vagánykodókat” mindig pártfogásomba veszem, mert szerintem ez inkább hat rájuk, mint a sorozatos „letolások", megrovások. Két esetben már sikerrel járt ez a módszerem, sikerült, a „vagányokat” megjavítani. Maga is fiatal, húszévesnél aligha lehet több Répás Tériké, aki máris huszonnyolc „gyereket" nevel: a holnapnak, mindannyiunk holnapjának neveli őket. Tőle is függ, milyenek lesznek a jövő mezőgazdasági szakemberei. V. E. (Zolczer János felvételei) MESTERSÉGEK Világszerte sokat foglalkoznak a tudósok a foglalkozási struktúra jövendő alakulásával. Lássuk, mit jósolnak. Először is, a híres „új szakmák" terjedése korántsem olyan jelentős, mint általában vélik. Az 1950 után keletkezett „új foglalkozásokat", például az adatfeldolgozást, elektronikát vagy televíziós technikát 1965-ben az Egyesült Államokban a dolgozóknak mindössze 3 százaléka űzte. Hetvenhét százalék viszont olyan szakmákban dolgozott, amelyet már 1850 előtt is ismertek. Nemrég még divatban volt az a nézet, hogy az emberek töbsége 2000-ben olyan szakmákban dolgozik majd, amelyek ma még ismeretlenek. Ma úgy vélik, hogy hosszabb távon megváltoznak ugyan a munkamódszerek, az anyagok, eszközök, gépek, a munkakörülmények és tevékenységek, de a termelés keretei nagyjából azonosak maradnak, csak a súlypontok tolódnak el. A jövőben a szolgáltató szakmák további előretörése várható. A középkorban a mezőgazdaság volt döntő je-JÖVŐJE lentőségű. Az ipari forradalom kezdetétől fogva a gazdaságok súlypontja a termelésre, az úgynevezett második szektorra tolódott át. A jövőben az automatizálás és más racionalizálási folyamatok jóvoltából egyre kevesebb ember foglalkozik a majd a javak termelésével, ugyanakkor megnőnek az igazgatási feladatok, valamint az információ és tanácsadás, a pihenés és a szórakozás igénye. Minden ágazatban egyre nagyobb szerephez jut az együttműködés: a különböző országok politikai, gazdasági és kulturális együttműködése, a tudósok és a gyakorlatban dolgozók együttműködése (minden szinten, a mérnöktől a segédmunkásig), a különböző ágazatok szakembereinek kollektív munkája. Csak így lehet megoldani a közös feladatokat. A várostervezésben például együttműködnek az építészek, műemlékvédők, közlekedési szakemberek, szociológusok, geográfusok, kertészek, pedagógusok és egy tucat más szakma képviselői. A környezetvédelem sem nélkülözheti a vegyészeken, biológusokon, agronómusokon, erdészeken kívül a mérnökök, tanárok, geológusok, meteorológusok és más szakemberek együttműködését. A legjobb az olyan képzés, amely egyesíti az általános tudást a szakismeretekkel. Ehhez többnyire nem elég az alapképzés. Ezért működik sok országban százféle továbbképző tanfolyam. Számos foglalkozásban megszervezték már a „fokozatos továbbképzést". A jövőben nemsak a „jó pap tanul holtig", hanem mindenki. Régen, mikor a nagypapa a nagymamát feleségül vette, nagyjából pontosan láthatta, hogyan alakul majd további sorsuk, sót azt is biztosra vette, hogy tovább adja majd a fiának azt az egész életre elegendő tudást amit cipészként vagy kereskedőként felhalmoz. Fel kell készülni rá, hogy a tanulás állandó állapot. Ma már senki sem számíthat arra, hogy „életre szóló" foglalkozása van. mini magazin Szokatlan ölelés New Yorkban: Muhammad Ali és Angela Davis. Az Aggszűz című filmmel, amelyet Pierre Blanc rendezett, Annie Girardot nemcsak Franciaországban, hanem külföldön is nagy sikert aratott. A sikeres rendező és a színésznő most ismét együttműködnek a Szerelemről és friss vízről cimű film forgatásánál. A főszereplő ezúttal nem aggszűz, hanem feleség, akinek ráadásul még fiatal szeretője is van. Annie Girardot partnerei Julien Clerc és Jean-Pierre Darras lesznek. Wilhelm Schermuly professzor, az NSZK-beli hildesheimi kórház radiológiai osztályának vezetője a közelmúltban Pandzsa egyiptomi pap 2500 éves múmiáját vizsgálta, s egyebek között azt is kiderítette, hogy ez az ember életében gerincbetegségben és csontiákban szenvedett. Ez az érdekes kísérlet természetesen több figyelemre méltó ismeretet is eredményezett. Zsonglörködés, balett, egyensúlyozás, talajugrás és drótkötél-akrobatika tartoznak a berlini Artístaképző Szakiskola első évfolyamának kiképzési programjához. Az iskola négyéves. Hallgatói tanulmányaik során meghatározott szakot választanak, amelyre azután crtistaengedélyt kapnak.
