A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-02-17 / 6. szám

KHibnri k u n; ni: A Hét 5. számában „De jó is lenne" jeligével közöltük B. Istvánné levelét. Egy korábbi cikkre hivatkozik, és kifo­gásolja, hogy mind a mai napig senki nem válaszolt az örökbefogadás miként­jére és hogyanjára. Pedig öt is érdekli ez a dolog. Férjével együtt ök is sze­retnének gyermeket örökbefogadni. B. Istvánné levelének kézhezvétele után döntöttünk úgy, hogy jogászhoz, neve­zetesen dr. GYÖRGY ISTVÁNHOZ for­dulunk B. Istvánné és számos olvasónk kérdésével: MIT KELL TUDNI AZ ÖRÖKBEFOGADÁSRÓL? Az örökbefogadás olyan családjogi aktus, amelynek célja olyan jogi viszonyt létrehozni, mint amilyen a szülő és gyermek között van. A 94/1963. sz. csa­ládjogi törvény az örökbefogadás két formáját ismeri; ezek: a) megszüntet­hető örökbefogadás, és b) meg nem szüntethető örökbefogadás. Tehát az örökbefogadásai a törvény alapjában véve az örökbefogadó és az örökbe­fogadott között szülő-gyermeki viszony létrehozását feltételezi, amely megvál­toztatja az örökbefogadott gyermek családi állapotát. Megszűnik az eddigi kölcsönös jogi és kötelességi viszony az eddigi családdal, az örökbefogadott az örökbefogadó család tagjává — gyer­mekévé válik. Úgyszintén rokoni viszony jön létre az örökbefogadó rokonságával is. Az örökbefogadás mindkét formájá­nak alapfeltétele, hogy ezzel biztosítva legyen az örökbefogadott gyermek to­vábbi egészséges fejlődése. örökbe fogadni csak kiskorú gyerme­ket lehet és csak abban az esetben, ha az örökbefogadás a gyermek javát szol­gálja, és az örökbefogadó nagykorú személy. Az örökbefogadó és a gyermek között megfelelő korkülömbségnek kell lenni, hogy a gyermek úgy tekinthessen az örökbefogadókra, mint saját szüleire (pl. nem fogadhat harmincéves felnőtt örökbe tizenöt éves gyermeket, mivel az örökbefogadó a gyermek születésekor csak tizenöt éves volt, tehát aligha tekintheti a gyermek az ilyen személyt saját szülőjének). Nem lehet szó örök­befogadásról olyan esetben sem, amikor a gyermek és az esetleges öröbefogadó személy között olyan fokú rokoni viszony van mór, hogy az örökbefogadás feles­leges, szükségtelen (pl. nem fogadhat­ják örökbe a nagyszülők az unokájukat, nem fogadhat örökbe testvér testvért). Ugyancsak nem lehet örökbefogadó olyan személy, akit biróságilag meg­fosztottak jogi cselekvőképességétől. Közös gyermekként csak házastársak fogadhatnak örökbe, s csak kivételes esetben teszi a törvény lehetővé, hogy a házastórsak egyike fogadjon örökbe (itt feltételként szabja meg, hogy a má­sok házastárs az örökbefogadáshoz beleegyezését adja, amennyiben nem szülője az örökbe fogadandó gyermek­nek). Általában további feltétel, hogy a gyermek szülei beleegyezésüket adják az örökbefogadásba. Ettől a bíróság eltekint, amennyiben a szülők legalább egy évig nem tanúsítottak igazi érdek­lődést gyermekük iránt, vagy ha már korábban hozzájárultak az örökbefoga­dáshoz, anélkül, hogy tudták volna, ki kívánja gyermeküket örökbe fogadni. Igazi érdeklődés fogalma értendő a törvény szerint a szülők rendszeres sze­mélyi gondoskodása, ill. érdeklődése (tehát pl. a gyermek rendszeres látoga­tása, s nem telefonbeszélgetés formájá­ban vagy levélben való érdeklődés a gyermek hogyléte iránt). További elkerül­hetetlen feltétel, hogy a bírósági döntés meghozatala előtt az örökbe fogadni kívánt gyermek legyen három hónapig a jövő örökbefogadó gondozásában. Ennek célja, hogy a gyermeket az örökbefogadó családja legalább némi­leg megismerje, megszeresse, illetve a gyermek megszokja jövendő szüleit, környezetét. Az örökbefogadásról az örökbefogadó indítványára, mint elsőfokú bíróság, a gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes járásbíróság dönt. Az eljárás folyamán a bíróság gondosan mérlegeli az örökbe fogadni szándékozó személy erkölcsi tulajdonságait, egészségi álla­potát, szociális és már körülményeit. Az örökbefogadással az örökbefoga­dó és az örökbefogadott között tehát szülő-gyermek és az örökbefogadó ro­konságával rokoni viszony jön létre (pl. az örökbefogadott nem köthet házassá­got olyan személlyel, akivel az örökbe­fogadás következtében rokoni viszonyba került). A gyermek felveszi az örökbe­fogadó családnevet. MEGSZÜNTETHETŐ ÖRÖKBEFOGA­DÁS. Ez olyan fajtája az örökbefoga­dásnak, hogy meg kell szűntetni, és­pedig kétféle módon. 