A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-12-09 / 41. szám
A város első lakótelepe Foto: Horváth A Slovlik üzem. Ahol az ízletes gyümölcsbeföttek készülnek UJ VAROS ÉPÜL... Akkor is ősz volt, és már nagyon sokan úgy látták, hogy a németek elveszítik a háborút. A békét óhajtó polgárok többsége már kelet felé tekintett. Feltartóztathatatlanul tört előre a Vörös Hadsereg. Az idősebbek visszaemlékezése szerint (1944-beti) szokatlanul meleg volt az ősz. Mintha az időjárás akarta volna kárpótolni az embereket a negyedik éve dúló háború szenvedéseiért. Október hetedikén a kora délutáni órákban amerikai repülőgépek jelentek meg a város fölött. Néhányon, a merészebbek kint álltak az utcán, figyelték a levegőben úszó gépmadarakat. Egyesek meg is jegyezték: — Hogy csillognak! Milyen szépen repülnek! Aztán gyorsan bemenekültek. Nagy robajjal zuhogtak a városra a bombák. Váratlanul érte Érsekújvárt a támadás. Az ezerháromszáz bomba több mint hétszáz embernek oltotta ki az életét. Egy hét múlva újra megjelentek a repülőgépek. A vasútállomásra és körzetére négyszáz bombát dobtak le. A sínek úgy szóródtak szét darabokban, mint a játékszerek. A legszörnyübb bombatámadást azonban közvetlen a felszabadulás előtt, 1945. március 14- én szenvedte el a város. Központjában megsemmisültek a történelmi nevezetességű épületek, emlékművek és az utcák. Csaknem hatezer ember vált hajléktalanná, 546 ház teljesen megsemmisült, 807 pedig annyira megrongálódott, hogy használhatatlanná vált. Mikor Malinovszkij marsall vezetésével a II. Ukrán Front csapatai Érsekújvárhoz érkeztek, a város már hadszíntérre emlékeztetett. . . Felszabadulása után a polgárok rendbehozták a házakat, eltakarították a romokat. 1954-ig 102 vállalati lakásegység és 392 családi ház épült. 1958- ban komplex lakásépítési program keretében elkészült a vasútállomás előtti lakótelep. Tavaly decemberig 9076 .lakásegységbe költözhettek be a lakók. Átadták rendeltetésének a Bástya I. lakótelepet, amelyet a modern építészet csodájának nevezhetünk. Az idei első negyedévben már a Bástya II. korszerű lakásait is elfoglalták. Kétezerhétszázhetven lakásegységgel további lakótelep épül. A lakótelepeken óvodák, iskolák és áruházak létesültek. A lakásépítés ütemével elégedett a város lakossága. A hajdani mezőgazdasági kisvárosból iparilag fejlett város lett. Bővült az Elektrosvit nemzeti vállalat. Jelentősége túlnőtt a járás és az ország határain. Jelenleg harmincöt ipari üzem, fióküzem és vállalat található Érsekújváron. Ezek közül a legnagyobbak: az Elektrosvi), a Slovlik és a Tesla. A nagyarányú iprosítás hozzájárult az életszínvonal emeléséhez. Épül, szépül Nővé Zámky. A háborús romokra, a pusztulásra már csak a történelem emlékeztet. Új város lett Érsekújvár. Szlovákok és magyarok építik szép egyetértésben. CZIMMERMANN JÓZSEF HÁLA, SZERETET, PIROS SZEGFŰ A Zemianská Olco-i (nemesácsai) hnb polgári ügyeket intéző testületé szép találkozót rendezett a falu hatvanéves polgárai számára. A hnb, a Nőszövetség, a Rokkantak Szövetsége és a Jednota ellenőrző bizottsága készítette elő az összejövetelt. A Nőszövetség helyi szervezetének tagjai személyesen hívták meg az idős embereket, s a bensőséges, családias ünnepséget Pusztai Gézáné, a hnb polgári ügyeket intéző testületének elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a község hatvanéves polgárait és a vendégeket, majd a CSEMADOK helyi szervezetének énekkara és az iskolások szórakoztatták az idős polgárokat. A CSEMADOK és a Nöszövetség helyi szervezetének tagjai hangulatos cigánydalokkal és cigánytánccal kedveskedtek az öregeknek. Bakos Imre, a hnb elnöke és Szöllős Júlio, a Nőszövetség helyi szervezetének elnöke köszöntötték még falujuk hatvanéves polgárait. Méltatták fáradságos és küzdelmes munkájukat, és örömüket fejezték ki afölött, hogy velük ünnepelhetik az elért eredményeket. Szöllős Júlia az édesanyáknak még külön is megköszönte azt a sok jóságot, amelyben gyermekeiket részesítették. Ezután ismét a zenészeknek adták át a szót, miután az úttörők is egy-egy szál piros szegfűvel ajándékozták meg a hatvanéveseket. LAKOS MAGDOLNA r •• PÉLDAMUTATÓ KÖNYVTÁROS A könyv a