A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-04-20 / 13. szám
ZALKA MATE 1896-1937 Nyolcvan évvel ezelőtt, 1896. április 23-án született Matolcson Zalka Máté író, tábornok, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom harcosa, hőse. Apja falusi boltos, ak fiát ügyvédi pályára szánta. Zalka Máté azonban kalandvágyó, fantasztikus terveket szövögető fiú volt. Miután a szatmárnémeti felsőkereskedelmiben leérettségizett, színész lett. 1915-ben önként jelentkezett katonának s részt vett a doberdói és a volhíniai harcokban. A hazafias felbuzdulást azonban hamarosan kiábrándulás követte; a Bruszilov-féle áttörés idején orosz hadifogságba került. Súlyos sebesülten vitték Szibériába, Krasznojarszkba, ahol kapcsolatba került a bolsevikokkal és kommunistává nevelődött. 1917 őszén megszökött a fogolytáborból és egy partizánosztog parancsnoka lett. 1919 végén a Vörös Hadsereghez csatlakozva részt vett Krasznojarszk felszabadításában, majd egyik vezetője lett az orosz állami aranykészletet európai területre visszaszállító „aranyvonatnak''. Alakja köré számos legenda fűződik ettől az időtől kezdve. ........ Harcolt Szibériában, harcolt az Uraiban, Közép-Ázsióban, Ukrajnában és a Krímben — írja róla Illés Béla. — Hét ízben sebesült meg . . . sok nagyszerű tette közül katonai szempontból a legkiemelkedőbbet a Krímet megszállva tartó Vrangel báró és annak angol támogatói ellen hajtotta végre, ő vezet!te egyikét annak a három gyalogezrednek, amelyek apály idején, a tengernek pár órára sekélyvizű szélét taposva, megkerülték a bevehetetlennek hirdetett Perekopi erődöt." A Kijev és a Krím felszabadí-L tásáért folyt harcokban tanúsított hősiességéért a szovjet kormány mindkét alkalommal az akkori idők legnagyobb kitüntetésével, a Vörös Zászló Renddel és díszkarddal tüntette ki. A polgárháború befejezése után Kemál pasa hadseregében harcolt az angolok ellen Törökország függetlenségéért; segített megszervezni a török lovasságot. Ezután visszatért a Szovjetunióba. Előbb a szovjet állam diplomáciai futára, majd a Moszkvai Forradalmi Színház, az Állami Könyvkiadó igazgatója lett; egyik alapítója és hosszú ideig titkára a Vörös Hadsereg írószervezetének. A Kommunisták Magyarországi Pártjának emigrációban szerkesztett és kiadott lapjai — az Új Március, a Sarló és Kalapács — közölték írásait. Az irodalmi tevékenységet azonban csak mellékesen végezhette, mert továbbra is tevékeny pártmunkás és szervező. Alapító tagja volt a Forradalmi írók és Művészek Szövetségének; 1924 — 1932 között vezetőségi tagja a RAPP-nak, a Szovjet Proletárírók Szövetségének. A kollektivizálás idején a szovjet Távol-Keleten szervezte a kolhozokat. A Vörös Hadsereggel sem szakadt meg a kapcsolata, katonai tanácsadóként hónapokat töltött kiképzőtáborokban. A spanyol polgárháború kitörése után, 1936 október végén már Spanyolországban volt: Lukács Pál néven a spanyol köztársasági hadsereg egyik parancsnoka lett. 1936- ban a 12-es dandár, majd a 11-es brigád, 1937-ben a 45-ös hadosztály parancsnoka volt. Megszervezte a legendássá vált 12. Nemzetközi Brigádot, amely a spanyol polgárháború legfontosabb hadműveleteinél, Madrid védelménél, Guadalajaránól, Huescánál, a legveszélyeztetettebb frontszakaszokon mindenütt ott volt. Az aragóniai fronton, a terueli csatában 1937. június 11-én hősi halált halt. Zalka igen fiatalon kezdett írni, még a háború előtt melodrámákat és elbeszéléseket, a Nyugat s különösképpen a francia naturalisták és az északi szimbolisták hatása alatt. Saját visszaemlékezése szerint irodalmi tevékenysége miatt került hadbíró elé, egy véletlenül megjelent antimilitarista szellemű elbeszélése — A sörgyáros és János, a katona, 1916 — miatt. A forradalmi események forgatagában lett valójában íróvá. 1924- ben jelent meg első elbeszélése, majd hamarosan első kötete Moszkvában, orosz nyelven. írói útját száznál több kisebb elbeszélés, néhány regény s közel 60 megjelent regény jelzi. Elbeszéléseiben és befejezetlenül maradt A bolygók viszszatérnek című regényében a Vörös Hadsereg nemzetközi vörösgárdistáinak történetét dolgozta fel. 13