A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-03-23 / 10. szám

Mór a Moszkvából Ashabadba vezető repülőút tartogat néhány meglepetést, Moszkvában, augusztus 2-án is viszonylag hűvös, esős időnk volt. Nagy meglepetésünkre, o néhány kilométer hosszú négyes sorok kitartóan ott kigyóztak a Lenin-mauzóleum előtt a kellemetlen, zuhogó eső ellenére is. Csak igazán kevés akadt a várakozók közül, aki nem bírta ki esernyő nélkül. A többség kitartott. Közöttük mi magunk is, csehszlovákiai magyar turisták. Talán, hogy mi is megmutassuk: tudunk helytállni.

Ashabadban a repülőgépből kiszállva úgy éreztük, mintha sütőkemencébe kerültünk volna, szinte izzott a hőségtől a betonpálya. Éreztük a Kara-Kum leheletét. Még napnyugtakor is 40 C°-on felül volt a hőmérséklet. Ilyenkor, augusztusban, árnyékban is van 50 fok, de már ennél többet is mértek. Mégis, aránylag jól bírtuk a hőséget. Hiszen a levegő nagyon száraz itt. Soha egyetlen kis felhő, sehol. Azért mégis nagyon jól esett gyárlátogatásaink során a légkondicionált műhelyekben való tartózkodás.

A Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosát o szerelem városának tartja a monda: ide menekült egy szerelmespár — otthonukban nem tűrték meg őket — s egy forrásnál, a

BARANGOLÁSOK

KÖZÉPÁZSIÁRAN

pusztában várost alapított. Ma Ashabadnak 266 000 lakosa van. Közel az iráni határhoz, az iráni fennsík szélén fekszik, 700—735 m tengerszint fölötti magasságban.

Türkmenisztán területe 488 100 km2, de kétharmadát a Kara-Kum sivatag foglalja el. Az Amu-Darja folyik rajta keresztül. Az ország éghajlata részben szubtrópusi, részben szélsőségesen kon.inentális. Mély benyomást gyakorolt ránk a sivatag, de talán a legmeglepőbb a botanikuskert volt. Bár maga Ashabad is egy nagy kert: a sivatag közepén az ember által teremtett paradicsom, de itt, a botanikuskertben 18 hektáron szinte minden középázsiai és szibériai növény megtalálható.' Még 48 fokos hőség mellett is (árryékban!) szinte frissnek érezte itt magát oz ember. A botanikuskertet 1924- ben alapították, s csak csodálkoztunk, hogy aránylag ilyen rövid idő alatt hogy tudtak ilyen nagy számban ilyen nagy fákat idevarázsolni.

A helybeliek, úgy látszik, nem nagyon veszik észre a nagy hőséget. Erről győződtünk meg a szőnyeggyárban is: mi alig lihegtünk, míg a munkásnők — igaz, kedvező feltételeket biztosítottak a számunkra — szorgalmasan, szinte megállás nélkül dolgoztak, ahogy ezt a szovjet emberektől már mindenütt tapasztaltuk.

Türkmenisztán a Szovjetunió egyik legfontosabb gyapot-, gyapjú- és selyemtermelő köztársasága. Földművelés a köztársaság területének 1 százalékán folyik; a termelés alá fogott területnek 95 százalékát öntözik. A legnagyobb öntözőcsatorna a Kara-Kum sivatagot 1400 km hosszúságban átszelő, átlag 80 m széles Türkmén főcsatorna. Legfontosabb mezőgazdasági növény a gyapot. Az oázisokban déligyümölcsöt termesztenek.

A türkmén irodalom gyökerei a tur-24