tudás, a műveltség forrása. És ma már nem hozzáférhetetlen a tömegek számára, üzemi, iskolai, városi és falusi könyvtárak gondoskodnak az olvasói igény kielégítéséről. Persze, ott még nem tartunk, hogy az emberek sorban állnának, tülekednének a könyvekért, de egy-egy rátermettebb könyvtáros már képes csodát művelni: halott könyvtárat visszahozni az életbe, vagyis feltámasztani. Ezek közé tartozik Anderkó Éva, a levuskai (lőkösi) népkönyvtár vezetője. Nem hivatásos könyvtáros, annak ellenére sem, hogy ez a ténykedése egyre inkább szenvedélyévé válik. Kémia és természetrajz szakos tanár. Magánkönyvtárában azonban nemcsak a szükséges szakkönyvek, de gazdag választékban a szépirodalmi müvek is megtalálhatók. Könyvszeretete ügyes szervező készséggel párosul. Főleg ezzel a képességével magyarázható, hogy 1972- ben (ekkor vállalta el a vezetését) egykettőre megmentette az életnek a már haldokló könyvtárat. — A könyvtár 1950-től létezik — mondja Anderkó Éva —, s vezetésével a tanítókat és az óvónőket bízták meg. Amikor 1972-ben engem szemeltek ki e fontos tisztségre, a könyvtárnak ötszáz többé-kevésbé kiselejtezésre váró könyve és egy könyvszekrénye volt. Olvasója egy sem. A hnb segítségével könyvszekrényeket, polcokat, asztalokat és fotelokat szerzett be. Ezután következett a munka nehezebb része. Az olvasók toborzása. Rengeteget agitált akkoriban. Rengeteget szerepelt o hangosbemondóban. Gyakran kapta hóna aló a könyveket, s házról házra járt. Fáradozásainak meg is lett az eredménye. A kétszáznyolcvan lakosú faluban hetvenhárom olvasót szerzett. A valóságban persze nem hetvenhórom személyről, hanem hetvenhórom családról van szó. Mert a kikölcsönzött könyvet többen is elolvassák! Anderkó Évo nemcsak megszerezte, de meg is tartotta az olvasókat. Soksok szabad idejébe került mindez, hiszen a tévé, a kékszemű konkurrens egyre-másra csábítja az embereket a kényelmesebb, fáradtságmentesebb szórakozásra. A könyvtárra ennek ellenére sem köszöntött gondtalanabb korszak. Ugyanis a hnb, amely kezdetben hathatósan hozzájárult a könyvtár lóbraállásához (százötven könyvvel még gyarapította is az előző állományt), arra hivatkozva, hogy szüksége van a helyiségre, átköltöztette a népkönyvtárat az egykori kocsma helyére. Egy icipici helyiségbe, ahová csak o könyvek fértek be, az olvasók nem. Anderkó Éva leleményessége újra megmentette a népkönyvtárt. A kocsmához tartozott egy ivó helyiség, amelyet a hnb nem porkettóztatott, és fűtőtestet sem helyezett el benne. Tavasztól őszig, de különösen a nyári hónapokban, olvasóteremnek használto. Azóta már többször is kérte a könyvtár visszoköltöztetését, hiszen a hnbnak hetente mindössze egy alkalommal van szüksége arra az említett helyiségre, de mind ez ideig nem talált megértésre. Szerencsére az olvasók továbbra is lelkesen látogatják a könyvtárat. Főleg a fiatalok, a tizenöt éven aluliak. Szerdai napokon (nyitvatartási nap) szinte bábeli zűrzavart tudnak teremteni, szinte versengnek egymással a kölcsönzésben. Évike — mert így hívják könyvtárosukat — példás türelemmel oktatja őket a „könyvkölcsönzés etikettjére". A gyermekek lelke fogékony a szépre, szomjasan isszák magukba, amit a könyv nyújt nekik. A legszorgalmasabbak már el is tudják mondani, miről olvasnak. Jó érzés nézni az okosan, lelkesen csillogó szemeket. Persze sokan közülük abbahagyják majd az olvasást, de egynéhány végleg megőrzi igaz barátként a könyvet. Lázók Gyula, Anderkó Rózsika, ötvös Piroska, Török Ibolya, Gotthard László o legszorgalmasabb olvasók. A kicsik közül pedig Anderkó Mária. Az idősek közül Gotthard Lívia néni a leghűségesebb, akivel öröm beszélgetni. Jó hallgatni tiszta, szabatos fogalmazását, tájékozottságát, amelyet a könyvnek köszönhet. A lőkösi népkönyvtár joggal érdemelte ki kétszer is (73—74) o „Példás könyvtár" címet, s idén második helyen végzett a falusi könyvtárak járási versenyében. — Ez a helyezés kétezer koronás pénzjutalommal járt, s ennek legalább annyira örülök, mint a helyezésnek, hiszen újra gyarapithatom népkönyvtárunkat — mondja Anderkó Éva. — Most már talán megvalósíthatjuk egyik régi tervünket, megszervezhetünk egy íróolvasó találkozót. Kovács Magda 4