A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-05-11 / 15. szám
A PÁRT A 82. életévét taposó modranyi (madari) Ifjú András korát meghazudtolva rendszeresen eljár a falusi pártalapszervezet vezetőségi és tagsági gyűléseire. Aktívan részt vesz a vezetőség munkájában: beszámolókat ír. előadásokat tart és toboroz is, ha kell. Rendszeresen eljár a komárnói (komáromi) járási pártbizottságra is, ahol részt vesz az alapító- és érdemes párttagokról való szociális gondoskodás bizottságának munkájában. Ö képviselte pártalapszervezetét az idei járási pártkonferencián is, ahol a konferencia elnökségében kapott megtisztelő helyet. A komáromi járásban nagyon tisztelik Ifjú Andrást. Ezt a tiszteletet mint alapító párttag, harcos kommunista életútjával érdemelte ki. Több mint félévszázada ismerkedett meg a marxista-leninista eszmékkel, amelyekhez mindmáig hű maradt, amelyekért ma is fiatalos lendülettel harcol. Résztvevője volt Szlovákia Kommunista Pártja 1976. évi kongresszusának. Szegény szülők gyermeke volt, ezért mint mezőgazdasági földmunkás 12 éves korától dolgozott a nagybirtokosok földjein. Meggyőződése volt, hogy ennek így kell lennie, ez az élet rendje. Meggyőződésének helytelenségére 1919 júniusában döbbent rá, amikor a Magyar Tanácsköztársaság vörös katonái behatoltak a burzsoá Csehszlovákia déli járásaiba, eljutottak Madarra is, és tanították a szegény népet: újságok, könyvek és személyes beszélgetések útján terjesztették és hirdették a marxistaleninista eszméket. A Magyar Tanácsköztársaság katonái csak rövid ideig tartózkodtak Madáron, mert az intervenciós csapatok visszavonulásra késztették őket. Rövid ittlétük azonban fordulópontot jelentett Ifjú András életében. Elhatározta, hogy amíg él, harcolni fog az úri rendszer, a kapitalizmus ellen. Tagja lett a földmunkás szakszervezetnek, majd a szociáldemokrata pártnak. A 25 éves vézna fiatalemberben nemsokára felismerték a nagyszerű szervezőképességet és tisztségek betöltésével bízták meg. 1919 augusztusában Madáron Schlésinger bérlő megtagadta a földmunkásoktól a kollektív szerződés feltételeinek a teljesítését. Ifjú András az elsők között tiltakozott az ellen, és amikor az intéző parancsára Marcelován (Marcelházán) tárgyalásra került sor, már-már mindenki feladta a harcot, de Ifjú András nem. Öt nem lehetett megtéveszteni, így az urak kénytelenek voltak teljesíteni a kollektív szerződés feltételeit. 1921. május elsején egyik fő szervezője volt Madáron annak a népgyűlésnek (egy udvaron valósult meg, mert a felvonulást betiltották), amelyen Steiner Gábor elvtárs a csendőrökkel őrzött tömeg előtt kihirdette a madariaknak, hogy a komáromi járás területén 1921. június 12-én nagygyűlésen alapítják meg Komáromban a kommunista párt járási szervezetét. Erre a pártalapító gyűlésre Ifjú elvtárs szervezte nemcsak a madari. hanem a környékbeli falvak, tanyák fiataljait is. A készülődés idején a burzsoázia képviselői sem tétlenkedtek; erőnek erejével meg akarták HŰ HA akadályozni a madariak résztvételét a népgyűlésen. Ök azonban úgy játszották ki a csendőrséget, hogy egyidőben 3 helyen tartottak összejövetelt. Ennek az lett az eredménye, hogy a fő szervezőket, köztük Ifjú elvtórsat is bekísérték a nagygyűlés előtti napon a hurbanovoi (ógyallai) fogdába. Ifjú elvtárs nem vehetett részt a nagygyűlésen (6 napig tartották fogva), de tisztában volt azzal, hogy a haladást nem lehet megállítani, 1921. augusztus 28-án Ifjú nem sokkal ezután, 1921. augusztus 28-án Ifjú elvtárssal és több társával megalapították a kommunista párt helyi szervezetét. Az elnöki tisztség betöltésével Ifjú Andrást bízták meg, aki mindaddig ott állt a szervezet élén, amíg a fasiszta terror be nem tiltotta a párt legális működését. Ifjú András vezetése alatt a madari kommunisták 1926-ban már olyan eredményeket értek el, amilyenre a burzsoázia sem számított: a választások során megszerezték a szavazatok több mint ötven százalékát. Eredményesen szerveztek és hajtottak végre sztrájkokat, tüntetéseket. Ifjú elvtárs, aki mindig ott volt a fő szervezők között, gyakran volt a fogdák, börtönök lakója. Jó szótehetségét a nyilvános gyűléseken (Izsán, Hetényen, Marcelházán, Madáron és más községekben) kamatoztatta a kommunista eszmék terjesztése és népszerűsítése érdekében. Szentpéteren (Dolný Peter) 1929-ben nagy tömeg előtt szónokolt. Többek között így szólt RCOSA a jelenlevőkhöz: „A kapitalista államok fegyverkeznek — mégpedig a fiatal Szovjetunió népei ellen. Ha netán kitör a háború, fegyvert kaptok a kezetekbe. Ne használjátok azt a szovjet munkástestvérek elleni Nem a szovjet nép a ti ellenségtek, hanem a gyárosok, földbirtokosok és a tőkések, vagyis a kapitalista rendszer!" Ezekért a mondatokért kerek 4 hónapot kellett letöltenie a komáromi fogházban. A kapitalista társadalmi rend sa kizsákmányolás elleni harcot azonban ezután sem adta fel, ezért gyakran „foglalkoztak" vele a csendőrök. Az 1938—39-es években olyan szigorú megfigyelés alá került, hogy naponta kellett jelentkeznie, s elmondania. mit csinált az elmúlt 24 óra alatt. Ifjú elvtárs nemcsak a madari kommunisták tevékenységét irányította. 1926-tól tagja volt a CSKP területi vezetőségének, amely szerv a háború kitöréséig a sztrájkok, tüntetések szervezésével, majd a pórt illegalitásba vonulása idején további feladatok végrehajtásával bízta meg őt. Többek között 1944. október 17-én a szlovák nép felkelésének megsegítésére a körzet kommunistáival karöltve (köztük Nagy Béla szímői, Gogh Simon fútai stb.) partizáncsoportot szervezett a komáromi járás területén. Sajnos, a nyilasok ezt rövid időn belül leleplezték. A kommunistákat a monostori erődbe, majd legtöbbjüket innen koncentrációs táborokba hurcolták, ahonnan nagyon kevesen tértek viszsza. Ifjú elvtárs a kommunista társak összetartásának köszönhette, hogy sikerült kiszabadulnia a nyilasok és a német fasiszták karmaiból. Szabadulásának azonban nem örülhetett sokáig, mert behívták katonának a Horthy-hadseregbe, amelynek kötelékeiből megszökött. Elbujdosott, s amikor a szovjet alakulatok már Madar község közelébe jutottak, a német hadállásokról való jelentéseivel segítette a Vörös Hadsereg előrevonulását a komáromi járás területén. Élete gyakran forgott kockán a háború utolsó hónapjaiban, hiszen a szovjet hadsereg csupán néhány napig tartózkodott a község egy részében, utána hosszabb ideig visszavonulni volt kénytelen. Ebben az időben nagyon óvatosának kellett lennie, mert a nyilasokat, az árulókat és a német fasisztákat fűtötte a bosszúóllás vágya. Végül március utolsó napjaiban szabadon is fellélegezhetett. A felszabadulás utáni években aktívan bekapcsolódott a szocialista társadalom építésébe. Teljes erejét a lenini eszmék megvalósítása érdekében vetette latba. Pártunk és szocialista társadalmunk magasan értékeli Ifjú András harcos életútját és mindazt, amit szocialista társadalmunk és a lenini eszmék érdekében tett. Ennek bizonyítéka, hogy nagyon sok magas kitüntetésben részesült. Legutóbb, másfél évvel ezelőtt 80. születésnapja alkalmából érte a legnagyobb megtiszteltetés, amikor „Munka Érdemrenddel" tüntették ki. A magas állami kitüntetés egy harcos életút méltó elismerése. Kívánjuk, sokáig örüljön még együtt velünk pártunk és munkásosztályunk sikereinek. KOLOZSI ERNŐ 15
