A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-05-18 / 16. szám

lií­*t* I IL «p ~ U rv prl M íj! lí Hl JÓZÁS JÖVŐJ1 A Duna hátán két uszályt vontató hajó tűnik föl. Egyenletes, mély motor­zúgása árulja el, nehéz rakományt von­tat. Jónéhány percbe tellik, míg a ki­kötőhöz ér. Felzúg a hajókürt. Egy hosszú, majd két rövid jelzés utón a hajó balra kanyarodik, lassan a rak­parti mólóhoz úszik. A mólón két hajós segédkezik a ki­kötésnél. A hajó kapitányának pattogó parancsai után, néhány másodpercre még egyszer felzúg a hajó motorja, és a Kriváň vontatóhajó simán a móló­hoz tapad, kiköt. KÉSIK A TAVASZI ÁR — A szokotlanul alacsony vízállás nagyon nehezíti a hajózást — panasz­kodik František Bazger hajóskapitány, a Csehszlovák Folyami és Tengeri Ha­józási Vállalat igazgatóhelyettese, aki­vel a Kriváň kikötését figyeltük. František Bazger kapitánnyal végig­jártuk a révpartot, a rakpartokat, a kikötőt, melynek mélyvízű medencéiben hajó hajó mellett, útra (készen „vízre” várt. Az első percekben szokatlan volt, hogy barangolásunk közben alig talál­koztunk emberekkel. Hiányzott nékem az a nyüzsgés, zaj, amivel itt vagy négyévtizeddel ezelőtt találkoztam. Hatalmas, nagyteljesítményű daruk, önműködő szállítószallagok léptek az erosvállú kikötői munkások, zsákolok, kosarazok ' örökébe, és ha valamelyik hajó javításra szorul, azt nem kell már a komáromi hajógyárba vontatni. A sólyasiklón a kikötő hajójavító-csarno­kába vontatják, ahol korszerű gépi be­rendezések segítségével a meghibáso­dást rövid idő alatt kiküszöbölik. MUNKÁBAN AZ ÔRIASDARUK A rakparton megállunk. Két nagytel­jesítményű óriásdaru hihetetlenül gyors munkáját figyeljük. Egy uszályba kok­szot raknak. Az uszály „gyomra" gyor­san telik. Hihetetlen, de így van: két darúkezelő a hatvan vagónnyi rako­mányt néhány óra alatt behajózza. Nézem, figyelem a nagyszerű mun­kát, közben azon tűnődök, hogy né­hány évtizeddel ezelőtt, amikor a kok­szot is még rakodómunkásak hordták a hajókra, néhány napig gürcöltek iz­zadtak a zsákolok. És kissé eltűnődtem a dunai hajózás történetéről, a fejlő­déséről is. Már a török hódoltság előtti idők­ben jelentős kereskedelmi hajóforga­lom volt a Dunán. Pozsonyban (Dé­vényben), Komáromban és Budán a hajósoknak saját céheik voltak, és 1268- ban mór hajóvantató társulatok is ala­kultak. Fulton Róbert lapátkerekes gőzhajó­jának 1807-beni sikeres próbaútján megkezdődött a dunai hajózás új irá­nyának a fejlődése. A krimi háborút követő 1856. évi párizsi békeszerződés­ben megalapozták a dunai szabad ha­józást, és a Duna igazgatására két bi­zottságot — az Európai Duna Bizott­ságot és a Parti Államok Bizottságát — alapították. HÁROM TENGER KIKÖTŐJE Rövid visszaemlékezésünk után tér­jünk vissza a bratislavai kikötőbe, melynek építési munkálatai 1897-ben kezdődtek. A' negyvenes évek elején mór 14 kisebb darú segítségével történt az átrakodás. A kikötő akkori kapaci­tása, évi átrakodó forgalma 1,4 mil­lió tonna volt. A második világháború utolsó nap­jaiban a kikötő szinte teljesen elpusz­tult. A felszabadulás után az újjáépí­tés azonnal megkezdődött, s fokozato­son korszerű berendezéssel látták el. A mai kapacitás azonban már nem felel meg a követelményeknek. — A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1970-ben jóváhagyott beru­házási terve megvalósulás előtt áll. A kikötő új hajójavító csarnokába már ezekben a napokban megkezdődhet a munka — tájékoztatott Bazger kapi tóny. A beruházást két szakaszban hajt ják végre. Az elsőben a hétszáz mé tér hosszú és száznyolcvan méter szé les medencét építik meg, a másodi szakaszban pedig közel hétezer négy zetméteres fedett raktárépületet léte sítenek, melynek tetőzete egészen i víz fölé nyúlik majd ki, úgyhogy kedve zőtlen időben is fennakadás nélki folyhat az átrakodás. Az új kikötő számítóközponttal, csőpostávai és ipc ri televízióval, s természetesen a leg korszerűbb darukkal és önműköd szállítószalagokkal látják el. Az új bratislavai kikötő a dunai he jóforgalom egyik legfontosabb góc pontja lesz: jelentősége a Rajna-Ma na — Duna — és a Duna — Elba - Odera csatorna megnyitása után - mint három tenger kikötője — mé jobban megnövekszik. Bratislava ^földrajzi fekvésénél fogv Csehszlovákia legnagyobb kikötőváros lesz, ahol nemcsak folyami, de Dun< tengerjáró hajók is horgonyt vethetne A KORSZERŰ HAJÓPARK NÖVELÉSI egyik legfontosabb feladatunk — föl tatta Bazger kapitány. A dunai kere 12

Next

/
Thumbnails
Contents