A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-03-09 / 8. szám
> CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás részének a nyelvhasználata sem kivétel alóla. A magyar köznyelvet nálunk a magyar tanítási nyelvű iskolákon kívül alig használják. Az értelmiség baráti találkozásai esetleg az egyes rendezvények nem is szolgálhatnak elégséges közegül köznyelvhasználatunk felfejlesztésére. Egyébként amikor a középső szintről beszélünk, tulajdonképpen a mai magyar köznyelvre kell gondolnunk. Kétségtelen, ennek a fejlettségi szintjét helyzetünknél fogva nem érhetjük el, de új művek olvasásával, az új szavak tudatos alkalmazásával részben pótolhatjuk a hiányokat. A köznyelv fejletlensége a szépirodalom és a sajtó nyelvén is tükröződik. Igen, mert a szépirodalomnak és a publicisztikának át kell ölelnie témáiban és nyelvében az élet egészét: magyarul kell tükröznie azt is, ami magyarul nincsen. Mit tesznek általában az írók, de főként újságírók? A saját mindennapi, rendszerint még sok nyelvjárási és vulgáris elemet tartalmazó nyelvüket kiegészítik a nyelvhasználatukból hiányzó közéleti anyaggal, oly módon, hogy azt a szlovák nyelvből egyszerűen lefordítják. Ennek megvannak a maga veszélyei. Egyrészt az, hogy ezáltal saját nyelvhasználati szintjük semmiképpen sem emelkedik, persze köznyelvhasználatunk sem fejlődik, másrészt fennáll a nyelvi különfejlődés veszélye, vagyis a magyar köznyelvtől szókincsében vagy szóhasználatában, esetleg mondatszerkesztési sajátságaiban is különböző „nyelvváltozatot", keveréknyelvet hozhatnak létre. És mivel minden szerző, illetve fordító másképp fordítja le ugyanazt a szakkifejezést, ez a „nyelvváltozat" még nálunk sem lehetne egységes. Ilyen módon nem megkönnyítenénk, hanem éppen megnehezítenénk egymás megértését. Nyelvművelésünknek tehát a jövőben is az a fő célja, hogy a magyar nyelv szóbeli és írásbeli használatát a rendelkezésére álló szerény eszközökkel fejlessze, elsősorban a fordításokban gyakran felbukkanó szlovák nyelvi hatások feltárásával és a két nyelv kontrasztív jelenségeinek vizsgálatával, illetve a megfelelő magyar terminológia felkutatásával és elterjesztésével. És végül: tudjuk, hogy a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar tanszékén működsz. Nemcsak a CSEMADOK nyelvi bizottságában végzet egyetemen kívüli munkát, hanem máshol is. Hogyan egyeszteted össze a társadalmi munkát az egyetemi oktatói állással járó kötelezettségekkel? A kétfajta munka tulajdonképpen kiegészíti egymást. Azt tartom, hogy a pedagógus nem korlátozhatja az oktató-nevelő tevékenységet sem térre, sem időre. S én is elsősorban pedagógusnak érzem magamat. Igen, nemcsak a CSEMADOK nyelvi szakbizottságának tagjaként dolgozom az egyetemen kívül, illetve nemcsak nyelvművelő cikkeket írok, és nyelvművelő előadásokat tartok, hanem az oktatásügy közép- és alapiskolai szakaszán is tevékenykedem: az anyanyelv tanítását szeretném eredményesebbé tenni. A magas szintű anyanyelvű műveltség ugyanis együtt jár a fejlett gondoskodással, egyben alapja is más nyelvek, így a szlovák és a cseh minél tökéletesebb elsajátításának. Ami a kötelező és a nem kötelező munka összeegyeztetését illeti, ezzel kapcsolatban csak azt mondhatom: aki nagyon akarja, össze tudja egyeztetni a kettőt. Természetesen nálunk is az egyetemi munka az első, de még sohasem akadályoztak meg abban, hogy egyetemen kívül is dolgozzam. JAVULT A MUNKA SZÍNVONALA Pásztor Lajostól, a CSEMADOK lévai (Levice) járási titkárától arról érdeklődtünk, hogyan teljesítették tavalyi munkatervüket. Elmondotta, hogy az elmúlt évben nogy súlyt helyeztek a világnézeti nevelésre. A népművelési szakbizottság és a lelkes pedagógusgárda jóvoltából 162 előadást szerveztek. Foglalkoztak a felszabadulás és a februári győzefem történelmi jelentőségével, a polgári neveléssel, a szőlészettel és a gyümölcsészettel, a polgári ügyeket intéző testület munkájával, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség eszméjével, az NOSZF és az SZNF jelentőségével és számos más közérdekű politikai és szakmai kérdéssel. Komoly figyelmet fordítottak az irodalom népszerűsítésére. Tizenegy helyi szervezetben rendeztek író-olvasó találkozót. Elsősorban a járásból származó írók, költők (Csontos Vilmos. Duba Gyula, Lovicsek Béla, Ozsvald Árpád) látogattak ide, de járt itt Dénes György és dr. Csanda Sándor is. A találkozók mindenütt, de különösen Zselizen (Želiezovce), Léván (Levice), Nagytúron (Veľké Túrovce), Felsőszecsén (Horná Seč), Egegen (Hokovce) és Ipolybélen (Bielovce), zárultak eredményesen. Iro-ÜNNEPI HANGVERSENY A CSEMADOK szepsi (Moldava nad Bodvou) helyi szervezetének vegyeskara megalakulásának tizedik évfordulójához érkezett. Az ünnepi hangverseny méltó volt a védelmünk nagyjairól is megemlékeztek. Jókai Mór születésének 150. évfordulóján tizenhat helyi szervezetben tartottak emlékestet, öt helyi szervezetben emlékeztek meg Zalka Mátéról. Jókai Mórról Gerő János, a gimnázium igazgatója, Zalka Mátéról pedig Sipos Béla, a gimnázium tanára állított össze előadói anyagot. Megemlékeztek József Attiláról és Jón Nálepkáról is. Ide kívánkozik még az Ipolysági József Attila Irodalmi Színpad munkájának értékelése. Tovafy nyolcszor szerepelt a nyilvánosság előtt. Majakovszkij Költők barikádja és Karinthy Emberke tragédiája öszšzeállításóval részt vett a Jókai-napok és az irodalmi színpadok balassagyarmati megyei fesztiválján. A közeljövőben József Attila verseiből állítanak össze műsort A 30 év szabad hazában országos vetélkedőbe összesen harminc hármas csoport nevezett be. Az ipolysági és a zselizi gimnázium egy-egy csoportja eljutott a kerületi versenyre. Az országos döntőben is szép eredményt ért el. Ami a népművelési tevékenységet illeti, sajnos, csupán kilenc helyi szervezet mutatót be hóromfelvonásos színdarabot. Hazai szerzők műveivel arattak sikert gyeskar tízéves múltjához, eredményeihez. A közös éneklés mindig, minden korban az együvé tartozás szép megnyilvánulása volt. Ezt ismerték fel a vegyeskor tagjai. Kezdetben csupán huszonhármán voltak. Szombathy László karnagy vezetésével ma már kétszer annyian vannak. S hogy szépen énekelnek, arra meggyőző bizonyíték a III. Kodály-napokon kiérdemelt bronzkoa palástiak (Pláštovce), a garamgyörgyiek (Júr nad Hronom), a málasiak (Málaš), és a zsemlének (Žemliore). A huszonnégy esztrádcsoport többségénél a népi hagyományok feldolgozására irányult a figyelem. Farnadon a Lakodalmat, Lökön, Szózdon, Kiskéren és Alsószemeréden a Fonót mutatták be. örvendetes dolog, hogy újabb és újabb énekkarok alakúinak. Tavaly már tizennégy kórust tartottak nyilván. Megrendezték a hagyományos ipolyszakálfasi Daloló Garamvölgye járási népművészeti fesztivált. Honismereti kirándulások során kilenc helyi szervezet tagjai keresték fel hazánk történelmi nevezetességű és természeti szépségű helyeit. Huszonöt helyen folyik rendszeres krónikaírás. A helyi szervezetek 239 vezetőségi gyűlést és