A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-03-16 / 9. szám

A Slovnaftban, a Jaroš-brigádnál • Ötletes mozgalom • Munkások érettségivel • Ahogy ők mondják: csak akarni kell • Esélyesek az „aranyra" • Kötelezettségvállalások a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére tt, ahol a Kis-Duna ered, s szűk medre megválik a ha­talmas folyamtól, hogy körül­ölelje, most már két karja közé szorítsa Csallóközt, a Duna-mervti sík lapályon itt nyújtózik el Közép-Európa egyik leg­korszerűbb és legnagyobb olajfinomí­tója. A február végi napfényben vakí­tóan csillognak a szabályosan sorakozó tartályok, lepárló tornyok és a kanyar­gó vezetékek. A gyárkapu sorompójától nézve oly sejtelmes ezeknek a berendezéseknek az ezüstös csillogása, mintha valami fantasztikus, távoli világ képét vetítené elénk . . . Alig néhány percnyi szemlé­lődés is elég, s az ember akár néhány robotot is oda tud képzelni ebbe a csőlabirintusba. Hirtelen egy sötét ha­jú, barátságos tekintetű férfi nyújtja felém a karját, s ezzel kiszakít az áb­rándozásból: — Ambróz Peško vagyok, a forgó és szereznünk a „bronzot“, további két év alatt megszerezzük az ezüst fokoza­tot is! — fogadták meg egymásnak egy viharos brigádgyűlésen a forgó és dugattyús motorok karbantartó műhe­lyének munkásai. S ha addig jó bri­gádként ismerték ezt a kollektívát, azóta példás „társaságnak” tartják őket. Kivétel nélkül leérettségiztek a dolgozók esti iskoláján vagy az üzemi oktatás keretében bővítették tudásu­kat ... az újítási javaslatok egész so­rát adták be .. . több fiatal szakmun­kással bővítették a brigád létszámát, akik közül többen már párttagok is lettek. . . elhatározták, hogy szükség esetén zokszó nélkül vállalnak szombat­vasárnapi műszakokat... az üzem ra­cionalizálási programja keretében száz­ezreket takarítottak mór meg . . . aki­nek az egészsége engedte, önkéntes véradónak jelentkezett. . . állandó véd­nökséget vállaltak a testi fogyatékos gyermekek bratislavai intézete fölött. . . dugattyús motorok nagyjavítását végző műhely vezetője. — Akkor ott találnám az üzemben gyakran emlegetett Jaroš-forigádot is? Jókedvűen csillan a szeme. — A műhelyben egytől-egyig min­denki tagja az Otakar Jaroš százados nevét viselő szocialista munkabrigád­nak! összesen negyvenegyen. Ügy hal­lom, hozzánk tart. Tessék, jöjjön! — mondja vidáman, miközben kezet rá­zunk. Néhány perc alatt a műhelyhez é­­rünk. A művezető körbepillont, tekinte­te František K I i h a brigádvezetőt ke­resi. A „helyén": egy szép, modern fémmegmunkáló gép mellett pillantja meg. — Kliha elvtárs nemcsak nagy­szerű vezetője a brigádnak, de a leg­lelkesebb tagjainak egyike is. Állan­dóan valami újításon vagy egyéb öt­leten töri a fejét. Valóban az a típus, aki nem irányítani szeret a munkában, hanem jó példával elöl járni — mond­ja szaporán, szinte egyszusszra, mielőtt még a brigádvezető gépéhez lépnénk. Középmagas, megtermett, kerek arcú ember František Kliha. Harmincötön túl jár már, de nyugodtan letagadhatná a korát. Azt mondják, hogy az enyhe, nevető ráncok fiatalítanak. Arca nyílt és derűs. Ilyennek ismerik brigádtársai is: nyugodt, lelkiismeretes, nemigen jön ki a sodrából, pedig a 41 tagú brigád­ban nemcsak öröm, hanem gond is a­­kad. A brigádvezető azonban dicséri a kollektívát, szinte kivétel nélkül törzs­­gárdatagok. Igaz, itt-ott von súrlódás, de nem komoly, hiszen — amint ne­vetve mondja — ha a kanalat mossák, az is csörög. Peško művezető int: ne állva beszél­gessünk, hanem kövessük a műhelyiro­dába. Ott egy-kettőre előkerül a vas­kos brigádkrónika is, s ezzel kezdődhet is az idő visszapergése. A Jaroš-brigád 1970. júniusában ala­kult. Első feladatuknak azt tekintették, hogy összeszokott, jó kollektívát ková­csoljanak a harminc brigódalapítóból. A gyakorlatban ez annyit jelentett, hogy szabad teret engedtek az emberek egyéni kezdeményezésének, egymás kö­zötti munkaversenyének. Az első eszten­dőben alig múlt el hét anélkül, hoav valaki ne állt volna elő egy-egy újabb ötlettel. Az üzem vezetősége és a szak­­szervezetek részéről nem is maradt e’ az elisrr- ő jutalom: két év elteltével a szocialista munkabrigádck bronzfoko­zatát kapta. Igenám, csakhogy evéssel jön meg az étvágy. Ha két év alatt sikerült meg­és így sorolhatnák még tor bb is a bri­gád legkülönbözőbb vállalásait és tet­teit. És az eredmény ismét nem váratott magára: a bronzfokozat utón, az ezüs­töt is elnyerték! Most pedig az aranyra esélyesek . .. — A forgó és dugattyús motorok karbantartása olyan munka, ahol a leg­kisebb eredményért is alaposan meg kell dolgozni — mondja František Kli­ha, a Jaroš-brigád vezetője. — Szinte naponta kell valami újat kitalálni, hogy gyorsabban és kisebb hiboszázalékkal menjen a munka. És ami különösen fontos nálunk, hogy akkor tudjunk ru­galmasan körbeavatkozni, ha termelés­­kiesést jelentő műszaki hiba áll elő va­lahol. A művezető a távbeszélő-készülékre pillant: — Amolyan Íratlan törvény már ná­lunk, hogyha pénteken déli egy óra után megberren a telefon, akkor ha­laszthatatlan javítási munkát kér a mű­szaki osztály. Készül a fürdőkád vizébe süllyeszthető fémállvány

Next

/
Thumbnails
Contents