A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-22 / 27. szám
A Rodong Sinmunt a háború alatt a Moranbong föld alatti csarnokában szedték és nyomták Irányítására. A KNDK kormánya a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió segítségével hozzálátott a romokban heverő ország talpraállításóhoz. Az 1 160 000 lakosú Pjöngjang jelenleg egyike a legmodernebb városoknak Ázsiában. A régi, sáros, keskeny kis utcák helyét széles aszfaltozott sugárutak foglalják el. Az építkezésben e'jszeretettel alkalmazzák az előregyártott elemeket. A felszabadulás előtt egész Koreában nem volt egyetlen felsőoktatási intézmény sem. 1964 őszén nyitotta meg kapuit a Kim Ir Szén Egyetem, s a városnak ma már mintegy két tucat felsőfokú iskolája van. A főváros közigazgatási és kereskedelmi központja a híres Moranbondornb körül helyezkedik el. A magas folyóparton levő hasonló nevű parkban van egy színház, egy teremmel a föld fölött s egy teremmel a föld alatt. Ez utóbbi a háború alatt épült és a bombázások idején is tartottak benne előadásokat. A Moranbontól sugarasan indulnak ki az utak a város szélén épült a lakónegyedekhez és ipartelepekhez. Az üzemek dolgozói általában fél órán belül elérik a munkahelyüket — ebben nagy szerepe van az újonnan épült földalatti vasútnak is. Melyik ország dicsekedhet ma azzal, hogy az ipari termelés legnagyobb évi növekedési ütemét mutatja fel? Már régen nem Japán, hanem jelenleg a KNDK. Már az erdetileg 1961—1967 évekre szóló, de menet közben 1970- ig meghosszabított fejlesztési terv megvalósítása során a KNDK Japán után Ázsia leg rohamosabban fejlődő ipari-agrár országa lett. A két évvel ezelőtti olajválságot követő recesszió óta viszont Japánban visszaesett az ipari termelés növekedési üteme, és a KNDK foglalta el az első helyet. 1971—73-ban az évi növekedési ráta 17 százalék, tavaly 19 százalék volt. 1964-hez viszonyítva 1974-ben a zöldség- és főzelék félék termelése megkétszereződött, a gyümölcsé megháromszorozódott, a hústermelés a 2,5- szeresére, a tojástermelés a hétszeresére, a selyemtermelés a 2,4-szeresére növekedett. Az 1971 — 1976. évi hatéves tervet — a Koreai Munkapárt megalakulása 30. évfordulójának tiszteletére — valószínűleg az idén októberig teljesítik. A hatéves tervidőszak végéig az acéltermelés évi 2,2 millió tonnáról 4 millió tonnára, a villamos energia termelés 16,5 milliárd kilowattóráról 28 milliárd kWó-ra, a műtrágya-termelés 1,5 millió tonnáról 3 millió tonnára, a cementtermelés 4 millióról 8 milllió tonnára, a szénkitermelés 27,5 millió tonnáról 50 millió tonnára emelkedik. A hetvenes években hatalmas tervet hajtanak végre: polderezéssel — tengeröblöknek gáttal való elzárásával és kiszárításával — 100 000 hektár új termőföldet akarnak szerezni; a nyolcvanas évekre már 300 000 hektár az elképzelés, ezzel egybatodával növelnék az ország termőterületét. A KNDK nem ismerte a gazdasági megrázkódtatásokat, mint Japán a válság vagy Kína a „kulturális forradalom” következtében. A hatalmas távolságok ellenére gazdasági együttműködést folytat a szocialista országokkal, velük bonyolítja le külkereskedelmi forgalmának 82 százalékát, ennek felét a Szovjetunióval. Az országépítés ütemét a koreaiak a "Csholima gyorsaságához” hasonlítják. Csholima a koreai népmesék csodás paripája, amely egy éjszaka alatt 1000 li, mintegy 700 kilométer távolságot tett meg. Aki összehasonlítja a mai Koreát a huszonöt év előttivel, el kell ismerje, hogy ez nem túlzás. JAROSLAV BOUCEK A városban sok a park, a csatornákon csónakázni is lehet SCHÖNHERZ ZOLTÁN 1905 - 1942 Schönherz Zoltán hetven évvel ezelőtt, 1905. július 25-én született Kassán. Szülei haladó szellemű értelmiségiek voltak. A fiatal Schönherz már gimnazista korában tevékenyen bekapcsolódott a kommunista ifjúmunkás- és a baloldali diákmozgalomba. Szellemi és politikai gondolkodására nagy befolyást gyakorolt nagybátyja, Kassai Géza, aki 1920- ban tért vissza gazdag forradalmi tapasztalatokkal orosz fogságból és később a Kassai Munkás főszerkesztője lett. Az érettségi vizsga után beiratkozott a brnói, majd a prágai műszaki főiskola villamosmérnöki karára. Kitartóan tanult, fáradhatatlanul dolgozott, nevelt, agitált főiskolás társai körében. Tevékenyen részt vett a KOSTRUFA (főiskolai hallgatók kommunista frakciója), valamint