A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-13 / 2. szám
Krivszkoje — csendes őszi reggel a Don partján. Már épülnek a 4. számú kompresszorállomás kiszolgálóépületei FÖLDGÁZ ORESBURQBOL A KGST-ORSZÁGOK LEGNAGYOBB KÖZÖS BERUHÁZÁSA A mai és a távlatokban is várható világméretű nyersanyagszűke időszakában különösen nagy jelentőségűek a szocialista országok fűtőanyag- és energiaellátása fejlesztését szolgáló elhatározott vagy már megvalósuló integrációs tervet'«. Ezek sorában is a legjelentősebb a következő időszakban megvalósuló legnagyobb közös akció — az Orenburgból a Szovjetunió nyugati határáig kiépülő távolsági gázvezeték. Ennek közös megépítésére nézve 1974 nyarán, a KOST XVIII. ülésszakán írták alá a megállapodást Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió képviselői. Az egész gázvezeték, akárcsak az orenburgi gázfeldolgozó kombinát, nagyságánál és műszaiki felszerelésénél fogva egyedülálló beruházás lesz a maga nemében. Orenburg az Ural-hegység déli előterében fekszik, az Uraifolyó mellett. Közelében mesés gazdagságú földgázmezöt fedeztek fel: geológusok becslése szerint 2 billió köbméter gázt rejt itt a föld mélye. Ez itt szó szerint értendő, mert a gázt 1300 — 2300 méter mélységből kell felhozni. A nagy kéntartalmú gázt először a Szovjetunióban hasznosítják: naponta 800 tonna tiszta kén és más vegyi anyagok kinyerésével számolnak. Az orenburgi gázfeldolgozó kombinátot a Szovjetunió építi meg, akárcsak a gázkitermelő berendezéseket. Ugyancsaí« szovjet technikusok és geológusok végezték el a gázvezeték tervezett nyomvonalának geológiai vizsgálatát, felmérését s készítették el a szükséges tervdokumentációt. Magát a kerek 2800 km hosszú gázvezetéket Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között — öt szakaszra osztva — a többi szerződő KGST-ország: Lengyelország. Csehszlovákia, Magyarország, az NDK és Bulgária építi meg. A gázvezeték tervezett kapacitása évi 28 milliárd köbméter lesz. Az építésben részt vevő KGST-országoknak a Szovjetunió a beruházott milliárdokat gázszállítással téríti vissza: az említett országok 1980- tól összesen évi 15 milliárd köbméter gázt kapnak; ez nagyjából kétszerese annak a mennyiségnek, amennyit jelenleg a Szovjetuniótól vásárolnak. A gázvezetéknek a tervek szerint 1978 október végére kell elkészülnie, ekkor indul meg a próbaüzemeltetés. A csehszlovák szakasz, Orenburgtól számítva a második, az 550. kilométertől az 1130. kilométerig terjed. Túlnyomórészt sztyeppén, résrben homokos, erdős, mocsaras terepen halad, csaknem húsz kisebb folyót és az egész gázvezeték nyomvonalán a két legnagyobb folyamot, a Volgát és a Dont kell áthidalni. Műszakilag legigényesebb feladat a Volga áthidalása lesz, Volgográdtól kerek 200 kilométerrel északra Antipov,kánál, ahol a víztároló, mesterséges tó csaknem 15 km széles és 30 méter mély; itt q tó fenekén kell elhelyezni három, egyenként 1000 milliméter átmérőjű csövet. A mintegy 550 km hosszú csehszlovák szakaszon öt kompresszorállomás épül, átlag 100 kilométerenként. Az idén tavasszal az egész vonalon végig egyszerre megindultak az előkészítő munkálatok. Hozzáláttak a bekötőutak, AZ ŰRHAJÓZÁS 2000-BEN A Szojuz és az Apollo közös űrrepülése az űrhajózás történetében új fejezetet és új, tágasabb horizontokat jelent. Beigazolódott, hogy igenis lehetséges ezen a téren is a különböző társadalmi rendszerű államok között a gyümölcsöző együttműködés. Leonid Szedov akadémikus, a Nemzetközi űrhajózási Szövetség alelnöke felel az .újságírók kérdéseire. 0 A tudomány óriási sikerei ellenére egyes tudósoknak az a véleményük, hogy hamarosan az egész természet nyitott és könnyen olvasható könyv lesz, s akkor az emberi haladás leáll. Milyenek a távlatok az űrhajózás terén? Az emberi haladás leállásáról szó sem lehet. A társadalmi fejlődés jelentős mértékben tudományos ismereteink gyors gyakorlati alkalmazásától függ. A vezető szerep továbbra is a kutató munkáé marad. Minden új felfedezés óriási változásokat idézhet elő. Ezidáig még egyáltalán nem tisztázódott a gravitáció problémája, sok-sok titok fátyla lengi körül az elektromágneses jelenségeket. Az asztrofizikusok szerint a csillagászok által megfigyelt bizonyos jelenségeket még nem tudjuk megmagyarázni az ismert fizikai törvények alapján. Tehát egyelőre az űrhajózás nélkülözhetetlen, s talán még nagyon sokáig az lesz. Időnk sincs arra gondolni, hogy a jövőben nem lesz elég tennivalónk. Egyre újabb akadályokra, problémákra bukkanunk. Ilyen például a rohamosan szaporodó információk szinte már feldolgozhatatlan tömege és a kísérletekre, kutatásokra fordított összegek fenyegető méretű növekedése. A közeljövőben valószínűleg kissé lassul majd a fejlődés és a vele kapcsolatos kiadások összege sem növekszik majd olyan hirtelen. 0 Az ekológia egyik fontos problémája a mezőgazdasági területek védelme és gazdaságosabbá tétele. Vajon segítségünkre lehet az űrhajózás ezen a vonalon is? Meggyőződésem, hogy éppen ez az egyik főfeladata az űrhajózásnak. A Szovjetunióban összesen mintegy 2,2 milliárd hektár a mezőgazdasági terület. Nagy szükség van e területek pontos feltérképezésére és „leltárba" vételére. 1970-ben például a Szojuz 9 a rosztovi körzet termőterületét fényképezte. Ha pedig összehasonlitjuk, hogy mennyibe kerül a repülőgépről és menynyibe az űrhajóról történő fényképezés, kiderül, hogy az utóbbi sokkalta gyorsabb és olcsóbb. A Szaljuí 3 repülése lehetővé tette a Káspi-tenger melléki sztyeppék hasznosítási tervének kidolgozását. Ennek a vidéknek a különlegessége az édesvíz hiánya. Űrszonda segítségével 2000 hektárnyi terület alatt, — kis mélységben — 3,5—4 milliárd köbméter kismennyiségű ásványi sót tartalmazó vízre és édesvízre bukkantak. Az eddig kihasználatlan területen hatalmas legelők lesznek és oázisgazdaságokat létesítenek. 0 Mondhatna valamit a nagy építkezésekről is? ii
