A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-06-21 / 19. szám
I rkutszk röpteréröl szállt fel a gépünk . .. Alig félórás repülés után a Mongol Népköztársaság Irány fölött repültünk mar. a főváros, Ulan-Bator! Alattunk üdezöld szőnyeg, az enyhén hullámos, végtelennek tünö füves síkság. A korszerű aeroplán nemsokára a főváros repülőterén ereszkedett le velünk, egy vadonatúj főváros röpterén, hiszen Ulan- Bator helyén ötven évvel ezelőtt — néhány fából épült kolostor kivételével — csupán jurták álltak. A röptéren Namhajceren Gambat, a Revszomol Központi Bizottságának (mongol ifjúsági szövetség) tagja fogadott bennünket, s ezután hét napig szinte éjt nappallá téve — csak velünk foglalkozott. Vele való találkozásunk, beszélgetéseink, sohasem tolakodó vagy fontoskodó igyekezete tették lehetővé, hogy némileg megismerhessük ennek az olyan távoli, de testvéri népnek életét, történelmét, szokásait, s főként a fővárosát. Mongóliában voltunk tehát. Mongólia fővárosában. Ahol ötven évvel ezelőtt még hétszázötven kolostor volt, s ahol minden harmadik férfi lámáskodott (buddhista szerzetes), ami annyit jelent, hogy mélységesen megvetette a fizikai munkát és a befelé néző szemlélődést tartotta hivatásának, mivel ebből kényelmesebben megélt, mint a sok viszontagsággal járó pásztorkodásból. Igen, ebben az országban az írástudatlanság, a sokféle betegség, a nyomor, az elmaradottság voltak a bátor és büszke nép kegyetlen zsarnokai — saját papságán kívül. Ulan-Bator a Mongol Népköztársaságnak nem csupán a fővárosa, hanem közigazgatási, gazdasági és kulturális életének is a központja. Gambat barátunktól megtudtuk, hogy a XVII. század első felében keletkezett a Tola folyó széles völgyében, a Bodgo-Ula hegy lábánál, 1309 méter tengerszint feletti magasságban. A hercegek székhelyüket Urgának („vezéri sátor"), vagy Da-Hurénak („nagy kolostor") nevezték el. Mongólia jelenlegi területe 1691-ben Külső-Mongólia néven Kína hűbéres állama lett. 1911- ben felszabadult a kínai uralom alól, s ekkor Urgát Nijsz-lel-Hurénak nevezték el. 1921-ben a Szuhe-Bator vezetésével végrehajtott népi demokratikus forradalom győzelme nyomán a mongol nép kikiáltotta az alkotmányos monarchiát, majd 1924-ben (nov. 26-án) a Mongol Népköztársaságot. Tehát a mongol nép a nem kapitalista fejlődés útjára lépett. A Nagy Népi Hurál Nijsz-lel- Hurénak az Ulan-Bator („vörös vitéz") nevet adta. A népi forradalom idején a fővárosnak csupán néhány tízezer lakója volt, ma a mongol ipar termelésének több mint felét adja. Üzemeiben bőr- és gyapjúfeldolgozással, építőanyagok gyártásával stb. foglalkoznak. Többemeletes lakóházak és impozáns középületek nőttek ki a földből. Kelet-nyugati irányban a 20 km hosszú Béke sugárút szeli át. A főtéren áll Szuhe-Bator monumentális lovas szobra, itt vannak a kormány és a párt központi hivatalai, Szuhe-Bator és Csojbalszan A HÉT számára írta VLADIMÍR PRIPUTE VÖRÖS VÁROSÁBAN ir |fíf fill' f'-tVl J ' * <• CT K Z í J Jp 9 í
