A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-12-09 / 41. szám

CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások külün-külön kategóriákban szerepelnek majd a népi hangszereken (furulya, citera, duda, cimbalom) játszó zené­szek, illetve az egyre nagyobb közked­veltségnek örvendő citeraegyüttesek. A hangszerszólistóknak és a citerazene­­karoknak versenyszerű szereplése, az elmúlt évfolyamhoz viszonyítva, újdon­ságnak számít s ezért kíváncsian vár­juk felhívásunk visszhangját. ■ — Lesz a versenyben talán egyéb változás is? — Részben. Tavaly például sok szó esett arról, hogy hiba volt az éneklő csoportok létszámát legföljebb tizenkét főben meghatározni. Tudomásunk sze­rint valóban voltak olyan falvak, ahol a tizenkét személynél több tagból álló éneklő csoportokban egyszerűen sorsot húztak: ki legyen az, aki színpadra lép! Ezért hát helyet adtunk ennek a jogos panasznak és az éneklő csoportok tag­jainak létszámát ebben az évfolyam­ban kettőtől — húsz főig határoztuk meg. Itt szeretném megjegyezni: tekin­tettel arra, hogy a magyar népdal egyik lényeges jellegzetessége az egyszóla­­múság, a népdalversenyben a kettőst — azaz két énekes közös szereplését — nem sorolhatjuk külön kategóriába, mert mindkét énekes ugyanazt a dalla­mot énekli. Amennyiben a verseny fo­lyamán akadnának ilyen jelentkezők is, őket így a csoportok kategóriájába kell sorolni. A verseny színvonalának eme­lése érdekében szeretnénk elérni azt is, hogy a járási döntőket a tavalyinál több helyi és körzeti selejtező előzze meg. Sőt, azt ajánljuk, hogy a népdal­énekesek és a citerazenekarok már a most zajló évzáró taggyűlések kereté­ben rendezett kultúrműsorokban is szín­padra lépjenek. És hadd mondjam el még azt is, hogy a döntőt ezúttal nem .ősszel, hanem a kerületi fordulók be­fejeztével, már 1976 májusában meg­rendezzük. ■ — Tavaly sok szó esett a bíráló bizottságok szerepéről és munkájáról. Végül talán arról is ejthetnénk néhány szót, hogy milyen szempontok figyelem­be vételével „ítélkeznek" majd az egyes fordulókat értékelő bizottságok? — A kiadott népdalgyűjteményekből vagy egy-egy tájegység énekeseitől ta­nult dalokat előadók elbírálásában a szép éneklés és a művészi átélés lesz az elsődleges. Azoknál a szólóéneke­seknél és éneklő csoportoknál, melyek saját dallamvilágukból választják mű­sorukat, főképpen a népi előadásmód kerül előtérbe. Szeretnénk arra töreked­ni, hogy a bíráló bizottságok már a selejtezők során kizárják a műdalok továbbjutásának lehetőségét. Ennek kapcsán kell megjegyeznem, hogy a „Tavaszi szél vizet áraszt . . most in­dult, ötödik évfolyama nem a népdal­énekesek, hanem — mint azt a CSE­­MADOK KB által kiadott felhívás szö­vege is jelzi — a népdalok versenye, s így a bíráló bizottságok figyelme is elsősorban az előadott dalok minősé­gére, eredetiségére összpontosul majd. Ez természetesen nem jelenti ellenben az énekesek háttérbe szorulását, hiszen az ő lelkesedésük nélkül aligha rendez­hetnénk meg ezt az alkalomról alka­lomra értékesebbé váló népdalversenyt. * Szép, emlékezetes népdalestéknek ígérkeznek hát a „Tavaszi szél" most indult, új évfolyamának helyi, körzeti, járási és központi fordulói. Mindenütt, ahol versenyt rendeznek, minden bi­zonnyal öreg este lesz már, amikorra vége szakad majd a szépen csengő, tiszta forrásból fakadó énekszónak . . . Ág Tibor népdalgyűjtőinknek valóban páratlan szorgalmáról tanúskodik. ■ — Hány kategóriában, milyen szem­pontok figyelembe vételével zajlik majd a Tavaszi szél vizet áraszt népdal­­verseny minap meghirdetett ötödik év­folyama? — A versenyszabályzat értelmében hat kategóriában folyik majd a ver­sengés. Külön-külön csoportban szere­pelnek azok a szólóénekesek, akik a dalokat kiadott népdalgyűjteményekből vagy saját falujuk, tájegységük éneke­seitől tanulták meg; illetve azok a szólóénekesek, akik saját dallamvilá­gukból választják műsorukat. Tehát olyan népdalokat énekelnek, amelyeket nem erre a versenyre tanultak be, ha­nem mór régebben tudják őket, és azok a falu vagy egy-egy adott tájegység é I ő népzenei anyagát képviselik. Ha­sonló műfaji megosztás szerint folyik majd az éneklő csoportok versenye, és SZÉP ESTÉNK VOLT... Ezt a Vörös Csillag Érdemrenddel ás a Munka Érdemrenddel kitüntetett együttest nemcsak hazánkban, hanem egész Európában, sőt a tengeren túl is ismerik és elismerik . . . Fennállásá­nak huszonöt esztendeje alatt ugyanis sok-sok országban — Angliában, Bel­giumban, a Szovjetunióban, Franciaor­szágban, Kanadában, az Egyesült Arab Köztársaságban — bemutatkozott. A legnagyobb sikert 1967-ben Francia­­országban érte el, ahol a Katonazene­karok Világfesztiválján — tizenegy ze­nekar közül egyedül — elnyerte Lorient város emlékérmét. Két évvel később, Cannes-ban megismételte győzelmét. Bizonyára minden olvasónk kitalálta már, melyik együttesről van szó: igen, a Csehszlovák Néphadsereg Központi Zenekaráról. A prágai együttessel leg­utóbb Tesedíkovóban (Pereden) talál­koztunk, ahol a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 58. évfordulója al­kalmából adott ajándékhangversenyt. Gondolom, az előadásról mindenki szép élményekkel távozott. Nemcsak szovjet, cseh és szlovák szórakoztató zenét hal­lottunk a peredi új művelődési házban, felcsendültek egyebek között Csaj­kovszkij, Smetana és Dvoíák művei is. Sok tapsot kaptak az együttes karna­gyai, Eduard Kudelásek őrnagy és Ja­­roslav Zeman főhadnagy, továbbá Jira Beranová, Iva Sochűrková és Josef Oplt szólóénekesek. Szép estét töltöt­tünk Pereden, jól szórakoztunk. Felvé­teleink a tapsoló közönséget és a ze­nekor fellépésének néhány mozzanatát ábrázolják. — v — Prandl Sándor felvételei CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tuöosításol 11 Kontár Gyula felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents