A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-12-09 / 41. szám

öt óra Huszonhárom perckor megálltak az órák. 1966. április 26-án hajnalban Taskentben elszabadult a pokol. Emberemlékezet óta nem volt ilyen hatalmas erejű földrengés Közép- Ázsiában. Több mint ezer rengés rázta meg a várost, mély barázdákat szántva testébe. De Taskent nem adta meg magát, lakói egy pillanatra sem estek pánikba. S amint véget értek az utolsó földlökések, az emberek hozzáláttak a mentéshez, a romeltakarításhoz. Nem voltak egyedül. Segítségükre sietett az egész Szovjetunió, a hatalmas birodalom minden népe. Az első pillanatoktól kezdve érkezett a segítség, kezdetben orvosság, kötszer, élelmiszerek, sátrak és ruházat, később munkások a Dnyepertől és a Névától, az Obtól és a Kómától. összesen kétszázötvenezer építő dolgozott felváltva Taskent újjáépítésén, köztük számos önkéntes. Valamennyi testvérköztársaság küldött a súlyosan sérült városnak cementet, téglát, acélkonstrukciót, építőipari gépeket.

Ma már alig venni észre a kilenc év előtti tragédia nyomait. Az építők szorgalmának, erőfeszítéseinek jóvoltából Taskent többet nyert, mint amennyit veszített. 1966—1969 között 80 ezer család költözött új lakásba, 65 ezer tanuló kezdhetett el járni új iskolába, 32 ezer kisgyereket vihetett anyukájuk új bölcsődébe, óvodába. Számos egészségügyi létesítmény, gyógyintézet, kulturális létesítmény és bevásárlási központ épült fel. Sok utcát és lakónegyedet azokról a szovjet köztársaságokról, városokról neveztek el, ahonnan az anyagi segítség s az építők érkeztek, így van Moszkva, Kijev, Zaporozsie, Belorusz negyed, illetve sugárút.

Évről évre épül-szépül Taskent, Közép-Ázsia legnagyobb gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. Megépült a sportpalota, az egyetem és a főiskolák épületkomplexumai, új utcák, sugárutak, parkok létesültek. Középkori keleti stílusú épületeit részben régi pompájukban helyreállították, ezek s modern épületei igen változatossá teszik a városképet.

Taskent a Csircsik folyó öntözte oázisban fekszik. Közép-Ázsia egyik legrégibb városa. A múltban Üzbegisztán — amelynek ma Taskent a fővárosa — több közép-ázsiai birodalom része volt. Az itt alakult Khorezm, a mesterséges öntözésen alapuló földművelés, valamint a Kínát a Földközi-tenger keleti medencéjének államaival összekötő ún. „selyem út" mellett feküdvén, kiterjedt kereskedelme révén virágzó államalakulat volt. A szeldzsuk türkök, valamint a mongolok hódításai azonban sok pusztítást okoztak az öntözőberendezésekben, s bár ezeket fáradságos munkával a lakosság igyekezett mindig helyreállítani, az egymással versengő közép-ázsiai kánságok hatalma egyre hanyatlott, s a 19. század közepén sorra könnyű zsákmányává lettek a cári imperializmusnak. Közép- Ázsia nagy részét Turkesztán néven mint főkormányzóságot csatolták a cári birodalomhoz, míg a bokharai és a khivai kánság

— névleg megtartva önállóságát

— Oroszország protektorátusa lett. A birodalom gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolódás bizonyos gazdasági fellendülést hozott. Mindenekelőtt kiterjesztették a gyapottermelést, a gyapotnak és más nyersanyagoknak elszállítását megkönnyítette a szamarkand—krasznovodszki és a taskent—orenburgi vasút megépítése (1881 —1888).

1917. november 14-én (a régi

12