1. az örökbefoga­dó és az örökbefogadott között a bíró­ság előtt megkötött megállapodással (feltétel, hogy az örökbefogadott már nagykorú legyen), 2. bírósági eljárás útján (az örökbefogadó vagy az örökbe­fogadott indítványára). Ez* aránylag körülményes eljárást igényel: csak kivé­telesen, nyomós akok fennforgása ese­tén szüntet meg a bíróság örökbefoga­dási viszonyt. Ez esetben megszűnnek az örökbefogadó, illetve családja és az örökbefogadott közötti jogok és köteles­ségek. Egyidejűleg felélednek a jogi- és kötelességi viszonyok a vérbeli szülők és volt gyermekük között. A volt örökbe­fogadott ismét felveszi szülei vezeték­nevét. Meg nem szüntethető örökbefogadási formával csak egy évnél idősebb gyer­meket lehet örökbe fogadni, s csak házastársak vagy a gyermek egyik szü­lejének férje, illetve felesége indítványá­ra. Ez szintén bírósági eljárás útján tör­ténik. Az örökbefogadás e formájánál két lényeges szempontot kell leszögez­ni : 1. az anyakönyvbe itt az eredeti (vér­beli) szülők helyett az örökbefogadókat írják be mint szülőket, 2. az ilyen örök­­befogadást nem lehet megszüntetni (ha­csak az örökbefogadási eljárás folya­mán nem történt törvénysértés). Meg kell még említeni, hogy a meg­szüntethető örökbefogadást is átminő­sítheti a bíróság meg nem szüntethető­­vé, ha adva van e forma minden törvé­nyes feltétele. ÍROK és müvek VÍZSZINTES: 1. Balzac híres regé­nye (a nyíl irányában folytatva). 14. Abból az irányból. 15.........Sándor, ma­gyar író (i—y). 16...........eybus, felső­vezetékes, villamos meghajtású autó­busz (ang.). 17..........im Bild, német képeslap. 19. Menyasszony. 21. Folyó Szibériában 22. Becézett női név. 23. A harang hangja. 25. E napon-e? 27. Folyó a Dunántúlon (ford.). 29. Nem holnap. 30. Szárított tej. 31. Balatoni üdülőhely. 33. Tiltószó. 34. A francia forradalom kimagasló alakja. 36. Fö­léje jegyzett. 37. Igekötő. 39. Fiatalok köszöntése. 40. összevissza told. 41. Hírhedt német alakulat volt. 42. Fölé­je. 44. A. K. 45. Gyilok. 46. Nagy nö­vény. 47. Az államosított vállalatok neve a NDK-ban. 48. Magánszám. 49. Rangjelző szócska. 51. Mely személy, 52. Indiánok könnyű, kivájt fatörzsből készült csónakja. 53. Kevert tan. 54. Friss. 56. Rés peremei. 58. Börtön ab­lakokon van. 59. Sziget franciául. 60. Nemzetközi műnyelv. 61. Tantál ké­miai jele. 62. Latyak. 64. Király fran­ciául. 66. Állami illeték. 68. Kukucs­kál. 69. Ajtmatov ismert regénye. FÜGGŐLEGES: 1. Sziget a Földkö­zi-tengerben. 2. Urai betűi felcserélve. 3. Piros németül. 4. Tél kezdete és vé­ge. 5. Hangtalan zabi. 6. Eladási érté­ke. 7. Ibsen Henrik ismert színdarabja. 8. Arra a helyre. 9. Nem egészen kint. 10. Ver. 11. Numero rövidítve. 12........ István, Eger vára kapitánya és védője. 18. Régebbi hosszmérték. 14. Malraux regénye. 18. Kosztolányi Dezső müve. 20. Babits Mihály írta. 23. Börze Prá­gában. 24.........Hari, híres kémnő az első világháborúban. 25. Volt bátorsá­ga. 26. Kozmetikai cikk-márka. 28. Izomszalag. 30. A madarak királya. 32. ... s, a szerelem istene az ókori görög mitológiában. 35. Egri Viktor müve. 38. Férfinév. 41. Szlovák álom. 43. Nem mozog. 47. Ütlegel. 50. Kalapban van! 51. Hosszmérték rövidítése. 53. Kom­­konista. 55. Bálvány. 57. Csík. 61. Nö­vény, főzete üdítő ital. 63. Király ola­szul. 65. Ban-ben námetül. 66. Indu­latszó. 67. Igen oroszul. 68. Egyforma mássalhangzók. Beküldendő a vízszintes 1, 69, függő­leges 14, 18, 20, és 35. számú sorok megfejtése szerkesztőségünk címére: 890 44 Bratislava, Obchodná 7. 28

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents