A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-20 / 3. szám
SZÍVOSZTÁLYA PRANDL SÁNDOR felvételei táplálkozása és betegségének helyes szemlélete nagy mértékben elősegítheti a gyógyulást. # Mennyi az osztályon dolgozó szakorvosok és ápolónők száma? — Jelenleg öt orvos és nyolc ápolónő dolgozik az átszervezett szívosztályon. Pillanatnyilag a legfontosabb feladatunk a képzett ápolónők számának növelése, éspedig a terv szerint 21-re. A szívműködést ellenőrző berendezést külön szakoktatósban részesült munkatársak kezelik, örömmel állapíthatom meg, hogy aránylag rövid idő alatt sikerült elsajátítaniuk a szükséges szakismereteket. Az intenzív állomás belső berendezését egyébként kiváló belsőépítészek tervezték. Nagy gondot fordítottunk például a kórtermek falfestésére, a színek megválasztására is, mert — mint ismeretes — ez is hatással van a betegek gyógyulására. # Országszerte beszélnek arról, hogy a II. belgyógyászati klinikán sok újraélesztést hajtottak már végre. Mik a feltételei? — Az orvostudomány manapság a szívműködés és a légzés megszűnését nem tekinti végleges, teljes halálnak. A klinikai halál állapotában ugyan klinikailag észlelhető életjelenségek mór nincsenek, de a szervezet valójában még nem halt meg. Vannak még biológiai életjelenségek, a szervezet sejtjei még élnek. A végleges halál akkor következik be, amikor a sejtekben megszűnnek az anyagcseréfolyamatok, vagy csak olyan csökvényes formában vannak csak meg, hogy már nem lehet őket a rendes mértékűre fokozni. A klinikai halálból van, de a biológiai halálból már nincs visszatérés. # Mi a legfontosabb teendő, hogy a klinikai halálból vissza lehessen hozni valakit az életbe? — A legfontosabb tennivaló az agyműködés fenntartása, mert ha az agy 4 — 5 percig nem kap friss oxigént, sejtjei olyan súlyos károsodást szenvednek, hogy a beteg már nem képes többé magához térni. Az agyat — mint az egész szervezetet — a vérkeringés látja el oxigénnel. A vérkeringés motorja pedig a szív. Csak kivételes szerencsés esetben, ha a klinikai halál bekövetkezésének pillanatában az orvos jelen van, és tudja, hogy mit kell és mit lehet azonnal tenni, hozható vissza a páciens a klinikai halálból. A közbelépő orvos legfontosabb feladata a szívműködés, a légzés, a vérkeringés újraindítása. Ezenkívül természetesen fontos feladatunk a megelőzés a szív- és keringési zavarok, betegségek gyógyítása. Biztos vagyok benne, hogy a legkorszerűbb szívműködés ellenőrző berendezés üzembe helyezése hozzájárul ahhoz, hogy az eddiginél is nagyobb sikerrel vegyük fel a harcot századunk második felének leggyilkosabb kórjával: a szív- és keringési betegségekkel. Hisszük, hogy sok-sok beteg tér vissza tőlünk felépülten, gyógyultan. FEDERMAYER ISTVÁN ÚTON-ÚTFÉLEN A múltkoriban Komáromban jártam, s mivel akadt egy „lyukas“ félórám, felkerestem Sándor Bélát, a Járművezetői Tanintézet dolgozóját, akinél mint oktatónál magam is tanultam. Azt, hogy időközben az autóiskola első számú felelős vezetője lett belőle, csak a helyszínen tudtam meg. Igen, a szorgalmas, kitartó, becsületes munkát értékelni szokták. Így történt az ő esetében is. — Még az utolsó negyedév eseményeit sem lehet csak úgy a folyosón álldogálva elmondani invitál dolgozószobája felé, hogy ott nyomban teleteregesse az asztalt tervrajzokkal. — Gyakorlópályát építünk — magyaráz lelkesen —, ez lesz a legkorszerűbb egész Szlovákiában. Területe ugyan mindössze egy hektárnyi, de az utak hat méter szélesek. Lesz itt bukkanó, meg S-kanyar, lejtő és bonyolultnak látszó útkereszteződés is. A földmunkákat és az aszfaltozást már befejeztük. Év végére az épület is állni fog, jövő ilyenkorra pedig birtokba vesszük az egész telepet. — Kinek az ötlete volt, hogy ekkora fába vágják a fejszéjüket? — Nem ez a fontos, hanem, hogy mindenütt segíteni akaró, tettrekész embereket találtunk. Tárgyaltunk néhányszor Kacz Valériával, az Örsújfalusi Hnb elnökével, Ondrej Stano mérnökkel, a járási nemzeti bizottság titkárával és Balázs Sándorral, aki a járási pártbizottságon pártfogolta az ügyünket. Csak a pénzünk bizonyult kevésnek, ekkora építkezéshez. Ezért vállaltuk, hogy amit lehet, társadalmi munkában végzünk el. Nincs is hiány jelentkezőkben. A legtöbbet talán Tuloky Bálint és Szlávik Jenő tanítók dolgoztak, és Tóth István, a műszaki helyettesem, ő a tervrajzok elkészítésénél bizonyult pótolhatatlannak. — Mondja, mi kell ahhoz, hogy már ilyen fiatalon ennyit tehessen az ember? — Dolgozni kell, sokat, és becsületesen. Persze közben tanulni is. Előbb elvégeztem a szakmunkásképzőt, majd leérettségiztem, katonaéveim alatt lettem párttag, így csak természetes, hogy ezután a Marxizmus-leninizmus Esti Egyetem következett. Jelenleg a žilinai Közlekedéstechnikai Főiskola elsőéves hallgatója vagyok, a levelezői tagozaton. Munkabírásom egyenlő arányban növekedett tudásommal. Levelezői tagozaton tanulni, a munkahelyen pedig építkezésbe kezdeni egyidőben, van, akinek külön-külön is elég lenne. Ha én nem szorgalmaztam volna, még öt év múlva sem lenne gyakorlópályánk. De lesz! Az a lényeg, hogy a leendő gépjárművezetők alapos elméleti és gyakorlati tudással kerüljenek ki tőlünk a közúti forgalomba. Csak egy kézfogásra álltam meg nála. Jó érzés találkozni a régi ismerőssel. S még jobb érzés ilyen nagyszerű dolgokat hallani. Ha legközelebb arra járok, s ismét lesz egy „lyukas" félórám, Örsújfalun állok meg. Megnézem a KRESZ gyakorlópályát, a legkorszerűbbet egész Szlovákiában. FISTER MAGDA Prandl Sándor felvétele
