A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-20 / 3. szám
A knósszoszi palota trónterme sárik, olajfa-, szőlő- és déligyümölcsültetvényekkel. Archeológusok több mint száz ősi város romjaira bukkantak. Ezek közül különösen három emelkedik ki csodálatos palotáival: Knósszosz, Faesztosz és Molia, a több mint négyezeréves minószi kultúra tárgyi emlékeivel. A legszebb s a legnagyobb a knósszoszi királyi palota, amely körül egykor százezer lakosú város terült el. A palotarendszer i. e. 2000 és 1700 között épült. Építői között ott totáljuk Daidaloszt, akit Minósz a monda szerint, mert Ariadnénok ő adta a fonalat, a labirintusba zárt, de Doidalosz onnan maga készítette szárnyakkal repülve elmenekült. A knósszoszi palota, az archeológiái feltárások tanúsága szerint ezerkétszáz szobából, számos folyosóból, lépcsőházból, átjáróból átlőtt, ezeket teraszok kötötték össze, s az egész építészeti szempontból, korát tekintve egyedülálló alkotásnak számit. Míg Európa még primitív körülmények között élt, a krétaiak olyan kényelemnek örvendtek, amit mai szigorú mércével mérve is modernnek tekinthetünk. Elég például közelebbről szemügyre vennünk a város akkori vízvezetékrendszerét. Ez az esővíz felfogásán alapult, szellemes megoldású csőhálózat vezette szét a vizet, nemcsak ivási, főzési célokra, hanem a luxuskivitelű, szépen formált fürdőkádakkal rendelkező fürdőkbe és vízöblitéses illemhelyekbe is. Jóllehet a későbbi korokban Kréta többször is tengeri kalózok székhelye lett, a sziget lakói igencsak békeszerető, a művészeteket kedvelő emberek voltak. Ezt tanúsítja az is, hogy a falfestményeken, a kerámiatárgyakon és a kisplasztikákon rendkívüli valóságérzékkel ábrázolták a környezetet, a mindennapi életből vett apró jeleneteket, de eltérőleg más népektől, sohasem látni náluk háborús ábrázolásokat, harci jeleneteket-Minósz palotáján különböző átépítések, bővítések folytak mintegy háromszáz éven át, míg a legszebb építménnyé lett, amit az dkkori világ látott. Nem kevésbé csodálatosan szépek voltak a palota kertjei is. Maga Arthur Evans, a palota felfedezője a versailles-i park több évezredes elődjének nevezte őket. A palotaegyüttes körüli kertekben kisebb, villaszerű építmények álltak. A krétai kultúra összeköttetésben volt a környező művelt vilá<jgol,)főleg Egyiptommal, amelytől sokat tanult, maga viszont ösztönzőjévé, előfutárává lett a fejlett hellén (görög) és római kultúrának, s ezzel tulajdonképpen az egész európai kultúrának is. Elpusztult ugyan, a legújabb ismeretek szerint több földrengés és barbár, harcos törzsek pusztításai következtében, de fejlettsége és gazdagsága, hála a régészeti kutatások eredményeinek, további hatalmas ösztönző erőként szolgált. Legnagyobb alkotását, a knósszoszi palotát méltán soroljuk nyolcadikként az ókori világ hét csodájához. RUDOLF VOLEK A knósszoszi palota rekonstruált modellje. Jól megkülönböztethetők az udvarok, teraszok, folyosók, oszlopcsarnokok. A palotában voltak lakószobák, tróntermek, fürdőszobák, vizöblitéses illemhelyek, műhelyek, raktárhelyiségek, élelmiszerkamrák, minden, ami r legnagyobb kényelmet nyújtotta. A palota lakóinak kényelméről hétszáz alkalmazott gondoskodott. MIK CSODÁJA egy bikát, s ezt majd ő hálából az istennek áldozza. Ezt azonban nem tette meg, mire Poszeidón azzal büntette Minószt, hogy ennek feleségében, Pasziphaéban természetellenes gerjedelmet támasztott az állat iránt. Daidalosz udvari építész Pasziphae kérésére egy bronz (njps változat szerint fából faragott) üszőt készített, a királyné ebbe belebújt és így egyesült a bikával. A szörnyű viszqny gyümölcsét, a Minótauroszt, ezt a bikafejű, emberelőiké szörnyet a király a szintén Daidalosz építette labirintusba zárta Amikor az athéniek egy alkalommal Minósz fiát, Androgeoszt megölték, Minósz azt követelte tőlük, hogy kilenc évenként hét ifjút és hét leányt küldjenek táplálékul a szörny számára. Thészeusz, Aigeusz athéni király fia elhatározta, hogy megöli a szörnyet. Az áldozatra kiszemeltek között Krétába ment, ahol beleszeretett Minósz leánya, Ariadné. Leszállt a labirintusba és megölte a Minótauroszt, majd szerencsésen kitalált az útvesztőből egy gombolyag fonál segítségével, amelyet megelőzően Ariadnétól kapott. Hátából Ariadnét magával vitte Naxosz szigetére. (Igaz, később hűtlenül elhagyta; a kesergő Ariadnénak megjelent Dionüszosz isten és feleségévé tette.) ♦ A TÖRTÉNET SZÍNHELYE Felelevenítettük a görög mitológia Krétára vonatkozó néhány történetét, amelyek oly gyakran ihlették meg nemcsak az ókor, de főképp a barokk művészeit. Ahhoz, hogy megismerkedjünk az égéi kultúra központjával, szükségesnek látszott kissé közelebb hozni a történetek színhelyét. Hogy milyen lehetett itt az élet öt-, négy- vagy háromezer évvel ezelőtt, igen jó tájékoztatást nyújtanak a feltárt archeológiái leletek. Két helyen találni ilyeneket. Először is nézzünk körül Iráklion Archeológiái Múzeumában. Itt, ezekben a látszatra szerényen berendezett helyiségekben csodálatos emlékeivel találkozhatunk a fejlett krétai kultúrának: fülönfüggőikkel, karperecekkel és egyéb ötvösművészeti remekekkel, festett vázákkal, ámforákkal, mécsesekkel s más kerámia tárgyakkal, terrakottaszobrokkal, konyhaeszközökkel. A tökéletes kidolgozást, a formaszépséget látva alig akarja elhinni az ember, hogy mindez az időszámításunk előtti harmadik és második évezredből származik. ♦ MINÓSZ PALOTÁJA Kréta, újgörög nevén Kriti, olasz nevén Candia, 260 km hosszú és 15—55 km széles, területe 8580 km2. Éghajlata és növényzete mediterrán. Folyói rövidek, időszakosak, csak a téli esős időszakban telnek meg vízzel. Kelet-nyugati irányú karsztos, kopár, dél felé meredek mészkőhegység emelkedik felszínén. Az északi, öblökkel tagolt partot termékeny síkságok és dombvidékek ki-17
