A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-03-16 / 9. szám

mas életéhek érdekesebb mozzana­tai’ : ,.M Herz Sándor gyakran találkozott az ifjúsággal. A „Zöldfa" nemcsak vendéglő volt, hanem munkásotthon is. Tanította a fiatalokat, akik hittek és bíztak benne, mert az igazságért i 5 folytatott küzdelemben nem riadt Y';: vissza a börtöntől sem. Az ö javas­latára vette át az ifjúsági mozgalom "V vezetését Nógrádi Sándor, aki 1920- tól az ifjúság egyik országos veze­tője lett. Helyesen értelmezte a nemzetköziséget és a marxizmus­­leninizmust. Jól beszélt németül, így a német irodalmat is felhasználta a munkásmozgalom céljaira. 1921- B ben részt vett a baloldali szociál- W-demokrata párt képviselői prágai konferenciájának összehívásában. Ezen elfogadták a III. Internacio­­náié 21 pontját és követelték a kommunista párt m ^alapítását. I———■ 1921. január 16—17-én renyőházán Dr. Herz Sándor Lučenecban (Losoncon) emlékestet tartottok Dr. Herz Sándorról. Ünnepi beszédet Csák István mondott. ELEVENEN HATÓ PÉLDA Dr. Herz Sándor 1875. december 5-én született Dobšinán. Fogorvos voli, de újságíróként is aktívan te­vékenykedett. Cikkekben hirdette a marxizmus-leninizmus eszméit. Diák­éveiről keveset tudunk. 1902-ben érkezett Budapestről Losoncra. Mindjárt bekapcsolódott a munkás­­mozgalomba. A rendőrség letartóz­tatta és ismeretlen helyre szállítot­ta. A losonci elvtársak kiszabadítot­ták a börtönből. 1914-ben bevonult katonának. A hadseregben is bal­oldali tevékenységet folytatott. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sa után Salgótarjánban tartózko­dott. Megint elfogták, bebörtönöz­ték. Kiszabadulása után egyik ala­pító tagja lett a CSKP-nak. 1921- ben megjelentette a „Népakarat" című újságot. Ugyanebben az év­ben elvtársaivai együtt megalakítja Losoncon a kommunista párt helyi szervezetét. 1925-től 1929-ig kommu­nista szenátorként tevékenykedett a nemzetgyűlésben. 1927-ben a moszkvai Dinamo gyár küldöttsége vörös zászlót adományozott a loson­ci kommunistáknak. A CSKP nevé­ben ö vette át a vörös zászlót, ame­lyet a losonci kommunisták a német fasiszta megszállás alatt is meg­őriztek. 1930-ban hat évi börtönre ítélik kommunista tevékenységért. Az Ítélet jogerőre emelése előtt a Szovjetunióba emigrál. Továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn a lo­sonci kommunistákkal. 63 éves ko­rában a Szovjetunióban hal meg. Ha élne, vele együtt ünnepelnénk 100. születésnapját. Ennyit dióhéj­ban a kimagasló kommunista forra­dalmár életéről, és most következze­nek rendkívül gazdag és bonyodal­(Lubochňa) megalakították Szlová­kia Kommunista Pártját. A losonci kommunisták küldöttségét ő vezet­te. A konferencián 88 szlovák, 36 magyar, 15 német, 6 ukrán és 4 zsi­dó vett részt. A területi végrehajtó bizottság 12 tagja közé őt és a fü­­leki Madluska Emilt is beválasztot­ták. A lubochňai konferencia jelen­tős mértékben elősegítette a CSKP megalakulását. Az alakuló kong­resszuson a losonciakat ő és Nóg­rádi Sándor képviselték. Prágából visszatérve azonnal gyűlést hívtak össze és megalakították a CSKP losonci helyi szervezetét. A párt elnökévé öt választották. Mint már említettük, sokat törő­dött az