A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-06-21 / 19. szám
AZ OLIMPIAI • • • Ebben az évben két jelentős labdarúgó-torna döntőjére kerül sor. Jugoszláviában az Európabajnoki döntőt rendezik, melyen Csehszlovákia, Hollandia, az NSZK és Jugoszlávia nemzeti tizenegyei vesznek részt; a Kanadában megrendezésre kerülő nyári olimpiai játékokon pedig 16 válogatott az olimpiai bajnoki címért küzd. Azt, hogy melyik nemzeti tizenegy nyeri a harmadízben kiírt Európa-bajnokságot, nehéz megjósolni. Az EB-nek nincsen biztos favoritja. Az olimpiai labdarúgó-tornának azonban két, sót három nagy esélyese is van. A kitűnő szovjet tizenegy, a ragyogó formában levő NDK, és az olimpiai bajnoki cím védője, Lengyelország válogatottja, mely szorgalmasan készül a kanadai tornára. Az olimpiai labdarúgó-torna tizenhatos döntőjébe a rendező ország, Kanada válogatottja, az olimpiai bajnoki cím védője, Lengyelország, Ghana, Nigéria, Irán, Izrael, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mexikó. Guatemala, Brazília, Uruguay, Franciaország, a Német Demokratikus Köztársaság. Spanyolország, Szovjetunió és Zambia válogatottjai jutottak. Nagy meglepetés, hogy sem a háromszoros olimpiai bajnok, Magyarország (a budapesti 2:0-ós győzelem után, Bulgáriában 4:0-ás vereséget szenvedett), sem Csehszlovákia (az NDK-n akadt el), sem pedig Románia (4:0-ra a francia válogatott-tál szenvedett vereséget) nem jutottak az olimpiai torna tizenhatos döntőjébe. Az olimpiai labdarúgó-torna csoportmérkőzéseit Montrealban, Ottawában, Sherbrokeban és Torontóban, a döntőt pedig a montreali olimpiai stadionban rendezik. Az olimpiai játékokon ezúttal tizennegyedszer rendeznek labdarúgó-tornát. Az eddigi győztesek: London, 1908: 1. Nagybritannia, 2. Dánia. Stockholm, 1912: 1. Nagybritannia, 2. Dánia, 3. Hollandia. Antverpen, 1920: 1. Belgium, 2. Spanyolország, 3. Hollandia. Párizs: 1924: 1. Uruguay, 2. Svájc, 3. Svédország. Amszterdam, .1928: 1. Uruguay, 2. Argentína, 3. Norvégia. London, 1948: 1. Svédország, 2. Jugoszlávia, 3. Dánia. Helszinki, 1952: 1. Magyarország, 2. Jugoszlávia, 3. Svédország. Melbourne, 1956: 1. Szovjetunió, 2. Jugoszlávia, 3. Bulgária. Róma, 1960: 1. Jugoszlávia, 2. Dánia, 3. Magyarország. Tokió, 1964: 1. Magyarország, 2. Csehszlovákia, 3. NDK. Mexikó, 1968: 1. Magyarország, 2. Bulgária, 3. Japán. München, 1972: 1. Lengyelország, 2. Magyarország, 3. Szovjetunió és az NDK. ARANYÉREMÉRT erőltetés nélkül szinte megállás, pihenés nélkül dobta. A diszkosz ötvenöt-hatvan méteren esett a gyepszőnyegre. A szokatlanul tikkadt melegtől és a pihenés nélküli edzéstől Ludvik Danék alaposan megizzadt. Kitartó munkáját figyeltem, közben azok a percek, pillanatok elevenedtek föl bennem, melyek sorsdöntőek voltak a müncheni olimpiai bajnokság megszerzésében. Hogyan is volt csak? Hogyan nyert Münchenben aranyérmet...? Amikor Ludvik Danék utolsó dobására készült, a nagy versenyben az amerikai Silvester vezetett. A kitűnő csehszlovák diszkoszdobó néhány másodpercig mozdulatlanul állt, összpontosított. Lassú mozdulatokkal a diszkoszt simogatta. A következő pillanatban, villámgyors fordulatok után kezéből hatalmas lendülettel szállt a korong és meszszire csapódott a gyepszőnyegre. A stadion eredményhirdető táblája pillanatok alatt jelezte: 1. Ludvik Danék. CSSR, 64.40 méter! * * * A hatalmas termetű diszkoszvető abbahagyta az edzést, a pálya szélére jött. — Május gyönyörű hónap, de én mégsem szeretem — mondotta, s közben törülközőjével izzadt arcát dörzsölte. Azért nem szeretem, mert eddig májusban sohasem értem el azt a teljesítményt, amit beterveztem. Sajnos, januárban megbetegedtem. Az