A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-20 / 3. szám
előzés. A vezető, aki járművével kitért a menetirányból, az előzés után köteles a megelőzött jármű vagy járművek elé mielőbb besorakozni és a jobbra történő menetirányváltoztatást jelezni. — Milyen új rendelkezések vonatkoznak a haladási sebességre? — A haladási sebességet a járművezető köteles képességeihez, a jármű tulajdonságaihoz és az időjárási viszonyokhoz alkalmazni. Az új KRESZ kimondottan előírja, hogy a járművezető csak olyan sebességgel haladhat, amely lehetővé teszi, hogy járművét a látási távolságon belül megállíthassa. Lakott területeken ezentúl reggel 5-től éjjel 23-óráig 60 km-es sebességgel szabad haladni. Természetesen, ha egy jelzőtábla ennél kisebb sebességet ír elő, akkor ezt be kell tartani. További újdonság, hogy a „körforgalom" jelzőtábla értelmezése megváltozott: csak a körforgalom irányát jelzi és nem jelent főutat. Ebből viszont nyilvánvaló, hogy a körforgalomban haladó járművezetőnek elsőbbséget kell adnia a jobbról érkező járműveknek. — Mik a járművezetők kötelességei a gyalogosokkal szemben? — A járművezető nem veszélyeztetheti a gyalogosokat a kijelölt átkelőhelyeken, ha már az úttestre léptek. Ebben az esetben tehát a gyalogosoknak áthaladási elsőbbségük van, de csak ebben oz egy esetben ... A gyalogosok legfontosabb kötelessége viszont, hogy fegyelmezetlenségükkel ne gátolják a forgalom folyamatosságát, és lehetőleg csak a kijelölt átkelőhelyeken haladjanak át. Ahol nincs kijelölt gyalogosátkelőhely, ott csak merőlegesen vagy a legrövidebb úton szabad áthaladni. — Most pedig talán valamit az új forgalmi jelzésekről. — A váltakozó várakozóhelyet jelző táblát kivontuk a használatból, a körforgalmat jelző tábláról pedig már volt szó. Az új forgalmi jelzések közül megemlíteném a következőket: Veszélyes emelkedő, Útszűkület (egy oldalról), Oldalszél, Kavicsfelverődés, Kőomlás, Repülőgépek, Alagút, Parkolóhely ellenőrző órával; ezenkivü megváltozott az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtábla formája. Ezután nemcsak a lakott terület kezdetét jelzi majd tábla, hanem azt a helyet is, ahol a jármű elhagyja a lakott területet. — Eddig számos változásról és újdonságról szó esett ugyan, de természetes, hogy mindenről nem beszélhettünk. — természetesen nem, hiszen a 100-as számú rendelet összesen 56 paragrafusból áll. Az említetteken kívül részletesen tárgyalja például a járművek közötti követési távolságot, a megállós és várakozás kérdéseit, a vasúti átjárókkal kapcsolatos tudnivalókat, továbbá a járművek kivilágításának, vontatásának, a tömeges személyszállításnak és a teherszállításnak vagy a forgalom irányításának kérdéseit. Minden gépjárművezetőnek saját érdeke ezért, hogy mielőbb részletesen elsajátítsa az új közúti közlekedésrendészeti szabályzat minden rendelkezését. — £s milyenek az első tapasztalatok? — A járművezetők figyelmesebben és egyelőre óvatosabban vezetnek. Az elmúlt hetekben sokan voltak, akik tanácsért, útbaigazításért fordultak hozzánk. Az új esztendő első napjaiban kissé elnézőbbek voltunk a gépjárművezetőkkel szemben, ha néha vétettek az új rendelkezések ellen, de most már minden szabálysértést egyforma szigorúan büntetünk. Csak így érhető el, hogy az új KRESZ valóban folyamatosabbá és biztonságosabbá tegye a közúti forgalmat. KONTÁR GYULA felvételei GYORSABBAN JANUAR EISEJÉTŐL ÉRVÉNYES AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI SZABÁLYZAT BIZTON SÁGO 1976. január elsején érvénybe lépett a 100/1975 számú belülgyminiszteri rendelet, az új KRESZ, s ezzel megszűnt a korábbi közúti közlekedésrendészeti szabályzat, a 80/1966 BM sz. rendelet hatálya. Az új KRESZ, a „százas" fő jellemzőiről s arról, hogy mi az új benne, beszélgettünk Jón Sekerei rendőralezredessel, az SZSZK Belügyminisztériuma közlekedésrendészeti osztályának parancsnokhelyettesével. — Kérem, alezredes elvtárs, mondja el, mi tette szükségessé az új közúti közlekedésrendészeti szabályzat kidolgozását és kiadását? — A legutolsó KRESZ-t 1966-ban adta ki a belügyminiszter. A szabályokat azóta többször is módosítani kellett. Az új KRESZ kidolgozásakor mór a közlekedésrendészeti téren megkötött európői nemzetközi egyezményekre is tekintettel voltak. Hosszas és alapos előkészítő munka után így született meg a január elsején hatályba lépett új KRESZ, a „százas". Egyes paragrafusainak kidolgozásakor az előző KRESZ alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokból indultunk ki, de az előkészítő bizottság figyelembe vette a közúti közlekedés terén szerzett külföldi tapasztalatokat is. — Az utóbbi évtizedekben érvényben volt közlekedésrendészeti szabályzatok között egy a 145-ös, egy a 141-es, a legutóbbi a 80-as, a mostani pedig a 100-as sorszámot kapta. Van valami szándékosság a KRESZ-re vonatkozó belügyminiszteri rendeletek sorszámozásában? — Csehszlovákiában minden törvény és rendelet a Törvények és rendeletek tárában jelenik meg és a megjelenés sorrendjében kap számot. így van ez természetesen a belügyminiszteri rendeletekkel is. Az új KRESZ tehát 1975-ben a századik törvényes rendelkezésként látott napvilágot a Törvények és rendeletek tárában. — Vannak ebben a KRESZ-ben új szabályok is. Említhetne néhányat? — Ezentúl például az irányított forgalmú útkereszteződésben is szabad előzni, ha a fényjelző készülék vagy a forgalmat irányító rendőr „szabad" jelzést ad, éspedig abban az esetben, ha a kereszteződésben motoros targonca vagy egyéb lassú jármű halad. Termézetesen, a menetirányt változtató járművezetőnek mindig meg kell győződnie arról, hogy az előzéssel nem veszélyezteti-e a mögötte haladó jármű vezetőjét. Újdonság az is, hogy ha a járművezető előzéskor nem változtat forgalmi sávot — például az út szélén haladó motorkerékpárost előz meg, akkor nem kell jelzőlámpával irányváltozást jeleznie. Új rendelkezés az is, hogy omenynyiben az előzést végrehajtó jármű nem halad át a forgalmi sávokat elválasztó szaggatott vonaton, egy másik jármű is megelőzheti. Ez az úgynevezett kettős Ián Sekerei rendőr-alezredes SABBAN 24
