A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-05-04 / 14. szám

F Táplálkozásunk egyik legfontosabb részét a friss húsból készült ételek és a hentesáruk alkotják. A hús és a tartós húsárú a világpiac egyik állandóan W keresett cikke. A vásárló általában azt is természetesnek veszi, hogy hús a legkülönbözőbb formában — és ma már bö választékban — rendelkezésére ,,r áll. Pedig ahhoz, hogy milliók ^gyre növekvő igénye^ ki lehessen elégíteni, fejlett méíőgazdasági termelésre, állatönyésztésre és ^JuSiVszerü húsfeldolapžó nagyüzemek kifogástalan munkc^ma van szükség. m j| . § % . ;. é? il­'Ifl dolgozásra. A tizennyolcadik század második felében a város belterületén néhány húsbolt nyílt, — 1924-ben pedig átadták rendeltetésének az első, kor­szerű bratislavai vágóhidat, melyet ta­valy, mivel az a városfejlesztés követ­keztében a belváros területére került, megszüntettek; Rácán újat építettek. A Városi Levéltárban őrzött feljegyzé­sek szerint a mészárosok és a hentesek a város tehetős polgárai voltak. Nem­csak hús eladásával és feldolgozásával foglalkoztak, de kupeckedtek is. Ugyan­akkor marha-bőr és csontgyűjtéssel is foglalkoztak, egyesek pedig ismert bor­kereskedők voltak. ÚJ UTAKON A korszerű hentes és mészárosipar a két világháború közötti években léte­sült. A nagyteljesítményű húsvágó, őrlő, daráló és keverő, valamint a töltőgépek lényegesen megkönnyítették a munkát, a termelést, a fáradtságos kézi munka kiküszöbölésével lényegesen növelték. A korszerű hűtőkben a friss, a félkész és a készárúkat tartósan raktározhatták. A második világégés alatt húshiány miatt a fejlődés megtorpant, és a fel­­szabadulást követő években részben húshiány és a gépi berendezés elavulá­sa miatt sem fejlődött úgy, ahogyan szerették volna. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusán határozat született a húsprogram fejlesztésére. Az elmúlt négy év során hazánkban több új, kor­szerű húsüzem létesült. Bratislavában, Elindult a sertéshúst előállító lánc M ./I . \P — Húsiparunk fejlődése — HATSZAZÉVES MÚLT A pozsonyi mészáros és hentesipar­nak több mint félezeréves múltja van. Kereken hatszáz évvel ezelőtt, 1376-ban hagyta jóvá Pozsony város tanácsa a mészárosok céhszabályát, melyben sza­batosan állapították meg a mészárosok teendőit és jogait. Századokon át, egészen 1910-ig, ami­kor megnyílt a vásárcsarnok, húst pony­vával letakart bódékban, a Vásártéren, mely egyben a város börzéje volt, áru­sítottak. A húst mély pincékben létesí­tett jégvermekben tárolták. A céh tagjai a reggel kilenc órai, második harongozáskor voltok kötelesek mészárszékeiket kinyitni, húsukat a megállapított árak szerint eladni. HITVÁNY HÚSÉRT — BÜNTETÉS A céhszabálytól' előírta, hogy csak kitűnő minőségű húst volt szabad áru­sítani. Aki hitvány húst adott el — ol­vashatjuk a céhszabályzatban —, azt letartóztatták, 10 font fillérből álló bír­ságra ítélték, árúját pedig elkobozták. A feljegyzésekből tudjuk azt is, hogy hetvenkét dénárnyi pénzbüntetéssel súj­tották azt a mestert, aki nem bánt tisz­teséggel a vevővel, vagy árúját a meg­állapított áron felül adta el. Azoktól pedig, akik a mérésnél csaltak, elvonták a húskivágási engedélyt. A Városi Tanács rendelete szerint a céh tagjainak az ellenőrzés alatt álló vógóhidakon kellett állataikat leöletni. Ezzel megakadályozták, hogy silány, be­teg állat húsa kerüljön eladásra, fel­csaknem félmilliárd koronás beruházás­sal Közép-Európa egyik legkorszerűbb húskombinátja épült. A napokban ellátogattunk a Rača és Vojnory között épült hatalmas, korszerű húskombinátba, ahol egy műszakot töl­töttünk a szorgos mészárosok és hente­sek új, ragyogó otthonában. A húskombinát építésének befejezé­sében lemaradás volt. Az építőmunká­sok és a szerelők összehangolt munká­val Ózonban elérték, hogy a próbaüze­met, vagy ahogyan a húskombinát dol­gozói mondják: a próbavágást a meg­állapított napon végrehajtották. Ma már zökkenésmentes a gyártási folyamat. Karol Sevéik üzemvezető társaságá­ban barangoltuk végig a hatalmas hús­gyárat. INDUL A „SERTÉSLANC*... Bámulatba ejtett, amit láttam ... Ami itt történik, az valóban korszerű ipari termelés. Mindez nagyon távol van attól a régi hentesmesterségtől, vagy a közel­múlt vógóhidjainak munkájától, ahol körvágóhidas rendszerrel dolgoztak. Szemlénket a vágásnál kezdtük. A sertéshúst előállító „lánc” már reggel óta megszakítás nélkül ontotta a húst, a szalonnát, a hófehér friss zsírt, a kü­lönféle vitathatatlanul minőségi hentes­­árúkat. Hús — futószalagon ... A 100—120 kilós élő sertéseket auto­matikus berendezések vágják, emelik, továbbítják. A futószalagok, darurend­szerek egy hosszú csarnokon viszik vé­gig a levágott sertéseket. Hatalmas 6

Next

/
Thumbnails
Contents