a KISZ-szervezet munkájában. Csakhamar a brnói és prágai ifjak népszerű, közkedvelt vezetője lett. Az 1920-as évek végétől kapcsolatban állt a Kommunisták Magyarországi Pártjával. Schönherz Zoltánt 1930-ban többhónapi fogházra ítélték a bevonuló újoncok között kifejtett forradalmi tevékenysége miatt, de a csehszlovák rendőrség később is ismételten letartóztatta és Ítélet nélkül hónapokig fogva tartotta. Egy évvel később a párt megbízásából sikeresen irányította a teplicesanovi üvegipari ifjúmunkások bérmozgalmát. Miután megszerezte a villamosmérnöki oklevelet, csak rövid ideig munkálkodott szakmájában, de annál lelkesebben kivette részét Csehszlovákia Kommunista Pártjának munkájából. Főhivatása a pártmunka lett, a KISZ vo nalán tevékenykedett. 1934-ben egyik lő szervezője volt annak a hatalmas politikai tüntetés nek, amelyet a bratislavai munkásifjú ság tartott a Vigadó nagytermében Major elvtársnak a börtönből való kiszabadulása alkalmával. A Kommunista Ifjúsági Szövetség betiltását követő több éves illegális tevékenysége után ez volt Bratislava ifjú dolgozóinak első legális politikai megmozdulása. Schönherz Zoltán a további években Csehszlovákia Kommunista Pártjának megbízásából a Szlovákiai Ifjúsági Szervezet s elsősorban ennek magyar tagozata, a Magyar Fiatalok Szövetsége politikai tömegszervezetének kiépítését irányította. Schönherz ezt a felelősségteljes szervező és irányitó munkát a CSKP néplrontpolitikájának szellemében nagy lelkesedéssel és sikeresen végezte, sok új, öntudatos fiatalt nevelt a kommunista párt számára. 1935—36-ban a Szovjetunióban a CSKP ifjúsági szövetségét képviselte a Kommunista Ifjúsági Internacionáléban. Az 1938 novemberében hozott első bécsi döntés után Magyarországon folytatta munkáját. Kassán maradt. Lakásának ablakából aggódva figyeltük Horthy bevonulását fehér lován Kassára. Schönherz, hála politikai érettségének, az új helyzetben is csakhamar feltalálta magát. Néhány hónappal később máris megszervezte a kommunista párt illegális területi vezetőségét, amelynek hatásköre Rozsnyótól Ungvárig terjedt. A területi pártvezetőség számos röplapot és egy illegális újságot adott ki Dolgozók Lapja címen: ennek Schönherz Zoltán volt a tőszerkesztője. Az illegális újságot Magyarország számos iparvidékén, sőt Budapesten is terjesztették. 1939 októberében a párt megbízásából a Szovjetunióba utazott. Moszkvában a Kommunista Internacionálé illetékes tényezőivel Gottwald és Rákosi elvtársakkal tárgyalt a Kommunisták Magyarországi Pártjának helyzetéről, majd határozott utasításokkal visszatérve Budapestre költözött. Kulich Gyula mellett részt vett az Országos Ifjúsági Bizottság munkájában. 1940-ben a Kommunista Internacionálé határozata alapján a KMP vezetésének megerősítésére a Központi Bizottság és a titkárság tagja lett. Részt vett az antilasiszta függetlenségi mozgalom szervezésében. 1942 február elején Schönherz Zoltán és Rózsa Ferenc Budapesten kiadták a párt központi lapját, a Szabad Népet, amelynek első számában Schönherz irta a vezércikket. Ezekben az években lényegesen fellendült az illegális pártmunka, amely több sikeres akcióhoz vezetett. Természetes, hogy az európai országok között a kommunisták üldözésében a leggazdagabb tapasztalatokkal rendelkező magyarországi politikai rendőrség hadjáratot indított a párt ellen és több száz más elvtárssal együtt (1942. július 6-án) Schönherz Zoltánt és Rózsa Ferencet, a Központi Bizottság két tagját is letartóztatta. Az utóbbit a vallatás során halálra kínozták, Schönherzet pedig hadbíróság elé állították, kötél általi halálra Ítélték. Október 9-én végezték ki a Margit körúti fogház udvarán. Utolsó szavaival a kommunista pártot és a Szovjetuniót éltette. Schönherzet, a rendíthetetlen, hős kommunistát és embert legjobban családjához irt utolsó levele jellemzi: „Drága feleségem, kedves kisfiam! Mikor e sarakat kézhez kapjátok, nem leszek már az élők sorában. A természet örök törvénye, minden ami keletkezik, elmúlik . . . Anyukád majd elmeséli, ki volt édesapád és milyen nagy háború volt... Kedvesem! Visszagondolok szép, közös emlékekre, Prága, Brünn, Kassa .. . Abban a hitben halok meg, hogy munkám nem volt hiábavaló, ha újból születnék, sem tudnék másképp cselekedni... Ahogy éltem, úgy halok meg . .." RÓJAK DEZSŐ 13
