A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-05-11 / 15. szám
A harmadik ok: Kanadában harminc éve nem volt olyan hideg tél, mint az dén, ami miatt az év első három hónapjában az építő munkák szüneteltek. A közel száznapos késés azonban — mint arról a Montrealból érkező hírek is beszámolnak — sikerült behozniuk. Montreal — madártávlatból épült a város mai központja. A gyors fejlődés eredményeképp 1849-ben Montreal lett Kanada — mint angol koronagyarmat — fővárosa. A város nevét adó Mount-Royal (Királyi hegy) körül sakktáblaszerűen egyre több utca épült. Montreal ma New York után Amerika második legnagyobb kikötővárosa. Montreal lakosainak a száma ma már meghaladja a 2,6 milliót. Lakossainak nagy része — kb két millió — francia. Több mint fél millió angol, sok ezer olasz, kínai, eszkimó, magyar és szlovák is él a városban. KÁPRÁZATOS TERV A kanadai nagyváros történetének ismertetése után, térjünk vissza ismét a mához: az olimpiai játékok rendezéséhez. — Mi okozta az olimpiai létesítmé nyék építése körüli gondokat? — kér-OTVEN HEKTÁROS OLIMPIAI PARK Olvasóinkat bizonnyára az is érdekli, hogy Montreal melyik városrészében épül az olimpiai stadion és a további létesítmények. Az olimpiai park — és ez a létesítmény egyik további érdekessége — ötven hektárnyi területen a város központjában van. A tervezők Olimpiai Parknak nevezték el. Az ott lévő sporttelepeket és a központi stadiont is földalatti folyosó köti össze az olimpiai faluval. A versenyzők így gyorsan és kényelmesen juthatnak el a versenyek színhelyeire. Csak néhány sportág versenyeit — a vitorlázó-versenyeket és a labdarúgómérkőzéseket — rendezik a városon kívül. A legutóbbi jelentések szerint a montreali olimpiára 132 ország nevezte be versenyzőit. Az olimpiára jelentkezett országokból számos sportvezető. Victor Goldbloom, a kanadai kormány olimpiai minisztere a legutóbbi párizsi olimpiai sajtótájékoztatón hivatalosan bejelentette: „A montreali olimpiai létesítmények építése a legkorszerűbb gépi berendezések segítségével terv szerint folyik. A munkálatokat a nyári játékok megnyitásáig befejezik, az olimpiát az eredeti tervek szerint megrendezzük. Montreal, 1976. július 17-ére felkészülten fogadja a világ legjobb sportolóit, az olimpia vendégeit.” Victor Goldbloom bejelentését minden valószínűség szerint, lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke fogadta a legnagyobb örömmel, aki tavaly ősszel még nagyon borúlátóan nyilatkozott a montreali előkészületekről. A hírügynökségek rövid jelentése, sajnos, arról nem számolt be, hogy uz olimpiai stadion lelátóinak ülőhelyei, a hatalmas létesítmény tetőzete, a sajtóközpont, az éttermek, büffék, és a további berendezések az olimpia megnyitásáig elkészülnek-e. Reméljük, igen, és a nyári játékokat a hagyományokhoz hűen méltó környezetben, hibátlanul rendezik meg a kanadaiak is. VILÁGKIÁLLÍTÁS UTÁN - OLIMPIA Sokszor vetődik fel a kérdés: miért vannak Montrealban problémák az olimpiai létesítmények építése körül, amikor 1967-ben nagyszerűen és minden nehézség nélkül oldották meg. az EXPO világkiállítás rendezését, mely összehasonlíthatatlanul nagyobb beruházást igényelt, mint az olimpia. Az EXPO új arculatot adott Kanada fővárosának. Montreali szinte újjáépítették. A sikeres világkiállítás után kapta meg az 1976-os évi olimpiai játékok rendezési jogát. Mindez hat évvel