A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-15 / 26. szám
TEODOR BÁNIK: ANYASAG Legújabbkori történelmünk nagy változásai nemcsak a békés építő munka éveit hozták el, nemcsak a társadalom átfogó, széleskörű problémáit érintik, de életünkre, legbelsőbb érzéseinkre is hatnak. Megváltozott az embernek a társadalomban, a családban betöltött szerepe. Új esztétikai és etikai mércéket állítunk, az évszázadokon keresztül érvényes fogalmak új, szocialista tartalmat kapnak. E folyamat sajátosságai leginkább akkor kerülnek előtérbe, amikor közvetlenül érintik az „én", az „enyém" és a „miénk" kérdéseit, a férfi és nő kapcsolatának érzelmi alapjait, a generációk közötti ellentéteket. Az életszínvonal emelkedésének az anyagi jóléten kívül van más meghatározója is. Fplvainkban, városainkban gombamódra szaporodnak a családi házak, háztömbök, óvodák, bölcsődék, kultúrházak, szórakozó helyiségek. Egyre gyakrabban találkozunk e létesítmények homlokzatán igazi művészi alkotásokkal, de sajnos giccsekkel is. A drága, „de cifra" kerítés, a nem tudom ki, „de nagy művész" alkotta falburkolat mániája olykor háttérbe szorítja a szolid, szép, a hagyományokhoz kötpdő és valóban művészi alkotásokat. A napokban nyitották meg Bratislavában a Csalód, szülők, gyermekek című kiállítást. A művekben a már annyiszor megénekelt, bronzba . öntött, kőbe vésett, vászonra festett összetartozás és anyaság fogalma, a mai ember társadalmunk szülöttének, neveltjének életszemlélete szerint jelenik meg. Pártunk és kormányunk sokoldalú intézkedésekkel támogatja a család, a gyermekek érdekeit. A műveltség színvonala, az érzelmi nevelés minőségi foka és a művészet fejlődése egyaránt a szocialista társadalom alapjaihoz tartozik. Az alkotások leggyakoribb témája a gyermek. Életünk öröme, továbbvivője, a szeretett és a szülői szeretetre vágyó gyermek. Az emberke, aki tanácstalanul, árván marad a nagyvilágban, ha a szülők nem viselik gondját. A képekben és szobrokban kifejezésre jutó állásfoglalás igazolja, hogy a művészek nem zárkóznak el korunk problémáitól, hogy tudnak és akarnak harcolni minden ellen, ami visszafelé húz. A művészet eszközeivel segítil^ formálni, jó irányba terelni a fejlődést. A kiállított művek most közkinccsé válnak. Megjelennek szobánk falán, a házasságkötő termekben, a bölcsődékben, gazdagítva ezzel belső világunkat. — fm — ANASTAZIA MIERTUSOVÁ: ÚJ ELET I STERNMÜLLER L. FELVÉTELEI 24 ONDREJ ZIMKA: VAUS