influenza két héten át az ágyhoz kötött. Egyhetes lábadozás után kezdtem meg az olimpiára való felkészülést. Ügy látszik, kissé elhamarkodtam a kezdést, mert az influenza újra kiújult. Háromhetes kezelés után azonban teljesen rendbe jöttem, és februártól keményen edzek. Egészségi állapotom kitűnő, és úgy érzem az erőnlétem is rendben van — edzéstervemet most már semmi sem keresztezheti... — Edzéseimet a hazai lehetőségekhez mérten a legjobb feltételek alapján végzem. Sajnos, olyan lehetőségekkel, mint a szovjet, vagy a svéd Ricky Bruck — aki a téli hónapokban Olaszországban edzett — mi nem dicsekedhetünk. Ennek ellenére mindent megteszek, hogy csúcsformámat az olimpia idejére érjem el. Ludvik Danék tavaly Kanadában versenyzett. Montrealból értékes tapasztalatokkal tért haza. — Ügy vélem, a XXI. nyári olimpiai játékokon egyik legnagyobb ellenfelem a montreali klíma lesz. Húsz éve járom a világot, a klímaváltozást bizonyos mértékben már megszoktam, de nem tudom, hogy a montreali klíma milyen hatással lesz majd rám, és a többi európai versenyzőre. — Mit vársz Montrealtól...? Ludvik Danék ismert arról, hogy nem szeret jósolni. Gondolkozik. — Hogy mit várok az idei nyári olimpia diszkoszversenyétől...? Az előjelek szerint nagyon erős mezőny találkozik Montrealban. A világ legjobbjai szorgalmasan készülnek a nagy versenyre. Azt tudom: nagyon nehéz, nagy verseny lesz! Montrealban jól szeretnék szerepelni, kimagasló eredménnyel búcsúzni az aktív versenyzéstől. És tervem, álmom talán sikerül: a negyedik olimpiámról is éremmel Térek haza. — És az olimpia utáni tervek...? — A versenyeipőmet szögre akasztom ... Most már véglegesen! A fiatal tehetséges diszkoszvetők nevelésével, edzésével szeretnék foglalkozni... FEDERMAVER ISTVÁN AZ IGAZI SPORTEMBER PÉLDAKÉPÉ... Húsz éve nagy nemzetközi atlétikai viadalokon versenyez. Neve két évtizede a világ legjobb diszkoszvetőinek a rangsorán szerepel. Eddig három olimpián vett részt, és mindegyiken érmet nyert! A tokiói olimpián, 1964-ben ezüst, 1968-ban, Mexikóban bronz, 1972-ben, Münchenben olimpiai bajnoki címet, és az azzal járó aranyérmet nyerte el. A ragyogó müncheni siker nagy meglepetés volt. Csak nagyon kevesen hittek abban, hogy a kiváló csehszlovák atléta a bajor fővárosban a győztesnek kijáró olimpiai dobogó legmagasabb fokán hallgatja végig a csehszlovák himnuszt. A müncheni siker után az aktív sportolásnak búcsút akart mondani. De másképpen döntött. Tovább versenyzett. Állandóan az élvonalhoz tartozik, és most a montreali seregszemlére, negyedik olimpiájára készül. A kiváló csehszlovák atléta neve: Ludvik Danék, érdemes sportmester. Már évekkel ezelőtt elvégezte az edzőiskolát, és az aktív versenyzés mellett fiatal tehetségek nevelésével is törődik. — Szerelmem a sportok királynője, az atlétika. Őszintén bevallom: atlétizálás nélkül el sem tudnám képzelni életemet. München után úgy terveztem, hogy edző leszek, és úgy mint a magyar Szécsényi — aki példaképem — a fiatal tehetségek nevelésével foglalkozom. Ez a tervem azonban csak részben valósult meg, mert közben úgy döntöttem, részt veszek még egy olimpián — mondotta vagy két évvel ezelőtti találkozásunkkor a kitűnő sportoló. Ludvik Danék mindezt mosolyogva mondta, ezért azt hittem, viccelődik. — Megírhatom ... ? — Természetesen! Hiszen ismersz. Szeretek viccelődni, ugratni, de az atlétikában nem ismerem a tréfát... És azt is elárulom, hogy Montrealban érmet szeretnék nyerni ... Az üres lelátókkal körülvett stadionban, a pálya széléről, egy pádon ülve figyeltem Ludvik Danék edzését. Több mint egy órája edzett. A diszkoszt könnyedén, minden megLUDVIK DANÉK 23
