A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-05-11 / 15. szám

egész várost csipkés erődítményfalak vették körül, mögöttük néhány nyomo­rúságos viskó. Azóta a város kinőtte a falakat. A szűk sikátorokban, ame­lyek ma már, csak inkább idegenfor­galmi látványosságként maradtak meg, rengeteg apró bolt és boltocska, a pe­rifériákon o keleti és nyugati építészet érdekes összeötvözésével nagyon szép új, modern lakó- és irodaházak, ház­tömbök épülnek, köztük terekkel, vi­­rágányakkal, szökőkutakkal, pálmafák­kal. A terek közül az árkádos házak­ban sok-sok apró, keleties kávéház. Itt-ott kikukucskál egy-egy kíváncsi le­ányfej, de rögtön el is tűnnek a há­zak kapuboltjában. Egyesek teljesen európai módra öltözködnek, mások — sokan a fiatalabbak közül is — a ha­gyományos fehér lepelbe, a feredzsé­­be burkolva járnak az utcán. Tunéziával jók a kapcsolataink. Fosz­fátot és oiivabogyót, illetve olajat ho­zunk be, és főképp fogyasztási cikke­ket exportálunk. Csehszlovákia húsz év­vel ezelőtt az elsők között ismerte el a fiatal Tunéziai Köztársaságot. Azóta százszámra dolgoztak itt csehszlovák szakemberek, főiképp geológusok és or­vosok. A főváros egyik kórházában ismer­kedtem meg dr. Ŕeŕichával. Esti szol­gálatot tart az Aziz Othman kórház belgyógyászati osztályán. Már ötödik éve dolgozik itt, ismeri nemcsak a miénktől teljesen eltérő tunéziai kór­házi üzemet, hanem a tunéziai betegek lelkivilágába is sikerült behatolnia. Megemlítem neki, hogy előző este lát­tam egy olasz filmet, egy szülőotthoni ápolónőről szólt, s a film bemutatta, hogyan hajtanaik végre császármetszést,, hogyan vezeti be az orvos a méhbe a pesszárgyűrűt, hogyan hajtanak végre művi terhességmegszakítást. Dr. Ŕeŕicha nem mutat meglepetést. A tu­néziai kormány nagy családtervezési felvilágosító kampányt indított. A ter­mészetes szaporulat növekedése, amely különösen vidéken igen nagy, nagy problémákat hoz magával. A szülők elegendő munkalehetőség hiányában nem tudják 12—15 gyereküket eltarta­ni. A kormány tehát radikális lépésre határozta el magát: a fiatal szülők a negyedik gyermek születése után a to­vábbiakra már nem kapnak családi pótlékot. A kismama, aki az utolsó szülés után egyetért a fogamzásgátló pesszárium elhelyezésével, két évig in­gyen kap gyermeke számára tejet. A mozikban a helyes családtervezésre ok­tató filmeket vetítenek fiatal lányok számára. A falvakon előadásokat tar­tanaik a fogamzásgátlásról. Az eredmény? Dr. Ŕeŕicha mosolyog. A hagyomá­nyokat, szokásokat nem lehet máról holnapra megtörni. De a szárított tej sok kismama számára nagy csábítás. Sakkal nagyobb, mint a fogamzásgát­lási módszerekről szóló előadások. Habib Burgiba — eredetileg újság­író, ügyvéd, 1934-ben a ma egyetlen legális politikai pórt, az Új-Desztur Párt megalapítója, hét éven át politikai fo­goly Francia börtönökben — ma ő ha­tározza meg Tunézia politikai irányvo­nalát. Vezetésével Tunézia a legfejlet­tebb afrikai államok élére került. Be­vezette a tervgazdálkodást. Fejleszti az ipart. Igyekszik felszámolni a munka­­nélküliséget és a nyomort, amely még mindig nagy, főként vidéken. Az iszlám ugyan még mindig államvallás, de az egyháznak már nincs meg a minden kérdésben döntő hatalma, a vallás a polgárok magánügye. Sokan ezt sze­mére vetik az elnöknek. De hallgatnak arról, hogy éppen az ő számukra ke­resztülvitte az ingyenes orvosi kezelést s bevezette az ingyenes, általános is­kolakötelességet valamennyi gyermek számára. Tuniszban működik az ország szinte valamennyi fontos oktatásügyi és kulturális intézménye. A hagyományos iskolák, köztük a híres és régi muzul­mán egyetem mellett a modern idők követelményeinek megfelelő iskolatípu­sok is megtalálhatók. Az 1960-ban megnyílt egyetemnek számos fakultása van, s a városban más felsőoktatási intézmények is működnek. Burgiba elnök még mindig aktív po­litikus. Naponta megjelenik fényképe a négy tuniszi napilap hasábjain, ahogy külföldi küldöttségeket fogad, ahogy ezzel vagy azzal a politikussal tárgyal, hol valami gyár vagy lakótelep alap­kövét helyezi el, hol pedig kórházat vagy iskolát ad ót. Úgy tűnik nekem, hogy ma, miután húsz éve tölti be az elnöki tisztséget, már amolyan élő le­genda. Derűlátó mosolyával lépten­­nyomon találkozni lehet. Fényképe majd minden utcasarkon ki van ragasztva. Egy mindenesetre tény, Habib Bur­giba vezetésével — a mohamedán vallási vezetők minden visszahúzó mes­terkedése ellenére is — Tunézia elin­dult a modern államiság útján, s ezen már igen szép sikereket mutathat fel. Pedig húsz esztendő nem nagy idő ... STANISLAV RUDOLF Mecset Keruvánban

Next

/
Thumbnails
Contents