A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-04-06 / 11. szám

2^2 %i

r J

.rém

Este hét óra. Hideg szél kap oldalba a Kóroly-hídon, hideg de nem túl éles, feltűrt gallérral ballagok a Móló Strana felé. Két oldalt fekete alakok, a híd barokk szentjei, komorak, zárkózottak, félelmetesek. S nagyon szótlanok.

Úgy megyek a hatszáz éves műemlék-hídon, hátra hátra nézve, mintha a kővévált Időn haladnék. Kicsit kényelmetlenül érzem magam, túl esetlegesnek és ideiglenesnek az évezredes folyó fölött az évszázados hídon. Túl sokan mentek már el előttem ezen a hídon. Nyilván utánam is túl sokan jönnek még.

De most szembe velem is jönnek valami nyolcán. Fiatalok és hangosak, kissé tán kapatosak is, úgy jönnek egymás mellett hogy az egész hidat elfoglalják, valószínűleg belém kötnek —gondolom. De eszük ágában sincs, udvariasan kitérnek előlem, szinte csak ebből állapítható meg, hogy észrevették. Hevesen vitatkoznak, Picasso, Modigliani nevét hallom, nyilván a képzőművészeti kollégiumból jönnek.

Talán nem véletlen, hogy ezt a kollégiumot épp ide, a híd mögé helyezték: hadd lássák az ifjú képzőművészek, az igazi alkotás állja az időt. Bátorságot, merészséget meríthetnek abból

a tényből is, hogy ezt a hidat, Európa egyik legszebb hídját egy 27 éves fiatalember építette.

Igen, Peter Parier mindössze 27 éves volt, amikor IV. Károly király 1357-ben megbízta őt e híd építésével. De ezt megelőzően már 23 évesen a Hradzsini Vitus-templom építését vezette. Ma ekkora karrier fiatalon legfejlebb a sportban elképzelhető. Mégsem ártarra gondolni, hogy a nagy alkotások lehetősége nemcsak az idősek számára adott, hogy ifjan is lehet remekműveket teremteni.

Fúj a hideg szél a Károly-hídon, mégis szinte melegem lett, s tán csak azért nem elegyedem szóba ezekkel a komor szentekkel, mert még egy sört sem ittam, józanul meg szégyelnék itt ágálni, mégha nem látna is senki. Meg aztán mit is mondhatnék nekik?

Megkérdezhetném táluk, emlékezneke a koronázási ünnepélyekre, a háborúkra, amelyek átviharzottak ezen a hídon, Húsz János lángoló szavaira, hiszen a bűnbocsánat órúsítás elleni tiltakozó feliratát ezekre a hídtornyokra szögeztette ki; emlékeznek-e a huszitákra és a királyi seregek véres csatáira, a harmincéves háborúra, arra, amikor egyetemi diákok három hónapig védték a hidat a svédek ellen?

A kövek, legyen bármilyen emberi