A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-05-18 / 16. szám
EMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások Tešmák (Tesmag) községben szintén lelkes készülődés folyik. Mint Bartos Lajos agronómus, a folklórcsoport vezetője elmondja, a zselizi fesztivál tesmagi résztvevői minden szerdán, csütörtökön és szombaton próbálnak. Zselizen ők is egy lakodalmi jelenetet mutatnak majd be: az úgynevezett „ágykérést“. Hogy miből áll ez az ágykérés? A násznép megnézi a menyasszony ágyát, mennyi és milyen toll van benne. A násznép a „Megfosztották a menyasszony dunnáját...“ kezdetű dallal érkezik a menyasszonyos házhoz. A jelenetben természetesen szerepek is vannak, ezért olyan fontosak a gyakori próbák, nehogy a szereplők „kiessenek“ a gyakorlatból, nehogy elfelejtsék szerepüket. Az „ágykérés“ főszereplői Teknős István és Mészáros János. A szereplőgárda többi tagjai közül dicséretet érdemel a hatvannégy éves Herda István, valamint a hatvankét éves Dúló Ferenc és felesége, akik eddig még egyetlen próbáról sem hiányoztak. Természetesen a „násznép“, illetve a tesmagi énekkar többi tagja is fontos szerepet játszik majd Zselizen. Közülük néggyel — Jakab Margittal, Gágyor Erzsébettel, Herda Etellel és Gágyor Máriával — a szövetkezet köményparcelláján találkoztunk. Kapáltak éppen. Szűkre szabott időnkből — sajnos — nem telt arra, hogy több községet is meglátogassunk, de Pásztor Lajostól, a CSEMADOK levicei (lévai) járási titkárától megtudtuk, hogy a tesmagiakon és a százdiakon kívül a járás több más községének lakosai is lelkesen készülnek az Országos Fesztiválra. Ott lesz Zselizen a farnái (farnadi) és a Horné Semerovce-i (felsőszemerédi) folklórcsoport, a lévai Garammenti Népi Együttes és a Jur nad Hronom-i (garamgyörgyi) Népi Együttes is. Sőt: ha minden jól megy, "még a zbrojníky-i (fegyvernek!) iskolások fellépésének is tanúi lehetünk. Mert a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválra ezúttal a lévai járás helyi szervezetei készítik a műsort. Tehát nemcsak Tesmagon, nemcsak Százdon, hanem a többi falvakban is nagy a készülődés. Hogy hogyan készülnek fel, milyen eredménnyel végzik munkájukat az egyes folklórjsoportok, népi együttesek tagjai, azt majd Zselizen látjuk meg. Méghozzá hamarosan. VARGA ERZSÉBET (Prandl Sándor felvételei) EGY ESTE BUGA DOKTORRAL A menyecskekórus és a citerazenekar Dr. Buga László Az ismert, kedvelt és népszerű érdemes orvos, dr. Buga László 70. születésnapját a CSEMADOK helyi szervezete vendégeként Ebeden ünnepelte. Nem, idegenként, hanem a falu szülöttjeként. A 70. születésnapját ünneplő Laci bácsi életének nagyon jelentős fejezetét hagyta maga mögöft, s Ebeden emlékezett mindarra, amit odaadóan, fáradhatatlan munkával az emberekért tett. Boldogok voltunk, hogy közöttünk ült. Valamikor régen az öreg iskola padjaiban készült az életre. Ügy távozott közülünk, hogy soha nem hagyott itt bennünket, mindig visszatért és mindig szeretettel gondolt ránk. Az embert, az írót ünnepelte nagy-nagy szeretettel a falu népe, no meg a népszerű orvost, azokkal a százezrekkel együtt, akikhez az éter hullámain szólt, akiknek okos tanácsokat adott. Ebed község szülöttjét ünnepeltük Laci bácsiban, aki kitartó és szorgalmas munkájával a Magyar Népköztársaság érdemes orvosa megtisztelő címet érdemelte ki. Kulturális műsorral köszöntötték szülőfalujában Buga doktort. A CSEMADOK helyi szervezetének tagjai Laci bácsi alkotásaiból mutattak be ízelítőt. Előadták „Talán magam is paraszt vagyok“, „Falum“ és „Miért fogom meg az asszonyok kezét“ című verseit, valamint Operáció után és Zenés rendelő című játékát. A menyecskekórus és a citerazenekar szintén jelentős mértékben