ifjúsággal. Ennek tudható be, hogy Losoncon erős volt a kom­munista ifjúsági mozgalom. Vissza­emlékezések szerint gyakran járt ki a falvakba. Többször megfordult Rappon és Pelsőcön, de még a tá­voli Parócán is. Machdel Alfrédné segítségévei ő szervezte meg Loson­con az első munkás-gimnáziumot. Erről a „Népakaratában közlemény is megjelent. Felkérik mindazokat, akik „a munkásgimnáziumban, mint előadók közreműködni akarnak, hogy a vasárnaponkénti program megállapítása céljából" keressék fel őt a lakásán. Fáradhatatlanul szer­vez, agitál. Tisztában van a sajtó jelentőségével. Írásait mindig szíve­sen közölte a Kassai Munkás. De amikor a polgári és a szociáldemok­rata sajtóban hírek jelentek meg az úgynevezett orosz segélyalap pén­zeiről, meg a szlovákiai kommunis­tákat rágalmazó írások, cikket irt a „Rudé právo“-ban, és megcáfolta a hazugságokat. A „Népakarat" ci-Álljunk meg a Puntyi-dombon! Bizony, álljunk meg, mert érdemes itt megállni egy délutánra. Legalábbis annak, akit érdekelnek az ősi népszo­kások. Hogy hol van az a bizonyos Puntyi-domb? Természetesen Bíňában (Bényben). Hol is lehetne másutt? — A farsangi tojásszedés például még élő hagyomány nálunk. A fiatal legények összegyűlnek, néhányon me­nyecskének vagy éppenséggel cigány­asszonynak öltöznek fel, aztán nekivág­nak a falunak ... A lányos házaknál már várják őket. meg is sértődik az a nagylány, akihez nem térnek be. A to­jáson kívül persze mást is elfogadnak, sőt — a mulatság, a tréfa kedvéért — még el is rabolnak egyet s mást a legé­nyek: szalonnát, kolbászt, bort, pálin­kát, ami éppen a háznál található. A tojást néha még a tyúk alól is kive­szik; no nem rosszból, csak hogy vidá­mabb, mókásabb legyen a farsang. Csókás Ferenc nemcsak az élő bényi népszokásokat ismeri ilyen jól: a már feledésbe merülteket szintén felkutatta, s most megpróbálja újra feltámasztani őket: Juliska lányának az esküvőjét például olyan formában „rendezte" meg, ahogy talán csak évszázadokkal ezelőtt zajlottak a bényi lakodalmak. Nemcsak a lakodalmi szokásokat, ha­nem az alkalomhoz illő versikéket is összegyűjtötte, s nem hiányzott az-eskü­vőről a híres bényi népviselet sem . . . — Nem is tudom, hogy bírhattuk ki annak idején tizenkét-tizenhórom szok­nyában ... — tűnődik Szegedi Menci néni, a szakácsnő, aki nélkül esküvőt nemhogy Bényben, de még a környéken is nehéz elképzelni. Persze, — a félre­értések elkerülése végett — meg kell jegyeznünk, hogy ezúttal nem „igazi" lakodalomba jöttünk, csupán afféle imi­tációról, játékról van szó: a CSEMADOK bényi helyi szervezete bemutatójáról, a bényi lakodalmasról. Játék ide, játék oda, a szakácsnő itt is, most is fontos személyiség, mert ugyan ki sütné a fi­nom túrós rétest meg az ízletes házi kolbászt, ha ő hiányozna? Szóval, Menci néni ezúttal is itt van, méghozzá eredeti népviseletben, kurtaszoknyásan. Igaz, a kurta szoknya alatt már nem tizenkét­­tizenhárom alsószoknya lapul, mint haj­danában; most csupán hármat visel Menci néni, s még sem érzi magát a legkitűnőbben. De hát mit tegyünk? A játék az játék. Komolyan kell venni. Csókás Feri bácsit meg is szólták egy­­páran, mondván, hogy túlságosan is 14

Next

/
Thumbnails
Contents