A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-01-20 / 3. szám

kulturális létesítményt adtak át rendeltetésének.

Badahsán, Tádzsikisztán többi területétől eltérően, csapadékban aránylag gazdag. A Pamír glecscserei sokezer köbkilométer vizet őriznek; itt ered a Pjandzs, amelyet alsó folyásán Amu-Darjának neveznek s mellékvizei a Zeravsan és a Vahs. Negyven évvel ezelőtt épült Horognak, az autonóm terület fővárosának közelében az első vízi erőmű. Ma a Namangut sziklaszorosban már a hetedik épül, s ez egyúttal a Szovjetunió legmagasabban fekvő vízi erőműve. Alatta építik meg a Pjandzs folyón a további vízi lépcsőket. A bányászat és az energiaipar alapjaiban megváltoztatta Badahsán szociális szerkezetét, olyan szakmákat hozva, amelyekről azelőtt a hegyilakók nem is hallottak — geológus, hidrotechnikus. hegesztő vagy lőmester; ezeknek és hasonló szakmáknak az elsajátítására válogatják ma ki a gyerekeket a pamíri körzet iskoláiban. A mezőgazdaság. különösen az állattenyésztés szintén fontos ága Badahsan gazdaságának. Egyedül itt, a Búrunkul szovhozban tenyésztenek az egész Szovjetunióban jakot, amelynek nemcsak tejét, de a textiliparban szőrét is értékesítik. Kitűnő angóragyapjút szolgáltat a pamíri kecske. A völgyekben, medencékben öntözéses földművelés, gyümölcstermesztés folyik. Az itteni földművelés szempontjából igen nagy szerepet játszik a Tadzsik Tudományos Akadémia botanikus kertje, amely magasan a hegyekMagas-Badahsán hegyeiben számos hőforrás tokod; a Csarm Csasma termálfürdő

ben a helyi viszonyokat jól álló növényfajtákat tenyészt ki.

Az országutak, a telefon- és tóvíróösszeköttetés meg a Dusanbe és Horog közötti rendszeres légijárat közelebb hozta Badahsánt a külvilághoz, amelytől a hegyek, az örök hó és jég mindig jobban elválasztja, mint Tádzsikisztán többi részét. A társadalmi elszigeteltség azonban megszűnt, s a badahsániak ma ugyanolyan feltételek között élnek, mint a Szovjetunió többi területének lakossága.

Az APN anyaga alapján