hozzájárult a hangulatcsináláshoz. Laci bácsi figyelemre méltó munkásságát Kerekes István, a Magyar Rádió rendezője, Söptei János, a Szabad Föld főszerkesztője, Dr. Fábián László, a komárom megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára és Pathó Károly, Szabad Földműves főszerkesztője méltatta. Sok szó esett Buga Lászlónak az orvostüdományban, a népművelésben és az irodalomban kifejtett tevékenységéről. A róla szóló előadásokat és a kultúrműsort még a műveiből rendezett kiállítással is tarkították. Kép és szöveg: KÖNÖZSI ISTVÁN A FÉRJ SEM KIVÉTEL „Nevetséges azt állítani, hogy kell még valakinek a műkedvelő színjátszók, tánccsoportok műsora — vallja nem egy olyan „papucspolitikát“ űző ember, aki más szórakozást nem is tud elképzelni. Közben nem veszi észre, hogy elszigetelődik, elszakad embertársaitól és lassan teljesen magára marad“ ... Kácsor Béláné egészen más embertípus. Pedig az élet őt sem kíméli a mindennapok sok-sok munkájától. Garamgyörgyön lakik. Tanítónő és lelkes népművelő. Hogyan lesz valakiből egyszemélyben színjátszó, tánccsoportvezető és karnagy? — A mi családunkban a kulturális munkának mély gyökerei vannak — mondja Kácsor Béláné. — Édesanyám nagyon szerette, ma is szereti az éneket, a verset és a színjátszást. Nem egyszer házunkban folytak a próbák. Mikor Komáromba kerültem pedagógiai iskolába, Tomaschek Mária tanárnő még jobban megszerettette velem a színjátszást és a táncot. Gyorsan elteltek az iskolai évek. 1955-ben Garamkissallón (Salov) kezdtem tanítani. Az iskolás gyerekekkel és a falu fiataljaival táncokat, színdarabokat tanítottak be. — Zselizen is tanított. Az idősebb CSEMADOK-tagok úgy emlegetik, mint nagyon jó színjátszót. — Működtem Zselizen. Lovicsek Béla: „Húsz év után“ című darabjában játszottam is. Az országos vetélkedőre is eljutottunk a darabbal. Közben a falumhoz sem maradtam hűtlen. Mint szereplő, itt is részt Kácsor Béláné vettem a munkában. Férjhezmenésem után hazakerültem és tánccsoportot alakítottam az iskolában. 1969—1970-ben nótaestet rendeztünk. Nagyon sok nótát kedvelő embert kapcsoltunk be a műsorba. 1971-ben ..Örökzöld dallamok“ c. műsorunkkal a fiatalabb korosztály kedvében jártunk. Egyes dalokhoz táncszámokat is készítettem. Felelevenítettük a tangót, a keringőt stb. Jónás Ilona kolléganőm ebben és a színdarab betanításában is segít. — Milyen darabokat mutattak be? — A sikereken felbuzdúlva színre vittük Móricz Zsigmond: „Nem élhetek muzsikaszó nélkül és Siposs Jenő: „Dalol a nyár“ c. darabját. Gyakran szerepeltünk járási versenyekben, elnyertük a közönség tetszését, nem egy értékes díjat hoztunk haza. Segédkeztem a Petőfiest zenei részének rendezésében és betanításában is. A kevésbé ismert dallamoknál édesanyám volt a segítségemre. — Említette, hogy már régebbtől foglalkozik egy gondolattal. — 1974-ben, évzáró közgyűlésünkig megalakítottam a menyecskekórust. Az asszonyok lelkesen támogatták ezt a gondolatomat, ezért mertem vállalni a munkát. Ebben az évben már szerepeltünk a „Tavaszi szél vizet áraszt“ országos népdalverseny elődöntőjében. Meghívót kaptunk a Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválra is. — Fia hatodik osztályos tanuló s az iskolai színjátszó csoportban is tevékenyen részt vesz. Krisztina lánya vegyésznek készül, de ő is tagja a tánccsoportnak. Mit szól mindehhez a férje? — Említettem már, hogy a népművelésnek a mi családunkban hagyománya van. A férjem sem kivétel. Segítségünkre van. — További tervei ? — Batyúbált rendezünk, színdarabot tanulunk be, bővítjük a menyecskekórus repertoárját és tovább erősítjük az iskolai tánccsoportot. Bende József MADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások 11
