A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-20 / 3. szám
I öntözőcsatornák vezetik a völgyekbe a namanguti mesterséges tó vizét Jakok — egyedül a Burunkul szovhoz tenyészti őket A Pamír többszörös párhuzamos láncokból álló hegység, magas hegyvidék Belső-Ázsióban, a Szovjetunió, Afganisztán és Kína határán. Neve a helyi lakosság nyelvén Bam-i-Duniach, magyarul — ,,a világ teteje“. Keleti részén a folyóvölgyek nem mélyek, a klíma zord, száraz, hideg; itt van a hegység legmagasabb csúcsa (Kínában), a Kongur (7719 m). A növényzet gyér, félsivatagi. Lakossága csak kevés nomadizáló kirgiz, illetve tadzsik. Ezzel szemben a nyugati rész tagoltabb, éghajlata kevésbé száraz és zord. a völgyekben itt-ott erdők, szántóföldek is találhatók. Itt emelkedik a Szovjetunió legmagasabb csúcsa, a Pik Kommunyizmu (7495 m). A völgytalpakat és fennsíkokat, medencéket havasi legelők foglalják el. Itt, a hegység nyugati részén fekszik — átlag 5000 méter magasságban — a Badahsán Hegyvidéki Autonóm Terület, a Tadzsik SZSZK része. Területe 63 700 km2 (tehát jóval nagyobb Szlovákiánál), lakossága mintegy 100 000 fő. főként tadzsikok és kirgizek lakják. de számos más kisebb népcsoport is él területén. Az autonóm terület megalakítása távolról sem volt csupán adminisztratív intézkedés. A Tádzsikisztán többi részétől az év nagy részében elzártan élő népcsoportok, emberek élete eltérően fejlődött, másként alakultak a szokásaik, hagyományaik és egész életmódjuk. Magas-Badahsán lakói a cári Oroszország legszegényebb, legelmaradottabb népei közé tartoztak. Feudális viszonyok között, részben még nemzetségi szervezetben éltek, kezdetleges földművelésből és állatenyésztésből. A megművelhető földek nagy része nagybirtokosok kezén volt; a lakosság többsége az év nagyobb részében jórészt csak gyökerekkel, vadon termő növényekkel és fakéreggel táplálkozott. s a szó szoros értelmében véve a kihalás küszöbén állott. Rengeteget szenvedtek az éhségtől, a nyomortól, a betegségektől; általános volt az írástudatlanság. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után itt is megváltoztak a viszonyok. A szovjethatalom élelmiszereket, gyógyszereket, tankönyveket küldött a Pamír völgyeibe; jöttek az első orvosok, tanítók, útépítők, geológusok. A forradalmat követő első években, a polgárháború s az intervenció idején vörösgárdisták védték a lakosságot a baszmacsok támadásaitól. A különböző népcsoportok mindegyikének megvolt a maga nyelve, ezt igen csekély számú ember beszélte, de a legtöbbjük tadzsikul is tudott. Történelmi fejlődésük, szokásaik azonban annyira eltérőek voltak Tádzsikisztán többi lakójáétól, hogy a kis népcsoportok fejlődését leginkább az autonómia látszott biztosítani. Fejlődésük gazdasági alapja a terület ásványkincs-gazdagsága volt. Ma Badahsán hegyeiben ónércet. aranyat, hegyikristályt, csillámot, sót, szenet bányásznak. Badahsan a szovjethatalom éveiben iparilag fejlett területté változott. Itt, ahol két nemzedékkel ezelőtt nem volt más, mint szörnyű nyomor, csak a megelőző, kilencedik ötéves terv időszakában ötven ipaií, oktatásügyi, egészségügyi és A Pamir medencéiben 3860 méter tengerszint feletti magasságban is termesztenek nagy ellenállóképességű árpafaitát
