A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-20 / 3. szám
Minósz este futott ki Pireusz kikötőjéből a krétai partok fefé. Mi !más is lehetne a neve egy hajónak, amely a mondabeli Minósz királynőik, Zeus főisten és Európé királylány fiának szigetére igyekszik, oda, ahol évezredek előtt az európai kultúra bölcsője ringott. . . A felkelő nap aragyos fényében először az Ida-hegység 2500 méter magas bércei tűnnek fel a láthatár szélén, mintegy a tenger síkjából kiemelkedve. A csúcsok sötét felhősapkába burkolóznak, úgyhogy füstölgő tűzhányók benyomását keltik. Aztán elhaladunk a lakatlan Dia-szigeten álló világítótorony mellett, s feltűnik a sziget közigazgatási székhelye, Görögország negyedik legnagyobb városa, Iráklion (az ókorbon Hérakleion), a velenceiek által épített kikötői erődítményekkel. A velencei uralom azonban csak rövid epizódot jelent Kréta történetében, amely hozzáférhető források szerint az időszámításunk előtti hatodik évezredbe nyúlik vissza. ♦ HOMÉROSZ, SCHLIEMANN, EVANS Kréta kedvező földrajzi fekvésénél fogva fontos közvetítő szerepet játszott Kis-Ázsia, Egyiptom és Dél-Európa között. Öslokói a kis-ózsiai népekhez tartozó eteokrétek és kydonak voltak. Nem görög lakossága virágzó műveltséget hozott létre, amely igen nagy hatást gyakorolt a hellén kultúrára, művészetre. Homérosz is megénekli Kréta gazdagságát és sűrű lakosságát, száz virágzó városát. Mindezt azonban sokáig csak a mondák világába utalták, míg aztán Heinrich Schliemann amatőr régész, aki meg volt győződve a Homérosz által az Iliászban megénékelt trójai háború színterének hitelességéről. 1870-ben ásatásokat kezdett Kis-Azsiáboo, a Hisszarlik-dombon és — felfedezte Trója romjait. (Igaz, Schliemann Priamosz trójai király palotájának romjait az évezredek folyamán egymásra rakódott rétegek közül a másodikban vélte felfedezni, noha ez a hatodik rétegben található.) Schliemann — később Dörpfelddel együtt — húsz éven át, haláláig nemesek itt, hanem Mükénében, Ithakában, Orkhoménoszban és Türinszben is folytatott ásatásokat. Rengeteg műkincset tárt fel. Kutatásai nyomón sokáig az a nézet uralkodott, hogy az Egei-tenger térségében az i. e. 2. évezredben virágzott kultúra Mükénében és Türinszben keletkezett, míg aztán az Arthur John Evans angol archeológus által 1900-ban Krétán megindított és ma is folyó ásatások eredményei nyomán tudományos körökben kezdett kialakulni az a felfogás, hogy ez — az azóta kréta-mükénéinek nevezett — kultúra valójában Kréta szigetén alakult ki és innen terjedt tovább. Schliemcnntól eltérőleg Evans pontos rendszert vezetett be az ásatásokba, ennek alapján meg lehetett határozni az egyes korszakokat, fejlődési fokokat és időtartamukat. Archeológus ösztöne vezette el Kandiától (akkor még ez volt a szigetnek és székhelyének is olasz eredetű neve) öt kilométerre egy ciprusokkal benőtt halomhoz, ahol felfedezte az azóta az ókori világ nyolcadik csodájának számító knósszoszi palota romjait. Akkor még nem sejtette, hogy valaha is a világon épült legnagyobb és legszebb palota romjainak feltárásán dolgozik, s hogy felfedezése igazi világszenzációvá lesz. Csak ezzel a felfedezéssel érkezett el a pillanat, amikor össze lehetett egyeztetni az ősrégi mondákat a feltárt valósággal s tisztázni az égéi s elsősorban a kiindulási alapul szolgáló krétoi vagy minoszi kultúra keletkezésének, kiterjedtségének, fejlődésének és elpusztulásának kérdéseit. ♦ VIHAROS TÖRTÉNELEM Kréta őslakossága kevert volt. Később kisázsiai törzsek vándoroltak be, összeolvadva az őslakossággal. Ez a nép ismerte az ékírást, és építészetének, monumentális falfestészetének, vázafestészetének és kisplasztikájának csodás művészi emlékei maradtak ránk. A krétai kultúrát időszámításunk előtt 1400 körül egy, a görög szárazföld felől jövő támadás pusztította el, amikor akhájok, majd dórok vették birtokukba a szigetet. Az i. e. 1. században Kréta római provincia, majd később a keletAVILA NYOLC, római birodalom része. 823-tól 961-ig az arabak fennhatósága alatt állt, akiktől Nikephorosz Phokasz bizánci császár foglalta vissza. A birodalom bukása után a keresztesek kezébe került. Ezektől a velenceiek vásárolták meg; csaknem 400 évig volt a kezükön. 1645-ben kezdődött a török hódítás; 24 évi háború után elesett Kandia, a sziget fővárosa is. A török uralom alatt minden pusztulásnak indult, a görög lakosság elszegényedett és folyton lázongott. 1897-ben Kréta a török fennhatóság elismerése mellett autonómiát kapott. A balkáni háború után 1913-ban Görögországhoz került. A második világháború idején a fasiszta német hadsereg ejtőernyős alakulatai nagy veszteségek árán elfoglalták. 1944 novemberében szabadult fel. + A MONDÁK VILÁGA Az ókori uralkodóházak nagy előszeretettel vezették vissza származásukat valamelyik istenhez. A mítosz szerint Európé föníciai királylány éppen virágokat szedett a mezőn, amikor a szerelmes Zeusz fehér bika képében közeledett hozzá, teherbe ejtette, hátára vette és a tengeren át Kréta szigetére vitte. Itt született meg Minósz. Ezzel azonban még nincs vége a történetnek, amelyben ezután felesége, Pasziphae játssza a főszerepet. Minósz, annak bizonyítására, hogy mekkora becsben áll az isteneknél, arra kéri Poszeidónt, küldjön neki a tengerből «4