ezelőtt történt. A montrealiak akkor még nem számoltak azzal, hogy az olimpiai létesítmények építése, a játékok megrendezése nagy gondokat okoz majd nemcsak a városnak, de Kanadának is. Nagyon kevesen gondolták, hogy a gazdag Kanadát is infláció, munkanélküliség fenyegeti. központi épülete A központi stadion tetőzete A Plaee des Arts (a Művészetek tere) MONTREAL TÖRTÉNETE A kedvező földrajzi fekvésű Montreal története rövid, de nagyon érdekes. A feljegyzések szerint, 1536-ban egy franciákból álló csoport evezett föl a Szent Lőrinc-folyón a mai Montrealig. Vezetőjük Jacques Cartier a folyón Kínát akarta elérni. Erről tanúskodik az is, hogy a városhoz közeli vízesést La Chine-nak, azaz Kínának nevezték el. A franciák a vízesés közelében telepedtek le, és hogy az ottlakók váratlan támadásaitól megvédjék magukat kis erődöt építettek. Kezdetben békésen éltek a közeli indián faluban lakó irokézekkel. A jóviszony későbben elromlott, mert egyre több francia érkezett az erőd körüli településre, egyre többen pusztították az őserdők vadállományát. Ez természetesen sértette az őslakosok érdekeit. A letelepedett franciák vadászattal foglalkoztak, és nemes Drémekkel kereskedtek. 1760-ban, amikor a településen már több mint négyezren éltek, az angolok elfoglalták. 1763-ban a Brit Birodalom részévé vált. Montreal nagyon gyors fejlődésnek indult. 1790- ben már 18 ezer lakosa volt. Akkor dezi az olvasó, ha a világkiállítás rendezése símán, szinte gondtalanul folyt? Az első ok: az olimpiai létesítmények komplikált terve, melyet R. Taillibert, világhírű párizsi építész dolgozott ki. Vitathatatlan, hogy az eredeti költségvetés szerinti hétszáz millió dolláros beruházást igénylő olimpiai stadion terve káprázatos, a megvalósítás azonban különböző nehézségekbe ütközött. A nagyszabású terv varázslatba ejtette a francia és a kanadai építészeket, de ugyanakkor a kanadai építőket is! A „csodálatos” létesítmény valóban lenyűgöző, de biztonsága nagyon vitatott. Például a kerékpáros-verseny stadionjának tetőzete erősen gyúlékony anyagból készült. A Construkcion News című angol szaklap nyíltan megírta, hogy az olimpiai stadion tetőzetének strukturális hibái vannak, és ezért nem biztonságos. A második ok: Kanadában hihetetlen módon nő az infláció. Az építőanyagok ára szinte megduplázódott, és a munkabérek is emelkedtek. Az eredeti költségvetést természetesen túllépik, egyes szakértők véleménye szerint a kiadások jóval túlhaladják az egy milliárd dollárt. újságíró és tudósító érkezik még Montrealba. A becslések szerint az olimpia két hete alatt négymillió ember fordul meg a Szent~Lőrinc folyó partján épült hatalmas, kanadai városban. A csehszlovákiai sportolók montreali útját Vojtech Molnár mérnök, csehszlovák olimpiai attasé, a Csehszlovák Olimpiai Bizottság és a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Központi Bizottsága megbízottja szervezi. — Olimpikonjaink montreali tartózkodását gondosan szerveztük meg. Sportolóink Prágából a ČSA és az Air Canada gépein érkeznek Kanada fővárosába. Elszállásolásuk és élelmezésük — hazai kosztot kapnak — kitűnő lesz. A legfontosabb — jegyezte meg Vojtech Molnár mérnök — az aüclimatizóqió. Ezért a versenyek előtt már jónéhóny nappal Montrealban lesznek sportolóink. Biztos vagyok benne, valamennyien jól érzik majd magukat és jó eredményekkel térnek haza. FEDERMAYER ISTVÁN 26