több mint száz tagsági gyűlést tartottak. Falvaink és városaink fejlesztéséhez harmincezer óra ledolgozásával járultok hozzá. A népművelési szakbizottság négy, a dramaturgiai bizottság pedig két alkalommal tartott megbeszélést. A helyi szervezetek többségében lényegesen javult a kulturális munka színvonala. Ábel Gábor szőrű. A vegyeskar megalakulása óta 59 művet tanult be, s hetvenhatszor szerepelt itthon és külföldön a nyilvánosság előtt. Az ünnepi hangversenyen a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz Repülj páva férfikara és a tőketerebesi (Trebišov) járás magyar tanítóinak énekkara is fellépett.- gs -RÖVIDEN A CSEMADOK losonci (Lučenec) járási bizottsága Csák István irányításával jól és pontosan végzi munkáját. Januárban megalakította a tizennégy tagú honismereti bizottságot, amelynek Sófi Béla lett az elnöke. A szűkebb vezetőség (Ágoston Tibor, Ferencz Ferdinánd) mindjárt munkához látott. Losoncon és Füleken (Fiľakovo) rövidesen honismereti kört alakítanak. A CSEMADOK losonci járási bizottsága most a Kármán József Napok előkészítésével foglalkozik. Az előreláthatólag tíz napig tartó eseménysorozat Losoncon és Füleken kívüí még számos más helyi szervezetben bonyolódik. SÓLYOM LÁSZLÓ A komáromi járásban már lebonyolították a „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalverseny körzeti fordulóit. A három helyen folyó versenybe 29 szólóénekes, 24 éneklő csoport, 5 citeraegyüttes és 2 szólóciterás nevezett be. A szólóénekesek közül Bartalos Mária, Sevcsik Beáta, Németh Géza, id. Szabó Lajosné, Hadobós Elvira, Jónás József, Paumár János, Dibúz Mária, az éneklő csoportok közül a füssi, a búcsi, a marcelházai, a dunamocsi, az ímelyi, a férfi csoportok közül a nemesócsai, a búcsi, a naszvadi, a lakszakállasi, a hetényi, a citerások közül pedig a nemesócsai, a búcsi, a marcelházai és naszvadi került a járási döntőbe. A körzeti versenyeket a CSEMADOK JB és a Járási Népművelési Központ közösen rendezte. KURUCZ LUJZA Köbölkútiak (Gbelce) egy csoportja 1972-ben átutazott Kolonyon (nyitrai járás) és megtekintette a helyi tájmúzeum kiállítását. A példa ösztönzőleg hatott. Gedai Sándor tanító javaslatára az általános iskola néhány termét és a folyosókat lefoglalták, és ezzel elkezdődött a munka. A műgyűjtők készségesen bocsájtottók rendelkezésre féltve őrzött tárgyi emlékeiket, a tanulóifjúság pedig szorgalmas munkával gazdagította a kiállítás anyagát. A gondot csupán az jelentette, mi legyen a további sorsa a páratlan sikerű kiállításnak? Ez is megoldódott azzal, hogy a hnb új épületbe költözött, s a régiben helyet kaphatott az állandó helyi tájmúzeum. GÁBRIS JÓZSEF A CSEMADOK naszvadi (Nesvady) helyi szervezete jó munkájával érdemelte ki, hogy a községben rendezték meg a „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalverseny körzeti döntőjét, amelyre énekkarok, citerazenekarok és egyéni versenyzők neveztek be. Csak az elismerés hangján szólhatunk róluk. Szeretettel ápolják népdalkincsünket. A verseny járási fordulójában sokat várunk a naszvadiaktól. TÓTH ERIKA A kistárkányi (Maié Trakany) asszonyok hasznosan töltik el a téli estéket. Szép mintás hímzéseket készítenek. Meg hetente kétszer énekpróbára járnak öszsze. Készülnek a „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalverseny körzeti fordulójára. Sok szép, értékes népdalt tudnak. Ezekből válogattak össze egy csokorra valót. DOBÓ GÁBORNÉ * CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás« 11
