A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-06-21 / 19. szám

akóst, óvodákat, egészségügyi közpon­­okat, iskolákat, áruházakat, üzemrésze­iét, mint például jelenleg Verebélyen i Tesla üzemet, ugyanott egy korszerű ragyáruházat, vagy itt Nyitrón egy szo­­lácsképző iskolát, a trenčíni járásban ekvő Horné Srnín o cementgyár részére nalmot, egalizációs silókat, lakóhóza­­ot, egészségügyi központot stb. Munka an bőven, csak győzzük szusszal .. . -logy értük el az eredményeket? . . . V munkaidő jobb kihasználásával, jobb nunkaszervezéssel, új munkamódszerek ilkalmazásával, s nem utolsósorban zocialista munkaversennyel. .. Jelenleg II szocialista brigádunk van 435 tag­jai. Hat brigádunk mór megszerezte i bronz-fokozatot... Vagy például: 970-ben 100 millió koronás termelési ;rtékre 226 adminisztrációs munkát ■égző dolgozó jutott, ma pedig csak 166 jut... Valahogy így érhettük el, hogy ma a termelő munkában dolgozó átlagos havi keresete 2303 korona, vagyis 518 koronával több, mint 1970- ben. — Munkaerőhiány van-e? — Nincs... Segéd- és szakmunká­sunk van elegendő. Ellenben mérnökből kellene még vagy húsz. Erről a kérdés­ről sokat tudna neked mondani Manda­­lov Jordan műszaki igazgató, akivel nagyon jól megértjük egymást... — Konečný Pál elgondolkodva néz rám. — A követelmények nagyok, a műszaki ellátottságunk viszont eléggé gyenge. A hatodik ötéves tervidőszakban fejlesz­teni kell a gépparkunkat, a telepeinket, ha lépést akarunk tartani a korral, s nem utolsósorban, ha eleget akarunk tenni a XV. kongresszus határozataiból ránk háruló feladatoknak, annak, hogy a mennyiségen kívül minőségi munkát végezhessünk . . . Mindent egybevetve nem kilátástalan a helyzetünk, ellen­kezőleg: biztató. Azok a dolgozók, akik annak idején elszállingóztak a vállalat­tól, most rendre visszatérnek hozzánk. Igen, visszatérnek, pedig tudják, hogy nálunk szigorú a rend és nagyok o követelmények. Viszont azzal is tisztá­ban vonnak, hogy megváltoztak a viszo­nyok: aki jól és becsületesen végzi a munkáját, megtalálja a számítását. Elgondolkoztató gondolatok ezek. Amikor a dolgozók többsége tudatosítja magában, hogy egy-egy munkahelyen nincs szükség lógósokra és csirizes ke­­zűekre, hanem lelkiismeretes munkások­ra, akkor a vállalaton belül megvan annak oz előfeltétele, hogy jobbat és többet termeljen. Vagyis ez azt jelenti, hogy az ember felnő a korához, amely­ben él, és képes megbirkózni annak minden problémájával, mert kedvezően alakul, változik tudat- és érzésvilága, ami mindenképpen üdvös és hasznos az egész társadalom számára. Egyre biztosabban és markánsabban rajzoló­dik ki a szocialista embertípus arcéle. Olyan embertípusé, aki sok esetben képes többet nyújtani a társadalomnak, mint amennyit az elvár tőle. És ez óriási eredmény. LOVICSEK BÉLA (A szerző felvételei) Herbert von Karajan, a 67 éves karmester nemrég hatgerinc-mü­­téten esett át. Az operáció által kellemetlen fájdalmaitól szeretett volna megszabadulni, a fájdalmak azonban ismét jelentkeztek. Az orvosok azt állítják, hogy ez a sok éves „dirigálás" következménye. Úgy látszik, a karmesternek is megvan a maguk baja . . . Több évi szünet után tavaly állt ismét felvevő­gép elé Audrey Hepburn: az „öreg" Robin Hoodról szóló Robin és Marian című film fő­szerepét játszotta el Sean Connery oldalán. A film premierje nemrég volt New Yorkban; fényképünk a bemutatót követő fogadáson készült Audrey Hepburnről. Muhammad Ali, az ökölvívás nehézsúlyú világ­bajnoka és Richard Dunn angol bajnok a közelmúltban találkoztak egy londoni étterem­ben. A fotoriporter kihasználta az alkalmat, hogy megörökítse ezt „félelmetes" szembe­nézést. Amerika jelenleg' divat-slágere a „T-shirt", a neves futballisták, ökölvívók, jégkorongozók arcké­peivel díszített trikó. Némelyiken jelszavak is vannak: „Szeretlek", „Egyedül vagyok" és hasonlók. Egy-egy ilyen ízléstelenségért tíz dollárt is kihúznak a vásárlóból. A légitársaságok már a következő évtizedek közlekedésére is gon­dolnak. A jövőben iker-repülőgé­pek szállnak majd az óceánok fölött. A Lucky Lady, azaz a Szerencsés hölgy című film párizsi bemutatója után az újságírók megkérdezték a film főszereplőjét, Liza Minnellit: szerencsés-e valóban? „Most bol­dog és szerencsés vagyok, mert dolgozhatom" hangzott a vá­lasz. „Még az a kívánságom is teljesült, hogy apámmal, Vincente Minnellivel együtt dolgozhatom. Képünkön Liza Minnelli és édes- ^ apja, a filmrendező. ^

Next

/
Thumbnails
Contents